„Erőtan II. - 2.1.23” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1. Kategória:Szerkesztő: Bácsi Ádám Kategória:Mechanika - Erőtan II. {{Kísérleti fizika gyakorlat …”) |
(→Feladat) |
||
(egy szerkesztő egy közbeeső változata nincs mutatva) | |||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Milyen magasra emelkedik egy $v_{0}$ sebességgel függőlegesen felhajított test, ha a sebességgel arányos fékező erő ($F_{s}=-\alpha v$) hat rá? Mennyi idő alatt éri el a pálya legmagasabb pontját? | + | </noinclude><wlatex># (**2.1.23) Milyen magasra emelkedik egy $v_{0}$ sebességgel függőlegesen felhajított test, ha a sebességgel arányos fékező erő ($F_{s}=-\alpha v$) hat rá? Mennyi idő alatt éri el a pálya legmagasabb pontját? |
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Írjuk fel a mozgásegyenletet a függőleges mozgásra! Oldjuk meg az így kapott, sebességre vonatkozó differenciál egyenletet!}}{{Végeredmény|content= $$y(T)=\frac{mv_{0}}{\alpha}-g\left(\frac{m}{\alpha}\right)^{2}\ln\left(1+\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)\,.$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Írjuk fel a mozgásegyenletet a függőleges mozgásra! Oldjuk meg az így kapott, sebességre vonatkozó differenciál egyenletet!}}{{Végeredmény|content= $$y(T)=\frac{mv_{0}}{\alpha}-g\left(\frac{m}{\alpha}\right)^{2}\ln\left(1+\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)\,.$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>#: A testre csak a függőlegesen lefelé irányított gravitációs és a függőlegesen felfelé irányított közegellenállási erők hatnak. A mozgásegyenlet tehát $$ma=-mg-\alpha v$$ alakban írható. A gyorsulás a sebességnek az idő szerinti deriváltja, így a mozgásegyenlet matematikai szempontból egy elsőrendű, lineáris differenciálegyenlet a sebességre vonatkozóan. $$\dot{v}=-g-\frac{\alpha}{m}v$$ A differenciálegyenletet kell $v(0)=v_{0}$ kezdő feltétel mellett megoldani. $$\dot{v}=-\frac{\alpha}{m}\left(v+\frac{gm}{\alpha}\right)$$ Legyen $\tilde{v}(t)=v(t)+\frac{gm}{\alpha}$! Ezzel $$\dot{\tilde{v}}=-\frac{\alpha}{m}\tilde{v}\,,$$ melynek megoldása $$\tilde{v}(t)=Ae^{-\frac{\alpha}{m}t}$$ tetszőleges $A$ konstanssal, melyet majd a kezdeti feltétel segítségével tudunk meghatározni. $$v(t)=Ae^{-\frac{\alpha}{m}t}-\frac{gm}{\alpha}$$ A kezdeti feltétel $v(0)=v_{0}$. Ez csak úgy tud teljesülni, ha $$A=v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\,.$$ Így a test sebessége az idő függvényében $$v(t)=\left(v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\right)e^{-\frac{\alpha}{m}t}-\frac{gm}{\alpha}\,,$$ a test helyzete pedig az $y(0)=0$ kezdeti feltétellel $$y(t)=y(0)+\int_{0}^{t}v(t')dt'=-\frac{gm}{\alpha}t+\left(v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\right)\frac{m}{\alpha}\left(1-e^{-\frac{\alpha}{m}t}\right)\,.$$ <br> A test sebessége a megállás $t=T$ pillanatáig csökken. Ebben a pillanatban $v(T)=0$. $$\left(v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\right)e^{-\frac{\alpha}{m}T}-\frac{gm}{\alpha}=0\qquad\Rightarrow\qquad T=\frac{m}{\alpha}\ln\left(1+\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)$$ A test helyzete ebben a pillanatban $$y(T)=\frac{mv_{0}}{\alpha}-g\left(\frac{m}{\alpha}\right)^{2}\ln\left(1+\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)\,.$$ Megjegyezzük, hogy közegellenállásmentes esetben ez a képlet is visszaadja a jól ismert eredményt, ha kihasználjuk, hogy kis $x$-re $\ln(1+x)\approx x-\frac{x^{2}}{2}$. $$\alpha\rightarrow 0\mbox{ :}\qquad y(T)=\frac{mv_{0}}{\alpha}-g\left(\frac{m}{\alpha}\right)^{2}\left[\frac{\alpha v_{0}}{gm}-\frac{1}{2}\left(\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)^{2}\right]=\frac{v_{0}^{2}}{2g}$$ | + | <wlatex>#: A testre csak a függőlegesen lefelé irányított gravitációs és a függőlegesen felfelé irányított közegellenállási erők hatnak. A mozgásegyenlet tehát $$ma=-mg-\alpha v$$ alakban írható.A mozgás az $y$-tengely mentén történik, amelyet úgy irányítunk, hogy a pozitív vége függőlegesen felfelé mutat. A gyorsulás a sebességnek az idő szerinti deriváltja, így a mozgásegyenlet