„Kísérleti fizika gyakorlat 1.” változatai közötti eltérés

A lap 2014. június 23., 10:07-kori változata

Friss információk

Pótlás: 2014. május 22., csütörtök, 12.15-től az F3213-ban.

Tavasszal is indul gyakorlat. Ennek sikeres (legalább elégséges) teljesítése előfeltétele a Kísérleti fizika 1. és a Kísérleti fizika 2. vizsgának.

Tárgy adatok (2013/2014 tavasz)

• A tanév első foglalkozása: 2014. február 11., kedd 12:15
• Tárgykód: BMETE13AF05
• Követelmény: 0/2/0/F/2
• Nyelv: magyar
• Jelenléti követelmények: A legalább elégséges félévközi jegy megszerzésének szükséges feltétele a gyakorlatoknak legalább 70%-án való részvétel. A jelenlétet ellenőrizzük.
• Félévközi számonkérések: 5 db 15-20 perces írásbeli tudásellenőrzés.
  • 1. ellenőrzés: 4. hét (témája: Tömegpont kinematikája);
  • 2. ellenőrzés: 6. hét (témája: Tömegpont dinamikája);
  • 3. ellenőrzés: 8. hét (témája: Munka, energia, pontrendszerek);
  • 4. ellenőrzés: 11. hét (témája: Merev testek);
  • 5. ellenőrzés: 14. hét (témája: Rezgések).
• A félév végi osztályzat kialakítása: Az elégtelentől különböző félévközi jegy és az aláírás elérésének feltétele – a jelenléti követelmények teljesítésén túl – az, hogy mindegyik ellenőrző dolgozat eredménye és az összpontszám is elérje a maximálisan elérhető pontszám 40%-át. Ekkor a félévközi jegy az összpontszám alapján az alábbi módon adódik:
  • 0 - 39 %: elégtelen (1)
  • 40 - 55 %: elégséges (2)
  • 56 - 70 %: közepes (3)
  • 71 - 85 %: jó (4)
  • 86 - 100 %: jeles (5)

Pótlások

A TVSz szerint alanyi jogon járó pótlás(ok)ra a 2014. május 22-én 12.15-től van lehetőség. Maximum 3 zárthelyi pótolható. Sikeres pótlás után az összpontszámba a sikertelen ellenőrzés és a pótlás pontszámainak átlaga kerül.

Egy sikertelen pótzárthelyi további pótlására különeljárási díj befizetése ellenében van lehetőség. Ez helyettesíti a sikertelen pótzárthelyin elért eredményt és a pótzárthelyihez hasonlóan számít a végső jegy kialakításában.

A pótlás alkalmával azok a hallgatók, akik a félév során minden ellenőrzést sikeresen teljesítettek, lehetőséget kapnak egy eredmény javítására. Az ekkor elért pontszám helyettesíti a korábbi pontszámot.

A gyakorlatokon házi feladatokat adunk, amelyeket sikeresen megoldók és bemutatók, illetve az órán aktívan szereplők 5 %-kal javíthatják félév végi eredményüket, akkor ha ettől függetlenül megvan az elégséges.

• Konzultációk: a gyakorlatvezetővel történő megbeszélés szerint.

A gyakorlatok időbeosztása

A gyakorlatok időpontja:

• kedd 12:15-14:00

A gyakorlatok időbeosztása

Hallgatói tájékoztató a kiscsoportos kooperatív tanulási módszerhez

1. A gyakorlaton egy-egy közepes nehézségű feladatot (és esetleg egy-egy könnyebbet) adunk a hallgatók csoportjainak, melyet az óra első felében megoldanak, és felkészülnek rá, hogy az óra második felében elővezetik a közepes nehézségű feladat megoldását. A tervezett tagolás 5 csoport esetén 40 perc+5*(8+2) perc, a 2-2 percek a hallgatói és oktatói kérdésekre/kritikákra szolgálnak. A félév vége felé a felkészülési idő talán csökkenthető lesz, úgy is, hogy könnyebb feladatból többet kapnak. A könnyebb feladatokat csak a gyakorlatvezető nézi meg még a felkészülés alatt. ZH-val kezdődő óra esetén 30+5*8 perc. Az óra végén 5 percben érdemes megbeszélni a tapasztalatokat a csoportok működését illetően.

2. Ideálisan 5 db háromfős csoportban dolgoznak. Oszthatósági problémák esetén inkább négyfős csoportokat csinálunk, mint párokat.

3. Az összesorsolt csoportok 3-4 hétig maradnak együtt, utána újra sorsolunk. A cserék indokai:

• Szeretnénk, ha mindenkit megismernének a kurzusban, és a félév végére ez nagyjából teljesülni is fog. Ez közösségépítő, mindenki segít mindenkin a tanulásban.
• Attól függetlenül, hogy milyen készségekkel érkeztek, sok különféle emberrel kell majd együtt dolgozniuk, nem csak a barátaikkal, így megtanulhatják, hogyan lehet sikeresen csapatban dolgozni.

4. A csoport egyetlen végleges megoldást adhat, így egyezségre kell jutniuk, és mindenkinek „alá kell írnia”, persze nem szó szerint.

