Erőtan II. - 6.7

A Fizipedia wikiből
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 1.
Gyakorlatok listája:
  1. Deriválás
  2. Integrálás
  3. Mozgástan
  4. Erőtan I.
  5. Erőtan II.
  6. Munka, energia
  7. Pontrendszerek
  8. Merev testek I.
  9. Merev testek II.
  10. Rugalmasság, folyadékok
  11. Rezgések I.
  12. Rezgések II.
  13. Hullámok
Mechanika - Erőtan II.
Feladatok listája:
  1. Erőtan II. - 2.1.21
  2. Erőtan II. - 2.1.23
  3. Erőtan II. - 4.2
  4. Erőtan II. - 4.3
  5. Erőtan II. - 4.4
  6. Erőtan II. - 4.8
  7. Erőtan II. - 4.13
  8. Erőtan II. - 4.24
  9. Erőtan II. - 4.37
  10. Erőtan II. - 6.7
  11. Erőtan II. - 6.8
  12. Erőtan II. - 6.10
  13. Erőtan II. - Forgó rotor még egyszer
  14. Erőtan II. - Coriolis
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. (6.7.) Határozzuk meg a nehézségi erőtérben az ábrán látható módon a \setbox0\hbox{$k_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$k_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% direkciós erejű rugókra erősített \setbox0\hbox{$m$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tömegű test rezgési frekvenciáit!
    Kfgy1 6 7.svg

Megoldás

Az állandó nehézségi erőtér csak a rezgés egyensúlyi helyzetét tolja el, a rezgés frekvenciáját nem befolyásolja, ezért ezt a mozgásegyenletekből elhagyhatjuk. A feladat lényege a sorosan vagy párhuzamosan kapcsolt rugók \setbox0\hbox{$k_{\rm{eff}}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% eredő rugóállandójának meghatározása. Párhuzamos esetben a mozgásegyenlet
\[m\ddot x=-k_1m-k_2m=-(k_1+k_2)m,\]
ebből az eredő rugóállandó
\[k_{\rm{eff}}=k_1+k_2,\]
azaz több párhuzamosan kapcsolt rugó esetén a rugóállandók összeadódnak. A rezgés körfrekvenciája
\[\omega=\sqrt{\frac{k_{\rm{eff}}}m}\]
Soros esetben a két rugót feszítő \setbox0\hbox{$F$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% erő azonos, hisz a kettejük érintezésénél lévő erőpárnak azonos nagyságúnak kell lennie (Newton III. axióma!). Ez az \setbox0\hbox{$F$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% erő hat az \setbox0\hbox{$m$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tömegre is, így a mozgásegyenlet
\[m\ddot x=F=k_1x_1=k_2x_2=k_{\rm{eff}}x,\]
ahol \setbox0\hbox{$x_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$x_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a két rugó megnyúlása, \setbox0\hbox{$x=x_1+x_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pedig a test elmozdulása, egyben a rugólánc teljes megnyúlása. Az egyenlet utolsó kifejezése maga az eredő rugóállandó definíciója is egyben. Továbbírva az egyenletet
\[F=k_{\rm{eff}}(x_1+x_2)=k_{\rm{eff}}(\frac F{k_1}+\frac F{k_2}),\]
melyet \setbox0\hbox{$F$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-el egyszerűsítve és rendezve kapjuk
\[\frac1{k_{\rm{eff}}}=\frac1{k_1}+\frac1{k_2},\]
általános esetben pedig reciprok összegzési szabályt kaphatunk a sorba kapcsolt rugókra.