matematikai szempontból egy elsőrendű, lineáris differenciálegyenlet a sebességre vonatkozóan. $$\dot{v}=-g-\frac{\alpha}{m}v$$ A differenciálegyenletet kell $v(0)=v_{0}$ kezdő feltétel mellett megoldani. $$\dot{v}=-\frac{\alpha}{m}\left(v+\frac{gm}{\alpha}\right)$$ Legyen $\tilde{v}(t)=v(t)+\frac{gm}{\alpha}$! Ezzel $$\dot{\tilde{v}}=-\frac{\alpha}{m}\tilde{v}\,,$$ melynek megoldása $$\tilde{v}(t)=Ae^{-\frac{\alpha}{m}t}$$ tetszőleges $A$ konstanssal, melyet majd a kezdeti feltétel segítségével tudunk meghatározni. $$v(t)=Ae^{-\frac{\alpha}{m}t}-\frac{gm}{\alpha}$$ A kezdeti feltétel $v(0)=v_{0}$. Ez csak úgy tud teljesülni, ha $$A=v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\,.$$ Így a test sebessége az idő függvényében $$v(t)=\left(v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\right)e^{-\frac{\alpha}{m}t}-\frac{gm}{\alpha}\,,$$ a test helyzete pedig az $y(0)=0$ kezdeti feltétellel $$y(t)=y(0)+\int_{0}^{t}v(t')dt'=-\frac{gm}{\alpha}t+\left(v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\right)\frac{m}{\alpha}\left(1-e^{-\frac{\alpha}{m}t}\right)\,.$$ <br> A test sebessége a megállás $t=T$ pillanatáig csökken. Ebben a pillanatban $v(T)=0$. $$\left(v_{0}+\frac{gm}{\alpha}\right)e^{-\frac{\alpha}{m}T}-\frac{gm}{\alpha}=0\qquad\Rightarrow\qquad T=\frac{m}{\alpha}\ln\left(1+\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)$$ A test helyzete ebben a pillanatban $$y(T)=\frac{mv_{0}}{\alpha}-g\left(\frac{m}{\alpha}\right)^{2}\ln\left(1+\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)\,.$$ Megjegyezzük, hogy közegellenállásmentes esetben ez a képlet is visszaadja a jól ismert eredményt, ha kihasználjuk, hogy kis $x$-re $\ln(1+x)\approx x-\frac{x^{2}}{2}$. $$\alpha\rightarrow 0\mbox{ :}\qquad y(T)=\frac{mv_{0}}{\alpha}-g\left(\frac{m}{\alpha}\right)^{2}\left[\frac{\alpha v_{0}}{gm}-\frac{1}{2}\left(\frac{\alpha v_{0}}{gm}\right)^{2}\right]=\frac{v_{0}^{2}}{2g}$$ |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2014. január 9., 15:29-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Mechanika - Erőtan II. |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- (**2.1.23) Milyen magasra emelkedik egy sebességgel függőlegesen felhajított test, ha a sebességgel arányos fékező erő () hat rá? Mennyi idő alatt éri el a pálya legmagasabb pontját?
Megoldás
- A testre csak a függőlegesen lefelé irányított gravitációs és a függőlegesen felfelé irányított közegellenállási erők hatnak. A mozgásegyenlet tehát alakban írható.A mozgás az -tengely mentén történik, amelyet úgy irányítunk, hogy a pozitív vége függőlegesen felfelé mutat. A gyorsulás a sebességnek az idő szerinti deriváltja, így a mozgásegyenlet matematikai szempontból egy elsőrendű, lineáris differenciálegyenlet a sebességre vonatkozóan. A differenciálegyenletet kell kezdő feltétel mellett megoldani. Legyen ! Ezzel melynek megoldása tetszőleges konstanssal, melyet majd a kezdeti feltétel segítségével tudunk meghatározni. A kezdeti feltétel . Ez csak úgy tud teljesülni, ha Így a test sebessége az idő függvényében a test helyzete pedig az kezdeti feltétellel
A test sebessége a megállás pillanatáig csökken. Ebben a pillanatban . A test helyzete ebben a pillanatban Megjegyezzük, hogy közegellenállásmentes esetben ez a képlet is visszaadja a jól ismert eredményt, ha kihasználjuk, hogy kis -re .
- A testre csak a függőlegesen lefelé irányított gravitációs és a függőlegesen felfelé irányított közegellenállási erők hatnak. A mozgásegyenlet tehát alakban írható.A mozgás az -tengely mentén történik, amelyet úgy irányítunk, hogy a pozitív vége függőlegesen felfelé mutat. A gyorsulás a sebességnek az idő szerinti deriváltja, így a mozgásegyenlet matematikai szempontból egy elsőrendű, lineáris differenciálegyenlet a sebességre vonatkozóan. A differenciálegyenletet kell kezdő feltétel mellett megoldani. Legyen ! Ezzel melynek megoldása tetszőleges konstanssal, melyet majd a kezdeti feltétel segítségével tudunk meghatározni. A kezdeti feltétel . Ez csak úgy tud teljesülni, ha Így a test sebessége az idő függvényében a test helyzete pedig az kezdeti feltétellel