Folyadékkristályok vizsgálata

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szaller (vitalap | szerkesztései) 2012. október 4., 10:00-kor történt szerkesztése után volt.


Szerkesztés alatt!

A mérés célja

  • megismerkedni a folyadékkristályok tulajdonságaival és egyszerű elektrooptikai mérésekkel.

Ennek érdekében

  • röviden bemutatjuk a nematikus folyadékkristály tulajdonságait,
  • optikai és elektrooptikai méréseket végzünk különböző folyadékkristály cellákkal,
  • kiértékeljük a mérési eredményeket.

Tartalomjegyzék


Elméleti összefoglaló

Folyadékkristály

A folyadékkristály (LC = Liquid Crystal) olyan állapota az anyagnak, ami a kristályos szilárd állapot és az amorf folyadék állapot között van. A nematikus LC-k szerves vegyületek, melyek hosszúkás, tűszerű moleku-lákból állnak. A molekulák orientációja (irányítottsága) könnyen egy irányba rendezhető és szabályozható elekt-romos erőtér segítségével. Az LC eszközökhöz azonos vagy jól meghatározott orientációjú LC molekulákra van szükség. A méréshez használt LC cella felépítése az 1. ábrán látható. Az üveg hordozólemezeket először egy vé-kony, elektromosan vezető, de optikailag átlátszó indi-um-ón-oxid (ITO = Indium-Tin-Oxide) réteggel vonják be, majd egy vékony polyimid (PI) rendező réteget alakí-tanak ki. Ezután a PI réteg felszínét megcsiszolják, és ezzel mikroszkopikus árkokat alakítanak ki rajta. Ezek az árkok rendezik egy irányba az LC molekulákat, melyeket szendvicsszerűen két hordozó közé helyeznek. Ezzel a csiszolásos módszerrel a kívánt irányba orientált, jól rendezett LC-molekulák kerülnek a hordozók felszínére, és a molekulák közt ható erők hatására az egész LC-hasáb azonos orientációjú lesz. Egy adott helyen a molekula-orientációt az LC adott helyen lévő direktorának nevezik.