„Kinematika - 1.4.17” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1. Kategória:Szerkesztő: Bácsi Ádám Kategória:Kinematika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév …”) |
|||
(3 szerkesztő 9 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1.]] | [[Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1.]] | ||
[[Kategória:Szerkesztő: Bácsi Ádám]] | [[Kategória:Szerkesztő: Bácsi Ádám]] | ||
− | [[Kategória: | + | [[Kategória:Mechanika - Mozgástan]] |
{{Kísérleti fizika gyakorlat | {{Kísérleti fizika gyakorlat | ||
| tárgynév = Kísérleti fizika gyakorlat 1. | | tárgynév = Kísérleti fizika gyakorlat 1. | ||
− | | témakör = | + | | témakör = Mechanika - Mozgástan |
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Egy gőzgép hajtókereke egyenletes $\omega$ szögsebességgel forog az $0$ középpontján átmenő tengely körül. A kerék $l$ hosszúságú hajtórúdjának $N$ csuklópontja az $0$-tól $r$ távolságban van, $M$ vége pedig a dugattyúkarhoz csatlakozik, amely vízszintesen mozog ide-oda. | + | </noinclude><wlatex># (*1.4.17) Egy gőzgép hajtókereke egyenletes $\omega$ szögsebességgel forog az $0$ középpontján átmenő tengely körül. A kerék $l$ hosszúságú hajtórúdjának $N$ csuklópontja az $0$-tól $r$ távolságban van, $M$ vége pedig a dugattyúkarhoz csatlakozik, amely vízszintesen mozog ide-oda. Mekkora az $M$ pont sebessége abban a pillanatban, amikor $ON$ a vízszintessel $\varphi$ szöget zár be? ($0$ a dugattyú-karral egy egyenesen fekszik.)[[Kép:Kfgy1_03_1_4_17.svg|none|255px]] |
− | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Az $NOM$ háromszögre cosinus-tételt alkalmazzunk!}}{{Végeredmény|content=$$v( | + | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Az $NOM$ háromszögre cosinus-tételt alkalmazzunk!}}{{Végeredmény|content=$$v(\varphi)=r\omega\sin\varphi\left[1+\frac{r\cos\varphi}{\sqrt{l^{2}-r^{2}\sin^{2}\varphi}}\right]$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> |
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>#: Vegyük kezdőpillanatnak azt, amikor az $N$ csuklópont az $OM$ egyenesre illeszkedik, vagyis amikor $\varphi=0$. Az $ | + | <wlatex>#: Vegyük kezdőpillanatnak azt, amikor az $N$ csuklópont az $OM$ egyenesre illeszkedik, vagyis amikor $\varphi=0$, így $\varphi(t)=\omega t$. Az $OM$ szakasz hosszát jelöljük $x(t)$-vel. Ha $O$ a koordinátarendszer origója, akkor $x(t)$ egyben $M$ pont tisztán $x$ tengely menti mozgását is leírja ($y(t)\equiv 0$). Az $NOM$ háromszögre cosinus-tételt alkalmazva $$l^{2}=r^{2}+x(t)^{2}-2rx(t)\cos(\varphi(t))$$ adódik. Ebből a másodfokú egyenletből $$x(t)=r\cos(\omega t)+\sqrt{l^{2}-r^{2}\sin^{2}(\omega t)}$$ eredményre jutunk. Az $M$ pont sebessége $$v(t)=\frac{dx}{dt}=-r\omega\sin\varphi\left[1+\frac{r\cos\varphi}{\sqrt{l^{2}-r^{2}\sin^{2}\varphi}}\right]\,.$$ Elkerülhető a másodfokú egyenlet, ha az $OM$-re merőleges magassággal két derékszögú háromszögre osztjuk az $ONM$ háromszöget. |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2015. március 6., 16:21-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Mechanika - Mozgástan |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- (*1.4.17) Egy gőzgép hajtókereke egyenletes szögsebességgel forog az középpontján átmenő tengely körül. A kerék hosszúságú hajtórúdjának csuklópontja az -tól távolságban van, vége pedig a dugattyúkarhoz csatlakozik, amely vízszintesen mozog ide-oda. Mekkora az pont sebessége abban a pillanatban, amikor a vízszintessel szöget zár be? ( a dugattyú-karral egy egyenesen fekszik.)
Megoldás
- Vegyük kezdőpillanatnak azt, amikor az csuklópont az egyenesre illeszkedik, vagyis amikor , így . Az szakasz hosszát jelöljük -vel. Ha a koordinátarendszer origója, akkor egyben pont tisztán tengely menti mozgását is leírja (). Az háromszögre cosinus-tételt alkalmazva adódik. Ebből a másodfokú egyenletből eredményre jutunk. Az pont sebessége Elkerülhető a másodfokú egyenlet, ha az -re merőleges magassággal két derékszögú háromszögre osztjuk az háromszöget.