„Kinematika - 1.4.6” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(egy szerkesztő 3 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1.]] | [[Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1.]] | ||
[[Kategória:Szerkesztő: Bácsi Ádám]] | [[Kategória:Szerkesztő: Bácsi Ádám]] | ||
− | [[Kategória: | + | [[Kategória:Mechanika - Mozgástan]] |
{{Kísérleti fizika gyakorlat | {{Kísérleti fizika gyakorlat | ||
| tárgynév = Kísérleti fizika gyakorlat 1. | | tárgynév = Kísérleti fizika gyakorlat 1. | ||
− | | témakör = | + | | témakör = Mechanika - Mozgástan |
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Egy mozgó pont helyvektorának komponensei: $x=at^{2}$, $y=0$ és $z=b-ct^{2}$. Határozzuk meg a pont pályáját, sebességét és gyorsulását, valamint azt az időtartamot, amely alatt a pont a pályának a koordináta-tengelyek közötti szakaszát megteszi. Legyen például: $a= 15 \,\mathrm{m/s^{2}}$, $b=4 \,\mathrm{m}$ és $c=20 \,\mathrm{m/s^{2}}$. | + | </noinclude><wlatex># (1.4.6) Egy mozgó pont helyvektorának komponensei: $x=at^{2}$, $y=0$ és $z=b-ct^{2}$. Határozzuk meg a pont pályáját, sebességét és gyorsulását, valamint azt az időtartamot, amely alatt a pont a pályának a koordináta-tengelyek közötti szakaszát megteszi. Legyen például: $a= 15 \,\mathrm{m/s^{2}}$, $b=4 \,\mathrm{m}$ és $c=20 \,\mathrm{m/s^{2}}$. |
− | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=A pálya meghatározásához fejezd ki az időt valamely helykoordináta segítségével! A gyorsulás kiszámításához deriváld le kétszer a helyvektort az idő szerint!}}{{Végeredmény|content=$$v_{x}(t)=\frac{dx}{dt}=2at$$ | + | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=A pálya meghatározásához fejezd ki az időt valamely helykoordináta segítségével! A gyorsulás kiszámításához deriváld le kétszer a helyvektort az idő szerint!}}{{Végeredmény|content=$$v_{x}(t)=\frac{dx}{dt}=2at$$$$v_{y}(t)=\frac{dy}{dt}=0$$$$v_{z}(t)=\frac{dz}{dt}=-2ct$$ $$a_{x}(t)=\frac{dv_{x}}{dt}=2a$$ $$a_{y}(t)=\frac{dv_{y}}{dt}=0$$ $$a_{z}(t)=\frac{dv_{z}}{dt}=-2c$$$$T=\frac{1}{\sqrt{5}}\,\mathrm{s}$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> |
− | $$v_{y}(t)=\frac{dy}{dt}=0$$$$v_{z}(t)=\frac{dz}{dt}=-2ct$$ $$a_{x}(t)=\frac{dv_{x}}{dt}=2a$$ $$a_{y}(t)=\frac{dv_{y}}{dt}=0$$ $$a_{z}(t)=\frac{dv_{z}}{dt}=-2c$$$$T=\frac{1}{\sqrt{5}}\,\mathrm{s}$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | + | |
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex># A tömegpont $y$-irányban nem mozdul el, ezért a mozgás során végig az $xz$-síkban halad. Az $x=at^2$ és $z=b-ct^{2}$ egyenletek egyikéből kifejezve az időt, a másikba behelyettesítve meghatározhatjuk a tömegpont pályáját $$z=b-\frac{c}{a}x\,,$$ amely egy egyenest ír le. A helykoordináták időfüggése alapján a pont sebességének komponensei az alábbiak szerint számolhatók ki. $$v_{x}(t)=\frac{dx}{dt}=2at$$ | + | <wlatex># A tömegpont $y$-irányban nem mozdul el, ezért a mozgás során végig az $xz$-síkban halad. Az $x=at^2$ és $z=b-ct^{2}$ egyenletek egyikéből kifejezve az időt, a másikba behelyettesítve meghatározhatjuk a tömegpont pályáját $$z=b-\frac{c}{a}x\,,$$ amely egy egyenest ír le. A helykoordináták időfüggése alapján a pont sebességének komponensei az alábbiak szerint számolhatók ki. $$v_{x}(t)=\frac{dx}{dt}=2at$$$$v_{y}(t)=\frac{dy}{dt}=0$$$$v_{z}(t)=\frac{dz}{dt}=-2ct$$ A gyorsulás pedig $$a_{x}(t)=\frac{dv_{x}}{dt}=2a$$ $$a_{y}(t)=\frac{dv_{y}}{dt}=0$$ $$a_{z}(t)=\frac{dv_{z}}{dt}=-2c$$ <br> Az $x$-tengelynél a $t=0$ pillanatban van. A feladat szerint meg kell határoznunk, hogy ezután mennyi idő telik el, míg a tömegpont eléri a $z$-tengelyt, vagyis mikor lesz $z=0$. $$z(T)=0\qquad\Rightarrow\qquad T=\sqrt{\frac{b}{c}}=\frac{1}{\sqrt{5}}s$$ |
− | $$v_{y}(t)=\frac{dy}{dt}=0$$$$v_{z}(t)=\frac{dz}{dt}=-2ct$$ A gyorsulás pedig $$a_{x}(t)=\frac{dv_{x}}{dt}=2a$$ $$a_{y}(t)=\frac{dv_{y}}{dt}=0$$ $$a_{z}(t)=\frac{dv_{z}}{dt}=-2c$$ <br> Az $x$-tengelynél a $t=0$ pillanatban van. A feladat szerint meg kell határoznunk, hogy ezután mennyi idő telik el, míg a tömegpont eléri a $z$-tengelyt, vagyis mikor lesz $z=0$. $$z(T)=0\qquad\Rightarrow\qquad T=\sqrt{\frac{b}{c}}=\frac{1}{\sqrt{5}}s$$ | + | |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2013. augusztus 27., 21:02-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Mechanika - Mozgástan |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- (1.4.6) Egy mozgó pont helyvektorának komponensei: , és . Határozzuk meg a pont pályáját, sebességét és gyorsulását, valamint azt az időtartamot, amely alatt a pont a pályának a koordináta-tengelyek közötti szakaszát megteszi. Legyen például: , és .
Megoldás
- A tömegpont -irányban nem mozdul el, ezért a mozgás során végig az -síkban halad. Az és egyenletek egyikéből kifejezve az időt, a másikba behelyettesítve meghatározhatjuk a tömegpont pályáját amely egy egyenest ír le. A helykoordináták időfüggése alapján a pont sebességének komponensei az alábbiak szerint számolhatók ki. A gyorsulás pedig
Az -tengelynél a pillanatban van. A feladat szerint meg kell határoznunk, hogy ezután mennyi idő telik el, míg a tömegpont eléri a -tengelyt, vagyis mikor lesz .