„Fizika 1 - Villamosmérnöki alapszak” változatai közötti eltérés
(→Zh feladatsorok) |
(→Tárgy adatok (2019. tavaszi félév - vizsgakurzus)) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
[[Kategória:Általános fizika]] | [[Kategória:Általános fizika]] | ||
| − | ==Tárgy adatok (2019. | + | ==Tárgy adatok (2019. őszi félév)== |
*Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék) | *Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék) | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
*Kredit: 4 | *Kredit: 4 | ||
*Nyelv: magyar | *Nyelv: magyar | ||
| + | |||
| + | *Félévközi számonkérések: 4 kiszh a gyakorlatokon + | ||
| + | ::Nagy zh: | ||
| + | ::PótNagy zh: | ||
| + | ::PótKis zh: | ||
| + | ::PótpótNagy vagy PótpótKis zh (Csak az egyik írható meg! A neptunban jelentkezni kell!): | ||
| + | *Félév végi jegy: írásbeli vizsga | ||
| + | |||
*A vizsga menete: | *A vizsga menete: | ||
| 20. sor: | 28. sor: | ||
A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat. | A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat. | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
*[[Media: Fizika_1_Tantargyi_adatlap.pdf |Tárgylap]] | *[[Media: Fizika_1_Tantargyi_adatlap.pdf |Tárgylap]] | ||
A lap 2019. július 3., 16:44-kori változata
Tárgy adatok (2019. őszi félév)
- Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék)
- Tantárgykód: TE11AX21
- Követelmények: 3/1/0/v
- Részletes követelmények - Csak a vizsgákra vonatkozó rész
- Kredit: 4
- Nyelv: magyar
- Félévközi számonkérések: 4 kiszh a gyakorlatokon +
- Nagy zh:
- PótNagy zh:
- PótKis zh:
- PótpótNagy vagy PótpótKis zh (Csak az egyik írható meg! A neptunban jelentkezni kell!):
- Félév végi jegy: írásbeli vizsga
- A vizsga menete:
A 8.00 órai kezdés azt jelenti, hogy a vizsgalap a padon van és hozzá lehet kezdeni a kidolgozáshoz.
A vizsgaterembe legkésőbb 7.55-kor lehet belépni. Belépéskor a mobiltelefonokat és egyéb kommunikáló eszközöket a táskába, kabátba kell betenni. A táskát, kabátot a fogasokra, illetve a padsorok végében a falhoz kell elhelyezni. Ezt követően az ülésrendnek megfelelően mielőbb le kell ülni. A belépéssel egyidőben megkezdődik a vizsga, tehát nem lehet írott dolgokat lapozgatni, egymással beszélgetni, és egyáltalán bármivel a vizsgakezdést akadályozni. A dolgozatokat 8 óra előtt egy-két perccel elkezdjük kiosztani, azért, hogy a dolgozatírás 8 órakor megkezdődhessen és 10 órakor befejeződhessen.
A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat.
A tantárgy célkitűzése
A tárgy célja a középiskolában is már valamilyen szinten megismert fizikai jelenségek mögött megbújó törvényszerűségek rendszerezése, felépítése, egységes gondolati keretbe illesztése, végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a képzésben részt vevő hallgató a modern korbeli tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjon viszonyulni és alkotni.
A tantárgy keretében tárgyalt mechanika és hőtan csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását van lehetőség megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 10-15 perc tárgyhoz tartozó példafeladat bemutatása, video vagy demonstráció segíti.
A vizsgára való felkészülést segítendő a heti tematika, a gyakorlatok feladatai és megoldásai: A Fizika 1 tantárgy részletes tematikája heti bontásban
- 1. előadás
- Matematikai alapok
- Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Példák vektorok, vektorműveletek szemléltetésére utalva a leendő kinematikai, dinamikai összefüggésekre. Függvények változási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása.
- 2. előadás
- A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Egyszerű példák, amelyek rámutatnak a leendő kinematikai összefüggésekre.
- 3. előadás
- Mechanika
- A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kinematikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások.
- 4. előadás
- Körmozgások, rezgőmozgások.
- 5. előadás
- Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége.
- 6. előadás
- Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás.
- 7. előadás
- Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti feltételek szerepe. A súly és súlyos tömeg fogalma. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, tehetetlenségi erők. Tömegpontrendszer. Tömegközéppont.
- 8. előadás
- A munka és a teljesítmény fogalma. Munkatétel. Konzervatív erőtér. Mozgási és helyzeti energia, a mechanikai energiamegmaradás tétele.
- 9. előadás
- Impulzus és perdület fogalma, impulzus- és perdületmegmaradás tétele.
- 10. előadás
- Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma.
- 11. előadás
- Dinamika a hétköznapokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig.
- 12. előadás
- Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyiségek meghatározása.
- 13. előadás
- Csillapított és gerjesztett rezgés. Mechanikai hullámok.
- 14. előadás
- Hullámegyenlet és általános megoldása. Hullámok terjedési sebessége. Hullámtulajdonságok. Hullámok visszaverődése. Hullámok szuperpozíciója. Állóhullámok. Doppler-effektus.
- 15. előadás
- Rezgések és hullámok a hétköznapokban: az időmérésre használt kvarc oszcillátoroktól az ultrahangos orvosi diagnosztikáig.
- 16. előadás
- A hőmérséklet fogalma, mérése, kinetikus értelmezése. Belső energia, munkavégzés, hőközlés. Termodinamikai folyamatok.
- 17. előadás
- Hőerőgépek, hőszivattyúk, hűtőgépek, termodinamikai körfolyamatok.
- 18. előadás
- A termodinamika főtételei.
- 19. előadás
- Fázisátalakulások. Ideális gázok állapotegyenlete. Fajhő és hőkapacitás.
- 20. előadás
- Hővezetés, hőáramlás hősugárzás.
- 21. előadás
- Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokban és számítógépekben.
Számolási gyakorlatok
- Gyakorlatok beosztása - 2019. ősz
- 1. Gyakorlat
- 2. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 1. és 2. fejezeteiben
- 3. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 3. fejezetében
- 4. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 4. és 5. fejezeteiben
- 5. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 6., 7. és 8. fejezeteiben
- 6. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 8. és 9. fejezeteiben
- 7. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 10. fejezetében
Feladatmegoldó és elméleti gyakorló
Zh feladatsorok
Irodalom
"Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához"
