„Mechanika - Erőtan II.” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1. Kategória:Szerkesztő: Bácsi Ádám {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév = Kísérleti fizika gyakorlat 1. |…”) |
|||
20. sor: | 20. sor: | ||
{{:Erőtan II. - 6.8}}{{Megoldás|link=Erőtan II. - 6.8}} | {{:Erőtan II. - 6.8}}{{Megoldás|link=Erőtan II. - 6.8}} | ||
{{:Erőtan II. - 6.10}}{{Megoldás|link=Erőtan II. - 6.10}} | {{:Erőtan II. - 6.10}}{{Megoldás|link=Erőtan II. - 6.10}} | ||
+ | {{:Erőtan II. - Forgó rotor mégegyszer}}{{Megoldás|link=Erőtan II. - Forgó rotor mégegyszer}} |
A lap 2014. október 8., 11:17-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Mechanika - Erőtan II. |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladatok
- (**2.1.21) Egy testre a nehézségi erőn kívül a sebességgel arányos fékező erő hat. ()
- a) Írjuk le a test mozgását, ha magasságból kezdősebesség nélkül indult!
- b) Milyen lesz a test mozgása és esetén?
- c) Hogyan változik időben a test teljes energiája?ÚtmutatásÍrjuk fel a mozgásegyenletet a függőleges mozgásra! Oldjuk meg az így kapott, sebességre vonatkozó differenciál egyenletet!Végeredménya)
b)
c)
- (**2.1.23) Milyen magasra emelkedik egy sebességgel függőlegesen felhajított test, ha a sebességgel arányos fékező erő () hat rá? Mennyi idő alatt éri el a pálya legmagasabb pontját?ÚtmutatásÍrjuk fel a mozgásegyenletet a függőleges mozgásra! Oldjuk meg az így kapott, sebességre vonatkozó differenciál egyenletet!Végeredmény
- (*4.2) Egy egyenletes sebességgel mozgó kocsin egyensúlyi helyzetben áll egy tömegű matematikai inga. A fonál szakító szilárdsága . A kocsit hirtelen gyorsítani kezdjük. Mi történik az ingával? Mekkora (időben állandó) gyorsulást adhatunk a kocsinak, hogy a fonál még éppen ne szakadjon el?VégeredményAz inga lengeni kezd.
- (*4.3) Egy vasúti kocsiban hosszúságú fonálra pontszerű tömeget felfüggesztve ingát készítenek. A vasúti kocsi időpontban vízszintes pályán gyorsulással kezd mozogni. , , .
- a) Milyennek észleli az tömegű test mozgását a vasúti kocsiban levő megfigyelő?
- b) Külön ábrán jelölje be az tömegű testre - a gyorsuló kocsi koordinátarendszerében - ható erőket, és írja fel a test mozgásegyenletét!
- c) Határozza meg a test mozgását leíró függvényt! (A függvény jellemző mennyiségeit számszerűen adja meg!)Végeredménya) Az inga lengeni kezd.
b) c)
- (*4.4) Egy hosszúságú, tömegű matematikai ingát mérlegre állítunk. Ha az inga legnagyobb kitérésekor a függőlegessel bezárt szöge , számítsuk ki, mekkora az inga súlya abban a pillanatban, amikor a függőlegessel bezárt szöge .Végeredmény
- (4.8) Mekkora gyorsulással kell az tömeget mozgatni, hogy hozzá képest az és tömegű testek nyugalomban legyenek? A kötél nyújthatatlan és elhanyagolható tömegű, súrlódás sehol nincs. (4.8. ábra) ÚtmutatásÍrjuk fel a testekre ható erőket!Végeredmény
- (*4.13) Egy liftben direkciós erejű rugóra erősítve egy tömegű testet függesztünk fel. A test a időpontokban nyugalomban van. A lift a időpontban gyorsulással emelkedni kezd. (4.13. ábra) , , .
- a) Milyennek észleli a test mozgását a liftbeli megfigyelő?
- b) Külön ábrán jelölje be az m tömegű testre - a gyorsuló lift koordinátarendszerében - ható erőket, és írja fel a test mozgásegyenletét az ábrán bejelölt (lifthez rögzített) koordinátarendszerben!
- c) Határozza meg a test mozgását jellemző függvényt, ha a test az ábra szerinti koordinátájú pontban történő elhelyezkedése a időpontokban fennálló egyensúlyi állapotra érvényes! (Az függvény jellemző mennyiségeit számszerűen adja meg!)ÚtmutatásÍrjuk fel a testekre ható erőket!Végeredménya) A test a rugón rezegni kezd.
b) c)
- (*4.24) Az Egyenlítőn fekvő repülőtéren három teljesen egyforma ingaóra van. Az ingaóra a repülőtéren marad, a ingaórát egy kelet, a -t egy nyugat felé induló repülőgépre helyezik. Pontosan délben - amikor mindhárom óra ugyanazt az időt mutatja - a repülőgépek elindulnak és egyenletes sebességgel körberepülik a Földet, úgy, hogy egyszerre érjenek vissza a kiindulási repülőtérre. Visszaérkezésükkor az óra éppen következő nap déli 12 óra 0 perc 0 másodpercet mutat.
- a) Mindhárom óra ugyanezt az időt mutatja-e? Ha nem, soroljunk fel különböző okokat, melyek az időkülönbséget előidézhetik!
- b) A legjelentősebb hatás figyelembevételével adjuk meg, hogy mennyivel fog többet, illetve kevesebbet mutatni a , illetve az óra a 24 órás repülés után!Végeredmény
- (*4.37) Egy gázban a molekulák sebességeloszlásának meghatározására a következő mérést végezhetjük (Stern kísérlet). Egy izzítható fémszálat körülveszünk két koaxiális hengerrel, amelyek sugarai és . A belsőn az egyik alkotóján egy keskeny rést hozunk létre. Ha az egész rendszer nyugalomban van, az elpárolgó fém molekulái a réssel szemben a külső henger falán egy egyenes vonal mentén csapódnak le. Ha az egész rendszert szögsebességgel forgatjuk, a becsapódó molekulák sebességüktől függő mértékben jobban vagy kevésbé eltérnek ettől a vonaltól. Számítsuk ki az eltérés ívhosszát a részecskék sebességének függvényében!Végeredmény
- (6.7.) Határozzuk meg a nehézségi erőtérben az ábrán látható módon a és direkciós erejű rugókra erősített tömegű test rezgési frekvenciáit! ÚtmutatásÍrjuk fel a test mozgásegyenletét mindkét esetben, és határozzunk meg effektív rugólállandókat!Végeredményahol illetve
- (6.8) Határozzuk meg a vízszintes síkon mozgó tömegű test rezgéseinek frekvenciáját, ha az ábrán látható módon két, elhanyagolható tömegű rugóhoz van kapcsolva (rugóállandók: és )! Végeredmény
- (6.10.) Síklemez a rajta nyugvó testtel együtt harmonikus rezgést végez a vízszintes síkban. A rezgés amplitúdója . Mekkora a lemez és a test közötti súrlódási együttható, ha a test akkor kezd csúszni a lemezen, amikor a rezgésidő kisebb lesz, mint ?ÚtmutatásA lemezen lévő testet vízszintesen csak a súrlódási erő mozgatja.Végeredmény