„Erőtan II. - 4.37” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(→Feladat) |
(→Feladat) |
||
(2 szerkesztő 3 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Egy gázban a molekulák sebességeloszlásának meghatározására a következő mérést végezhetjük (Stern kísérlet). Egy izzítható fémszálat körülveszünk két koaxiális hengerrel, amelyek sugarai $r$ és $R$. A belsőn az egyik alkotóján egy keskeny rést hozunk létre. Ha az egész rendszer nyugalomban van, az elpárolgó fém molekulái a réssel szemben a külső henger falán egy egyenes vonal mentén csapódnak le. Ha az egész rendszert $\omega$ szögsebességgel forgatjuk, a becsapódó molekulák sebességüktől függő mértékben jobban vagy kevésbé eltérnek ettől a vonaltól. Számítsuk ki az eltérés ívhosszát a részecskék sebességének függvényében! | + | </noinclude><wlatex># (*4.37) Egy gázban a molekulák sebességeloszlásának meghatározására a következő mérést végezhetjük (Stern kísérlet). Egy izzítható fémszálat körülveszünk két koaxiális hengerrel, amelyek sugarai $r$ és $R$. A belsőn az egyik alkotóján egy keskeny rést hozunk létre. Ha az egész rendszer nyugalomban van, az elpárolgó fém molekulái a réssel szemben a külső henger falán egy egyenes vonal mentén csapódnak le. Ha az egész rendszert $\omega$ szögsebességgel forgatjuk, a becsapódó molekulák sebességüktől függő mértékben jobban vagy kevésbé eltérnek ettől a vonaltól. Számítsuk ki az eltérés ívhosszát a részecskék sebességének függvényében! |
− | + | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$i=R\omega\frac{R-r}{v}\,.$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | |
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>#: A $v$ sebességű részecskéknek $\Delta t=\frac{R-r}{v}$ időre van szükségük. Ezalatt a rendszer $$\varphi=\omega\Delta t$$ szöget fordul el. Így az állóhelyzethez képest a becsapódás helyét meghatározó ívhossz $$i=R\varphi=R\omega\frac{R-r}{v}\,.$$ | + | <wlatex>#: A $v$ sebességű részecskéknek $\Delta t=\frac{R-r}{v}$ időre van szükségük. Ezalatt a rendszer $$\varphi=\omega\Delta t$$ szöget fordul el. Így az állóhelyzethez képest a becsapódás helyét meghatározó ívhossz $$i=R\varphi=R\omega\frac{R-r}{v}\,.$$[[Kép:Kfgy1_05_4_37m.svg|none|250px]] |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2014. január 9., 15:32-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Mechanika - Erőtan II. |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- (*4.37) Egy gázban a molekulák sebességeloszlásának meghatározására a következő mérést végezhetjük (Stern kísérlet). Egy izzítható fémszálat körülveszünk két koaxiális hengerrel, amelyek sugarai és . A belsőn az egyik alkotóján egy keskeny rést hozunk létre. Ha az egész rendszer nyugalomban van, az elpárolgó fém molekulái a réssel szemben a külső henger falán egy egyenes vonal mentén csapódnak le. Ha az egész rendszert szögsebességgel forgatjuk, a becsapódó molekulák sebességüktől függő mértékben jobban vagy kevésbé eltérnek ettől a vonaltól. Számítsuk ki az eltérés ívhosszát a részecskék sebességének függvényében!
Megoldás
- A sebességű részecskéknek időre van szükségük. Ezalatt a rendszer szöget fordul el. Így az állóhelyzethez képest a becsapódás helyét meghatározó ívhossz