„Erőtan II. - 4.24” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(→Feladat) |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># (4.24) Az Egyenlítőn fekvő repülőtéren három teljesen egyforma ingaóra van. Az $A$ ingaóra a repülőtéren marad, a $K$ ingaórát egy kelet, a $NY$-t egy nyugat felé induló repülőgépre helyezik. Pontosan délben - amikor mindhárom óra ugyanazt az időt mutatja - a repülőgépek elindulnak és egyenletes sebességgel körberepülik a Földet, úgy, hogy egyszerre érjenek vissza a kiindulási repülőtérre. Visszaérkezésükkor az $A$ óra éppen következő nap déli 12 óra 0 perc 0 másodpercet mutat. | + | </noinclude><wlatex># (*4.24) Az Egyenlítőn fekvő repülőtéren három teljesen egyforma ingaóra van. Az $A$ ingaóra a repülőtéren marad, a $K$ ingaórát egy kelet, a $NY$-t egy nyugat felé induló repülőgépre helyezik. Pontosan délben - amikor mindhárom óra ugyanazt az időt mutatja - a repülőgépek elindulnak és egyenletes sebességgel körberepülik a Földet, úgy, hogy egyszerre érjenek vissza a kiindulási repülőtérre. Visszaérkezésükkor az $A$ óra éppen következő nap déli 12 óra 0 perc 0 másodpercet mutat. |
#: a) Mindhárom óra ugyanezt az időt mutatja-e? Ha nem, soroljunk fel különböző okokat, melyek az időkülönbséget előidézhetik! | #: a) Mindhárom óra ugyanezt az időt mutatja-e? Ha nem, soroljunk fel különböző okokat, melyek az időkülönbséget előidézhetik! | ||
#: b) A legjelentősebb hatás figyelembevételével adjuk meg, hogy mennyivel fog többet, illetve kevesebbet mutatni a $K$, illetve az $NY$ óra a 24 órás repülés után! | #: b) A legjelentősebb hatás figyelembevételével adjuk meg, hogy mennyivel fog többet, illetve kevesebbet mutatni a $K$, illetve az $NY$ óra a 24 órás repülés után! | ||
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$t_{K}=1 \,\mathrm{nap} - 7,33 \,\mathrm{perc}\qquad\qquad t_{NY}=1 \,\mathrm{nap} + 4,87 \,\mathrm{perc}$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$t_{K}=1 \,\mathrm{nap} - 7,33 \,\mathrm{perc}\qquad\qquad t_{NY}=1 \,\mathrm{nap} + 4,87 \,\mathrm{perc}$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex>#: a) Az órák nem fogják ugyanazt az időt mutatni. Ennek egyik oka az, hogy különböző szögsebességgel forgő vonatkoztatási rendszerben vannak nyugalomban, így más a rájuk ható tehetetlenségi erő nagysága. Másik ok származhat relativisztikus effektusokból, de ezekkel itt nem foglalkozunk. | <wlatex>#: a) Az órák nem fogják ugyanazt az időt mutatni. Ennek egyik oka az, hogy különböző szögsebességgel forgő vonatkoztatási rendszerben vannak nyugalomban, így más a rájuk ható tehetetlenségi erő nagysága. Másik ok származhat relativisztikus effektusokból, de ezekkel itt nem foglalkozunk. |
A lap jelenlegi, 2014. január 9., 15:32-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Mechanika - Erőtan II. |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- (*4.24) Az Egyenlítőn fekvő repülőtéren három teljesen egyforma ingaóra van. Az ingaóra a repülőtéren marad, a ingaórát egy kelet, a -t egy nyugat felé induló repülőgépre helyezik. Pontosan délben - amikor mindhárom óra ugyanazt az időt mutatja - a repülőgépek elindulnak és egyenletes sebességgel körberepülik a Földet, úgy, hogy egyszerre érjenek vissza a kiindulási repülőtérre. Visszaérkezésükkor az óra éppen következő nap déli 12 óra 0 perc 0 másodpercet mutat.
- a) Mindhárom óra ugyanezt az időt mutatja-e? Ha nem, soroljunk fel különböző okokat, melyek az időkülönbséget előidézhetik!
- b) A legjelentősebb hatás figyelembevételével adjuk meg, hogy mennyivel fog többet, illetve kevesebbet mutatni a , illetve az óra a 24 órás repülés után!
Megoldás
- a) Az órák nem fogják ugyanazt az időt mutatni. Ennek egyik oka az, hogy különböző szögsebességgel forgő vonatkoztatási rendszerben vannak nyugalomban, így más a rájuk ható tehetetlenségi erő nagysága. Másik ok származhat relativisztikus effektusokból, de ezekkel itt nem foglalkozunk.
- b) Mindegyik inga forgó vonatkoztatási rendszerben van nyugalomban. A vonatkoztatási rendszerek forgása nem gyorsuló, ezért csak a centrifugális és Coriolis erők léphetnek fel. A Föld nagy sugara miatt a centrifugális erő nagysága ahol a vonatkoztatási rendszer forgásának szögsebessége és az ingák tömege. A centrifugális erő a Föld középpontjától kifelé mutat.
A Coriolis erő nagysága és iránya függ a lengés irányától, azonban a Coriolis-erő a sebességnek csak az irányát változtatja meg, így nem várhatjuk, hogy első rendben befolyásolná a lengés időt.
A centrifugális erő figyelembevételével az ingára helyett egy erő hat. Tehát tekinthetünk úgy a szituárcióra, mintha egy nyugalomban lévő inga esetében a gravitációs gyorsulás helyett lenne. Így az inga lengésideje helyett ahol hangsúlyozzuk, hogy nem az inga jellemzője, hanem a vonatkoztatási rendszer forgásának szögsebessége. A különböző ingaórák esetében ez a szögsebesség ahol . A Föld adataival jóval kisebb, mint . A inga esetén is kicsi ez a mennyiség. Az ingák lengésideje Az ingaórán mért idő . A és ingaórákon mért idő pedig és