„Erőtan I. - 2.1.48” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(→Feladat) |
|||
(egy szerkesztő egy közbeeső változata nincs mutatva) | |||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Egy $m=2\,\mathrm{kg}$ tömegű anyagi pontra $F=-Dx$ alakú rugalmas erő hat. $x_{1}=1\,\mathrm{m}$ távolságban az erő nagysága $F_{1}=8\,\mathrm{N}$. A kezdő időpontban $x_{0}=1\,\mathrm{m}$ és $v_{0}=3\,\mathrm{\frac{m}{s}}$. Határozzuk meg a pont mozgását az idő függvényében! | + | </noinclude><wlatex># (*2.1.38) Egy $m=2\,\mathrm{kg}$ tömegű anyagi pontra $F=-Dx$ alakú rugalmas erő hat. $x_{1}=1\,\mathrm{m}$ távolságban az erő nagysága $F_{1}=8\,\mathrm{N}$. A kezdő időpontban $x_{0}=1\,\mathrm{m}$ és $v_{0}=3\,\mathrm{\frac{m}{s}}$. Határozzuk meg a pont mozgását az idő függvényében! |
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Írjuk fel a tömegpontra vonatkozó mozgásegyenletet! Oldjuk meg az így kapott differenciálegyenletet!}}{{Végeredmény|content= $$x(t)=\sqrt{x_{0}^{2}+\left(\frac{v_{0}}{\omega}\right)^{2}}\cos(\omega t-\varphi_{0})$$ }}</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Írjuk fel a tömegpontra vonatkozó mozgásegyenletet! Oldjuk meg az így kapott differenciálegyenletet!}}{{Végeredmény|content= $$x(t)=\sqrt{x_{0}^{2}+\left(\frac{v_{0}}{\omega}\right)^{2}}\cos(\omega t-\varphi_{0})$$ }}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex>#: A rugóállandó $D=F_{1}/x_{1}$ szerint számolható ki. A tömegpont mozgásegyenlete $$ma=-Dx\,.$$ A gyorsulás éppen az elmozdulás második időszerinti deriváltja, melyet $\ddot{x}$ szerint jelölünk. Így a mozgásegyenlet a $$\ddot{x}+\omega^{2}x=0$$ differenciálegyenletre vezet, ahol bevezettük az $\omega=\sqrt{D/m}$ körfrekvenciát. A differenciál egyenlet két független megoldása $\cos(\omega t)$ és $\sin(\omega t)$, melyek mindketten egy harmonikus rezgőmozgást írnak le. A differenciálegyenlet lineáris, ezért az általános megoldás ezek tetszőleges lineáris kombinációjaként, azaz $$x(t)=A\cos(\omega t)+B\sin(\omega t)\,,$$ a sebesség pedig $$v(t)=\dot{x}(t)=-A\omega\sin(\omega t)+B\omega\cos(\omega t)\,.$$ Az $A$ és $B$ együtthatókat a kezdeti feltételek segítségével határozhatjuk meg. $$x(0)=x_{0}\qquad\Rightarrow\qquad A=x_{0}$$ $$v(0)=v_{0}\qquad\Rightarrow\qquad B\omega=v_{0}$$ Ezek alapján megadható a pont mozgása. $$x(t)=x_{0}\cos(\omega t)+\frac{v_{0}}{\omega}\sin(\omega t)$$ $$x_{0}=1\,\mathrm{m}\qquad v_{0}=3\,\mathrm{\frac{m}{s}}\qquad \omega=\sqrt{\frac{F_{1}}{x_{1}m}}=2\frac{1}{s}$$ | <wlatex>#: A rugóállandó $D=F_{1}/x_{1}$ szerint számolható ki. A tömegpont mozgásegyenlete $$ma=-Dx\,.$$ A gyorsulás éppen az elmozdulás második időszerinti deriváltja, melyet $\ddot{x}$ szerint jelölünk. Így a mozgásegyenlet a $$\ddot{x}+\omega^{2}x=0$$ differenciálegyenletre vezet, ahol bevezettük az $\omega=\sqrt{D/m}$ körfrekvenciát. A differenciál egyenlet két független megoldása $\cos(\omega t)$ és $\sin(\omega t)$, melyek mindketten egy harmonikus rezgőmozgást írnak le. A differenciálegyenlet lineáris, ezért az általános megoldás ezek tetszőleges lineáris kombinációjaként, azaz $$x(t)=A\cos(\omega t)+B\sin(\omega t)\,,$$ a sebesség pedig $$v(t)=\dot{x}(t)=-A\omega\sin(\omega t)+B\omega\cos(\omega t)\,.$$ Az $A$ és $B$ együtthatókat a kezdeti feltételek segítségével határozhatjuk meg. $$x(0)=x_{0}\qquad\Rightarrow\qquad A=x_{0}$$ $$v(0)=v_{0}\qquad\Rightarrow\qquad B\omega=v_{0}$$ Ezek alapján megadható a pont mozgása. $$x(t)=x_{0}\cos(\omega t)+\frac{v_{0}}{\omega}\sin(\omega t)$$ $$x_{0}=1\,\mathrm{m}\qquad v_{0}=3\,\mathrm{\frac{m}{s}}\qquad \omega=\sqrt{\frac{F_{1}}{x_{1}m}}=2\frac{1}{s}$$ |
A lap jelenlegi, 2014. január 9., 15:25-kori változata
Feladat
- (*2.1.38) Egy tömegű anyagi pontra alakú rugalmas erő hat. távolságban az erő nagysága . A kezdő időpontban és . Határozzuk meg a pont mozgását az idő függvényében!
Megoldás
- A rugóállandó szerint számolható ki. A tömegpont mozgásegyenlete A gyorsulás éppen az elmozdulás második időszerinti deriváltja, melyet szerint jelölünk. Így a mozgásegyenlet a differenciálegyenletre vezet, ahol bevezettük az körfrekvenciát. A differenciál egyenlet két független megoldása és , melyek mindketten egy harmonikus rezgőmozgást írnak le. A differenciálegyenlet lineáris, ezért az általános megoldás ezek tetszőleges lineáris kombinációjaként, azaz a sebesség pedig Az és együtthatókat a kezdeti feltételek segítségével határozhatjuk meg. Ezek alapján megadható a pont mozgása.