Modern fizika alkalmazásai a mérnöki gyakorlatban

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Papp (vitalap | szerkesztései) 2021. szeptember 6., 20:26-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Tartalomjegyzék

Célkitűzés

Az informatikától az anyagvizsgálati módszereken át az egészségügyi diagnosztikáig számos helyen találkozhatunk olyan műszaki eszközökkel, melyek a fizikai kutatások legmodernebb, sokszor Nobel-díjjal jutalmazott eredményein alapulnak. A kurzus keretében ezen alkalmazások széles körét mutatjuk be, a fizikai háttér kísérleti és elméleti alapjainak szemléletes ismertetésével. Fő témáink: régebbi Nobel-díjas eredmények alkalmazásai (drótnélküli adatátvitel, rádió, röntgensugárzás, radioaktivitás, stb.); hétköznapi optika (lézerek, CCD, optikai szál, LCD, holográfia); kvantumfizika az atommodelltől a kvantumkommunikációig; nagy pontosságú mérések (relativitáselmélet a GPS-ben, atomórák, interferometria); nukleáris technológia az atomerőműtől a régészeti kormeghatározásig; modern fizika az orvoslásban (MRI, CT, PET); félvezetők az első tranzisztortól a mobiltelefonig; a nanotechnológia eszközei (pásztázó mikroszkópok, elektronmikroszkópia, elektronsugár-litográfia, stb.).

Előadások

Kedd 10.05 - 12.00 h K155-ős terem


ZH időpontok

1. Zh: a 7. héten

2. Zh: a 13. héten

Pót Zh: a 14. héten (pontos időpont később)

Pót-pót Zh: a pótlási héten (pontos időpont később)

ZH minta

ZH minta


ZH eredmények

Előadások fóliái

1. előadás, 2. előadás, 3. előadás, 4. előadás, 5. előadás, 6. előadás, 7. előadás, 8. előadás, 9. előadás, 10. előadás,


Értékelés

A két zh eredményét együttesen figyelembe véve kell a 40%-ot elérni, azaz a min. 80 pontot.

Értékelés: 1: 0 - 39 %, 2: 40 - 54 %, 3: 55 - 69 %, 4: 70 - 84 %, 5: 85 - 100 %