„Kísérleti fizika gyakorlat 1.” változatai közötti eltérés
a (→Hallgatói tájékoztató a kiscsoportos kooperatív tanulási módszerhez) |
|||
58. sor: | 58. sor: | ||
=== Hallgatói tájékoztató a kiscsoportos kooperatív tanulási módszerhez === | === Hallgatói tájékoztató a kiscsoportos kooperatív tanulási módszerhez === | ||
− | + | 1. A gyakorlaton egy-egy közepes nehézségű feladatot (és esetleg egy-egy könnyebbet) adunk a hallgatók csoportjainak, melyet az óra első felében megoldanak, és felkészülnek rá, hogy az óra második felében elővezetik a közepes nehézségű feladat megoldását. A tervezett tagolás 5 csoport esetén 40 perc+5*(8+2) perc, a 2-2 percek a hallgatói és oktatói kérdésekre/kritikákra szolgálnak. A félév vége felé a felkészülési idő talán csökkenthető lesz, úgy is, hogy könnyebb feladatból többet kapnak. A könnyebb feladatokat csak a gyakorlatvezető nézi meg még a felkészülés alatt. ZH-val kezdődő óra esetén 30+5*8 perc. Az óra végén 5 percben érdemes megbeszélni a tapasztalatokat a csoportok működését illetően. | |
− | + | 2. Ideálisan 5 db háromfős csoportban dolgoznak. Oszthatósági problémák esetén inkább négyfős csoportokat csinálunk, mint párokat. | |
− | + | 3. Az összesorsolt csoportok 3-4 hétig maradnak együtt, utána újra sorsolunk. A cserék indokai: | |
- Szeretnénk, ha mindenkit megismernének a kurzusban, és a félév végére ez nagyjából teljesülni is fog. Ez közösségépítő, mindenki segít mindenkin a tanulásban. | - Szeretnénk, ha mindenkit megismernének a kurzusban, és a félév végére ez nagyjából teljesülni is fog. Ez közösségépítő, mindenki segít mindenkin a tanulásban. | ||
- Attól függetlenül, hogy milyen készségekkel érkeztek, sok különféle emberrel kell majd együtt dolgozniuk, nem csak a barátaikkal, így megtanulhatják, hogyan lehet sikeresen csapatban dolgozni. | - Attól függetlenül, hogy milyen készségekkel érkeztek, sok különféle emberrel kell majd együtt dolgozniuk, nem csak a barátaikkal, így megtanulhatják, hogyan lehet sikeresen csapatban dolgozni. | ||
− | + | 4. A csoport egyetlen végleges megoldást adhat, így egyezségre kell jutniuk, és mindenkinek „alá kell írnia”, persze nem szó szerint. | |
− | + | 5. A három-/négyfős csoportokon belül, amíg együtt vannak, négyféle szerepet osztunk ki rotálva: | |
-(ügy)vezető: összefogja a csoportot, beosztja az időt, ügyel rá, hogy mindenki aktívan részt vegyen a közös munkában, senki ne térjen el a tárgytól, és lépésről lépésre haladjon a munka, tervez | -(ügy)vezető: összefogja a csoportot, beosztja az időt, ügyel rá, hogy mindenki aktívan részt vegyen a közös munkában, senki ne térjen el a tárgytól, és lépésről lépésre haladjon a munka, tervez | ||
-írnok/ellenőrző: figyeli, hogy egyetértés alakult-e ki, például a tervezett lépésekben és tevékenységekben, értelmezési kérdésekben; mindenki nevét feltünteti a csoport produktumain; ellenőrzi, hogy mindenki egyformán el tudja-e majd magyarázni a megoldást | -írnok/ellenőrző: figyeli, hogy egyetértés alakult-e ki, például a tervezett lépésekben és tevékenységekben, értelmezési kérdésekben; mindenki nevét feltünteti a csoport produktumain; ellenőrzi, hogy mindenki egyformán el tudja-e majd magyarázni a megoldást | ||
75. sor: | 75. sor: | ||
