Erőtan I. - 2.1.14
A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gombkoto (vitalap | szerkesztései) 2013. október 9., 13:56-kor történt szerkesztése után volt.
Feladat
- (2.1.14) Egy hajlásszögű lejtő tetejéről a időpontban elengedünk egy tömegű testet, ugyanakkor el is kezdjük húzni a lejtővel párhuzamosan nagyságú erővel felfelé. A mozgást addig vizsgáljuk, míg a test újra meg nem áll. Numerikus adatok : , , , , .
- a) Mekkora a test gyorsulása a időpontban?
- b) Add meg a test gyorsulását az idő függvényében! Mennyi idő telik el, míg a testre ható erők kiegyenlítik egymást?
- c) Mikor áll meg a test?
- d) Mekkora és milyen irányú a test gyorsulása a megállás pillanatában?
- e) Ha a lejtőt gyorsulással megtolnánk, mekkora lenne a test gyorsulása a időpontban?
Megoldás
- a-b) Egy általános időpillanatban a testre ható erőket az ábrán ábrázoltuk. A gravitációs erőt érdemes felbontani egy lejtőre merőleges és egy a lejtővel párhuzamos komponensre. A lejtőre merőleges irányban nem történik mozgás, ezért A lejtővel párhuzamos irányban a gyorsulást az eredő erő határozza meg. A gyorsulást a lejtő irányában lefelé tekintjük pozitívnak. ahol a súrlódási erőt a nyomóerő segítségével adhatjuk meg: . A kezdeti időpillanatban .
Amikor a testre ható erők kiegyenlítik egymást, akkor a gyorsulás zérus. Ez abban a időpontban történik meg, amikor . Ebből - c) A sebesség az idő függvényében az alábbiak szerint számolható ki. A kezdeti sebesség 0, így A test abban a időpillanatban áll meg, amikor . Ebből az egyenletből a is adódik természetesen, hiszen a kezdeti időpillanatban is volt a sebesség, de fizikailag most az egyenlet másik megoldása érdekes.
- d) A megállás pillanatában a gyorsulás éppen -szerese a kezdeti gyorsulásnak. -ban viszont a gyorsulás nulla, mivel a tapadás egy ideig állva tartja a testet, amíg a külső húzóerő elég nagyra nem nő. A gyorsulás-idő függvénynek tehát a megállás pillanatában szakadása van!
- e) Ha megtoljuk a lejtőt az ábra szerint balra, akkor a lejtőhöz rögzített rendszerben egy tehetetlenségi erőt kell figyelembe vennünk. A gravitációs erő mellett a tehetetlenségi erőt is érdemes felbontani lejtővel párhuzamos és arra merőleges komponensre. A mozgásegyenlet a lejtőre merőleges irányban az erők kiegyenlítik egymást. A lejtővel párhuzamos irányban a test gyorsulása a lejtőhöz viszonyítva. Megjegyezzük, hogy az álló rendszerhez képest ehhez a gyorsuláshoz vektoriálisan hozzá kell adni az gyorsulást. Továbbá ha a lejtőt az ábrán jobbra toljuk meg ugyanekkora gyorsulással, akkor a súrlódási erő épp a tapadási határon lesz, azaz a test nem is indul el a lejtőn.
- a-b) Egy általános időpillanatban a testre ható erőket az ábrán ábrázoltuk. A gravitációs erőt érdemes felbontani egy lejtőre merőleges és egy a lejtővel párhuzamos komponensre. A lejtőre merőleges irányban nem történik mozgás, ezért A lejtővel párhuzamos irányban a gyorsulást az eredő erő határozza meg. A gyorsulást a lejtő irányában lefelé tekintjük pozitívnak. ahol a súrlódási erőt a nyomóerő segítségével adhatjuk meg: . A kezdeti időpillanatban .