5. A három-/négyfős csoportokon belül, amíg együtt vannak, négyféle szerepet osztunk ki rotálva:

• (ügy)vezető: összefogja a csoportot, beosztja az időt, ügyel rá, hogy mindenki aktívan részt vegyen a közös munkában, senki ne térjen el a tárgytól, és lépésről lépésre haladjon a munka, tervez
• írnok/ellenőrző: figyeli, hogy egyetértés alakult-e ki, például a tervezett lépésekben és tevékenységekben, értelmezési kérdésekben; mindenki nevét feltünteti a csoport produktumain; ellenőrzi, hogy mindenki egyformán el tudja-e majd magyarázni a megoldást
• a szkeptikus: vigyáz rá, hogy a csoport nehogy túl hamar megegyezésre jusson, esetleg tévesen; alternatívákat javasol, figyeli, hogy minden lehetőséget számba vettek-e
• motiváló/összegző: lelkesíti a csoportot, ha a motiváció alábbhagy, például egy ötlettel, humorral, vagy a saját lelkesedésével; összegzi, újrafogalmazza a csoportban kialakult párbeszédes és a következtetéseket

Az utolsó szerep csak négyfős csoportban szükséges. Háromfős csoportban az összegzést a vezető végzi, a motiválás pedig mindenkinek feladata. Minden szerep legalább egyszer rátalál minden csoporttagra.

6. A feladat megoldását az óra második részében a csoportokból kisorsolt emberek vezetik elő a táblánál, de lehetőleg nem az írnok. Ennek esélye sorsolással is szerencsére csak 1/3 vagy 1/4. Adott csoport feladatát és annak megoldását a többi csoport főleg ebből az elővezetésből ismerheti meg, és abból jegyzetelhetnek.

7. A hallgatók ültetése: a csoportok ne legyen túl közel egymáshoz, hogy ne zavarják egymást. A háromfős csoport egy pad egyik végén úgy ül le, hogy egy négyzet három oldalát adják, középen az írnokkal, így a többek 90 fokban rálátnak a papírra. Négyfős csoportnál is csak három oldal szerint ülnek, hogy senki ne legyen szemben az írnokkal. A terem átjárhatóságát biztosítani kell, hogy a gyakorlatvezető minden csoporthoz könnyen oda tudjon menni.

8. Értékelés: a gyakorlaton a számonkérés a kísérleti félév idején megmarad az egyéni ZH formájában, a csoportmunkát pluszpontokkal lehet értékelni, a szorgalmi házikhoz hasonlóan.

9. A gyakorlatvezető szerepe: Beosztja a csoportokat, és kiosztja a feladatokat, szerepköröket, melyet adminisztrálni is kell. A megoldás és felkészülés alatt járkál a csoportok között, és figyeli a munkát. Ha könnyebb feladat is ki volt adva, annak megoldását ellenőrzi. Ha a csoport elakad, segít továbblendülni egy-egy ötlettel vagy kérdéssel. Az elővezetés alatt a hallgatók között ülve figyel, röviden szóban értékel, és néha a hallgatók helyett is kérdez.

10. A közepes nehézségű (több alpontos, többlépéses) feladatok kiválasztása: Ilyennek minősülnek a példatár egycsillagos feladatai, az összes ZH feladat, és a szorgalmi házik egy része. Amelyik szorgalmi házi szerepel tanórán, az kiesik a beadható feladatok közül. Egyéb források is vannak.

11. Segédeszközök: számológép használható, illetve saját kézzel írott előadás jegyzet. Nem használható képlettár vagy függvénytábla.

A gyakorlatok tananyaga

A gyakorlatok anyaga a teljes példatárból kiválasztott feladatokra épül. A teljes példatárhoz a gyakorlatvezetőkön keresztül lehet hozzájutni PDF formátumban, valamint a Kvantum hallgatói szerver zárt részén is megtalálható. A feladatok zárójelben található számozása a példatárét követi, továbbá nulla, egy, illetve két csillag jelöli a feladatok nehézségi fokát. Konkrét hibajelzéseket, észrevételeket vagy javított, szebbé varázsolt ábrákat szintén a gyakorlatvezetőkön keresztül lehet eljuttatni a szerkesztőkhöz.

A különböző témakörök feladatai az alábbi linkeken csoportosítva jelennek meg. Alaphelyzetben csak a feladatok látszanak, külön kattintásra azonban az esetleges rövid útmutatók és a végeredmény is megjeleníthetők és elrejthetők. A feladatok teljes megoldása egyenként külön oldalakon található. Ezzel a formával az a célunk, hogy főként az önálló feladatmegoldásnak legyen szerepe, és a szükséges segítségeket csak fokozatosan vegyék igénybe a látogatók.

Online változat:

1. Deriválás
2. Integrálás
3. Mozgástan
4. Erőtan I.
5. Erőtan II.
6. Munka, energia
7. Pontrendszerek
8. Merev testek I.
9. Merev testek II.
10. Rugalmasság, folyadékok
11. Rezgések I.
12. Rezgések II.
13. Hullámok

Az előadás tananyaga

Eredmények

eredmények, jelenlét 2014. tavasz

2013. őszi eredmények

2012-es eredmények

2011-es eredmények

2010-es eredmények

Gyakorlati jegyek - 2014 ősz

Gyakorlati jegyek - 2014 tavasz (keresztfélév)

Gyakorlati jegyek - 2013 ősz

További információk

Zárthelyi archívum

A gyakorlat sikeres (legalább elégséges) teljesítése feltétele az aláírás megszerzésének a Kísérleti fizika 1. tárgyhoz.

Fizikus képzés

Tantárgyfelelős: Vankó Péter