Az utolsó szerep csak négyfős csoportban szükséges. Háromfős csoportban az összegzést a vezető végzi, a motiválás pedig mindenkinek feladata. Minden szerep legalább egyszer rátalál minden csoporttagra. | Az utolsó szerep csak négyfős csoportban szükséges. Háromfős csoportban az összegzést a vezető végzi, a motiválás pedig mindenkinek feladata. Minden szerep legalább egyszer rátalál minden csoporttagra. | ||
− | + | 6. A feladat megoldását az óra második részében a csoportokból kisorsolt emberek vezetik elő a táblánál, de lehetőleg nem az írnok. Ennek esélye sorsolással is szerencsére csak 1/3 vagy 1/4. Adott csoport feladatát és annak megoldását a többi csoport főleg ebből az elővezetésből ismerheti meg, és abból jegyzetelhetnek. | |
− | + | 7. A hallgatók ültetése: a csoportok ne legyen túl közel egymáshoz, hogy ne zavarják egymást. A háromfős csoport egy pad egyik végén úgy ül le, hogy egy négyzet három oldalát adják, középen az írnokkal, így a többek 90 fokban rálátnak a papírra. Négyfős csoportnál is csak három oldal szerint ülnek, hogy senki ne legyen szemben az írnokkal. A terem átjárhatóságát biztosítani kell, hogy a gyakorlatvezető minden csoporthoz könnyen oda tudjon menni. | |
− | + | 8. Értékelés: a gyakorlaton a számonkérés a kísérleti félév idején megmarad az egyéni ZH formájában, a csoportmunkát pluszpontokkal lehet értékelni, a szorgalmi házikhoz hasonlóan. | |
− | + | 9. A gyakorlatvezető szerepe: Beosztja a csoportokat, és kiosztja a feladatokat, szerepköröket, melyet adminisztrálni is kell. A megoldás és felkészülés alatt járkál a csoportok között, és figyeli a munkát. Ha könnyebb feladat is ki volt adva, annak megoldását ellenőrzi. Ha a csoport elakad, segít továbblendülni egy-egy ötlettel vagy kérdéssel. Az elővezetés alatt a hallgatók között ülve figyel, röviden szóban értékel, és néha a hallgatók helyett is kérdez. | |
− | + | 10. A közepes nehézségű (több alpontos, többlépéses) feladatok kiválasztása: Ilyennek minősülnek a példatár egycsillagos feladatai, az összes ZH feladat, és a szorgalmi házik egy része. Amelyik szorgalmi házi szerepel tanórán, az kiesik a beadható feladatok közül. Egyéb források is vannak. | |
− | + | 11. Segédeszközök: számológép használható, illetve saját kézzel írott előadás jegyzet. Nem használható képlettár vagy függvénytábla. | |
==A gyakorlatok tananyaga== | ==A gyakorlatok tananyaga== |
A lap 2014. február 22., 13:33-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Kísérleti fizika példatár |
Feladatok listája: A példatár megtekintéséhez kattintson a fejezetcímekre. Kapcsolódó példatárak: A teljes feladatsorok letölthető itt: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Tartalomjegyzék |
Friss információk
Tavasszal is indul gyakorlat. Ennek sikeres (legalább elégséges) teljesítése előfeltétele a Kísérleti fizika 1. és a Kísérleti fizika 2. vizsgának.
Tárgy adatok (2013/2014 tavasz)
- A tanév első foglalkozása: 2014. február 11., kedd 12:15
- Tárgykód: BMETE13AF05
- Követelmény: 0/2/0/F/2
- Nyelv: magyar
- Jelenléti követelmények: A legalább elégséges félévközi jegy megszerzésének szükséges feltétele a gyakorlatoknak legalább 70%-án való részvétel. A jelenlétet ellenőrizzük.
- Félévközi számonkérések: 5 db 15-20 perces írásbeli tudásellenőrzés.
- 1. ellenőrzés: 4. hét (témája: Tömegpont kinematikája);
- 2. ellenőrzés: 6. hét (témája: Tömegpont dinamikája);
- 3. ellenőrzés: 8. hét (témája: Munka, energia, pontrendszerek);
- 4. ellenőrzés: 11. hét (témája: Merev testek);
- 5. ellenőrzés: 14. hét (témája: Rezgések).
- A félév végi osztályzatkialakítása: Az elégtelentől különböző félévközi jegy és az aláírás elérésének feltétele – a jelenléti követelmények teljesítésén túl – az, hogy mindegyik ellenőrző dolgozat eredménye és az összpontszám is elérje a maximálisan elérhető pontszám 40%-át. Ekkor a félévközi jegy az összpontszám alapján az alábbi módon adódik:
- 0 - 39 %: elégtelen (1)
- 40 - 55 %: elégséges (2)
- 56 - 70 %: közepes (3)
- 71 - 85 %: jó (4)
- 86 - 100 %: jeles (5)
Pótlások
A TVSz szerint alanyi jogon járó pótlás(ok)ra a 2014. május 19-én kezdődő pótlási héten kerül sor. Maximum 3 zárthelyi pótolható. Sikeres pótlás után az összpontszámba a sikertelen ellenőrzés és a pótlás pontszámainak átlaga kerül.
Egy sikertelen pótzárthelyi további pótlására különeljárási díj befizetése ellenében van lehetőség. Ez helyettesíti a sikertelen pótzárthelyin elért eredményt és a pótzárthelyihez hasonlóan számít a végső jegy kialakításában.
A pótlás alkalmával azok a hallgatók, akik a félév során minden ellenőrzést sikeresen tel-jesítettek, lehetőséget kapnak egy eredmény javítására. Az ekkor elért pontszám helyettesíti a korábbi pontszámot.
A gyakorlatokon házi feladatokat adunk, amelyeket sikeresen megoldók és bemutatók, illetve az órán aktívan szereplők 5 %-kal javíthatják félév végi eredményüket, akkor ha ettől függetlenül megvan az elégséges.
- Konzultációk: a gyakorlatvezetővel történő megbeszélés szerint.
A gyakorlatok időbeosztása
A gyakorlatok időpontja:
- kedd 12:15-14:00
Hallgatói tájékoztató a kiscsoportos kooperatív tanulási módszerhez
1. A gyakorlaton egy-egy közepes nehézségű feladatot (és esetleg egy-egy könnyebbet) adunk a hallgatók csoportjainak, melyet az óra első felében megoldanak, és felkészülnek rá, hogy az óra második felében elővezetik a közepes nehézségű feladat megoldását. A tervezett tagolás 5 csoport esetén 40 perc+5*(8+2) perc, a 2-2 percek a hallgatói és oktatói kérdésekre/kritikákra szolgálnak. A félév vége felé a felkészülési idő talán csökkenthető lesz, úgy is, hogy könnyebb feladatból többet kapnak. A könnyebb feladatokat csak a gyakorlatvezető nézi meg még a felkészülés alatt. ZH-val kezdődő óra esetén 30+5*8 perc. Az óra végén 5 percben érdemes megbeszélni a tapasztalatokat a csoportok működését illetően.
2. Ideálisan 5 db háromfős csoportban dolgoznak. Oszthatósági problémák esetén inkább négyfős csoportokat csinálunk, mint párokat.
3. Az összesorsolt csoportok 3-4 hétig maradnak együtt, utána újra sorsolunk. A cserék indokai: - Szeretnénk, ha mindenkit megismernének a kurzusban, és a félév végére ez nagyjából teljesülni is fog. Ez közösségépítő, mindenki segít mindenkin a tanulásban. - Attól függetlenül, hogy milyen készségekkel érkeztek, sok különféle emberrel kell majd együtt dolgozniuk, nem csak a barátaikkal, így megtanulhatják, hogyan lehet sikeresen csapatban dolgozni.
4. A csoport egyetlen végleges megoldást adhat, így egyezségre kell jutniuk, és mindenkinek „alá kell írnia”, persze nem szó szerint.
5. A három-/négyfős csoportokon belül, amíg együtt vannak, négyféle szerepet osztunk ki rotálva: -(ügy)vezető: összefogja a csoportot, beosztja az időt, ügyel rá, hogy mindenki aktívan részt vegyen a közös munkában, senki ne térjen el a tárgytól, és lépésről lépésre haladjon a munka, tervez -írnok/ellenőrző: figyeli, hogy egyetértés alakult-e ki, például a tervezett lépésekben és tevékenységekben, értelmezési kérdésekben; mindenki nevét feltünteti a csoport produktumain; ellenőrzi, hogy mindenki egyformán el tudja-e majd magyarázni a megoldást -a szkeptikus: vigyáz rá, hogy a csoport nehogy túl hamar megegyezésre jusson, esetleg tévesen; alternatívákat javasol, figyeli, hogy minden lehetőséget számba vettek-e -motiváló/összegző: lelkesíti a csoportot, ha a motiváció alábbhagy, például egy ötlettel, humorral, vagy a saját lelkesedésével; összegzi, újrafogalmazza a csoportban kialakult párbeszédes és a következtetéseket Az utolsó szerep csak négyfős csoportban szükséges. Háromfős csoportban az összegzést a vezető végzi, a motiválás pedig mindenkinek feladata. Minden szerep legalább egyszer rátalál minden csoporttagra.
6. A feladat megoldását az óra második részében a csoportokból kisorsolt emberek vezetik elő a táblánál, de lehetőleg nem az írnok. Ennek esélye sorsolással is szerencsére csak 1/3 vagy 1/4. Adott csoport feladatát és annak megoldását a többi csoport főleg ebből az elővezetésből ismerheti meg, és abból jegyzetelhetnek.
7. A hallgatók ültetése: a csoportok ne legyen túl közel egymáshoz, hogy ne zavarják egymást. A háromfős csoport egy pad egyik végén úgy ül le, hogy egy négyzet három oldalát adják, középen az írnokkal, így a többek 90 fokban rálátnak a papírra. Négyfős csoportnál is csak három oldal szerint ülnek, hogy senki ne legyen szemben az írnokkal. A terem átjárhatóságát biztosítani kell, hogy a gyakorlatvezető minden csoporthoz könnyen oda tudjon menni.
8. Értékelés: a gyakorlaton a számonkérés a kísérleti félév idején megmarad az egyéni ZH formájában, a csoportmunkát pluszpontokkal lehet értékelni, a szorgalmi házikhoz hasonlóan.
9. A gyakorlatvezető szerepe: Beosztja a csoportokat, és kiosztja a feladatokat, szerepköröket, melyet adminisztrálni is kell. A megoldás és felkészülés alatt járkál a csoportok között, és figyeli a munkát. Ha könnyebb feladat is ki volt adva, annak megoldását ellenőrzi. Ha a csoport elakad, segít továbblendülni egy-egy ötlettel vagy kérdéssel. Az elővezetés alatt a hallgatók között ülve figyel, röviden szóban értékel, és néha a hallgatók helyett is kérdez.
10. A közepes nehézségű (több alpontos, többlépéses) feladatok kiválasztása: Ilyennek minősülnek a példatár egycsillagos feladatai, az összes ZH feladat, és a szorgalmi házik egy része. Amelyik szorgalmi házi szerepel tanórán, az kiesik a beadható feladatok közül. Egyéb források is vannak.
11. Segédeszközök: számológép használható, illetve saját kézzel írott előadás jegyzet. Nem használható képlettár vagy függvénytábla.
A gyakorlatok tananyaga
A gyakorlatok anyaga a teljes példatárból kiválasztott feladatokra épül. A teljes példatárhoz a gyakorlatvezetőkön keresztül lehet hozzájutni PDF formátumban, valamint a Kvantum hallgatói szerver zárt részén is megtalálható. A feladatok zárójelben található számozása a példatárét követi, továbbá nulla, egy, illetve két csillag jelöli a feladatok nehézségi fokát. Konkrét hibajelzéseket, észrevételeket vagy javított, szebbé varázsolt ábrákat szintén a gyakorlatvezetőkön keresztül lehet eljuttatni a szerkesztőkhöz.
A különböző témakörök feladatai az alábbi linkeken csoportosítva jelennek meg. Alaphelyzetben csak a feladatok látszanak, külön kattintásra azonban az esetleges rövid útmutatók és a végeredmény is megjeleníthetők és elrejthetők. A feladatok teljes megoldása egyenként külön oldalakon található. Ezzel a formával az a célunk, hogy főként az önálló feladatmegoldásnak legyen szerepe, és a szükséges segítségeket csak fokozatosan vegyék igénybe a látogatók.
Online változat:
- Deriválás
- Integrálás
- Mozgástan
- Erőtan I.
- Erőtan II.
- Munka, energia
- Pontrendszerek
- Merev testek I.
- Merev testek II.
- Rugalmasság, folyadékok
- Rezgések I.
- Rezgések II.
- Hullámok
Eredmények
eredmények, jelenlét 2014. tavasz
További információk
A gyakorlat sikeres (legalább elégséges) teljesítése feltétele az aláírás megszerzésének a Kísérleti fizika 1. tárgyhoz.
Tantárgyfelelős: Vankó Péter