Mechanika - Fémhuzal önsúllyal

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gombkoto (vitalap | szerkesztései) 2015. november 11., 13:00-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 1.
Gyakorlatok listája:
  1. Deriválás
  2. Integrálás
  3. Mozgástan
  4. Erőtan I.
  5. Erőtan II.
  6. Munka, energia
  7. Pontrendszerek
  8. Merev testek I.
  9. Merev testek II.
  10. Rugalmasság, folyadékok
  11. Rezgések I.
  12. Rezgések II.
  13. Hullámok
Mechanika - Rugalmasság, folyadékok
Feladatok listája:
  1. Tengerbe lógatott drótkötél
  2. Fémhuzal önsúllyal
  3. Rugalmas energia sűrűsége
  4. Rezgő merev rúd feszültségállapota
  5. Rétegezett folyadékok
  6. Vízbe merített farúd
  7. Medencefal terhelése
  8. Fagolyó vízcsőben
  9. Forgó folyadék felszíne
  10. Folyadékóra
  11. Kifolyás sebessége
  12. Lamináris áramlás
  13. Jegesmedve jégtáblán
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. (*5.2.) Egy erőmentes állapotban \setbox0\hbox{$l_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú, vékony fémhuzalt egyik végénél fogva függőleges helyzetben lelógatunk. A fém sűrűsége \setbox0\hbox{$\rho$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, Young-modulusa \setbox0\hbox{$E$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, egyenletes keresztmetszete pedig \setbox0\hbox{$A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.
    a) Mennyivel változik meg a huzal hossza?
    b) Mennyi lesz a megnyúlás, ha a huzal alsó végére egy m tömegű testet akasztunk?

Megoldás

A huzal hosszváltozását az önsúlya idézi elő lelógatott állapotában. Feltesszük, hogy a \setbox0\hbox{$g$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% nehézségi gyorulás a huzal mentén állandó. A teljes hosszváltozást úgy kaphatjuk meg, hogy a huzal kis szakaszainak hosszváltozását összegezzük fel. A kis szakaszok (relatív) megnyúlása a huzal mentén változik a szintén változó feszültségi állapot miatt. A huzal aljától \setbox0\hbox{$x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% távolságra található \setbox0\hbox{$\text{d}x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú szakasz feszültsége \setbox0\hbox{$\sigma(x)=\rho x g,$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% amely a Hooke-törvény szerint \setbox0\hbox{$E\frac{\Delta(\text{d}x)}{\text{d}x}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-vel is egyenlő, ahol a számláló a kis szakasz megnyúlása. Ezt kifejezve \setbox0\hbox{$\Delta(\text{d}x)=\frac{\rho x g}E \text{d}x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, mely a huzal teljes (eredeti) hosszára integrálva adja a teljes megnyúlást:
\[\Delta l=\int_0^{l_0}\Delta(\text{d}x)=\int_0^{l_0}\frac{\rho x g}E\text{d}x=\frac{\rho l_0^2g}{2E}\]
Ha további \setbox0\hbox{$m$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tömeget akasztunk a huzal végére, a feszültség kifejezésében egy plusz \setbox0\hbox{$\frac{mg}A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tag jelenik meg, így végül a teljes megnyúlás
\[\Delta l_2=\Delta l+\frac{mg}{EA}l_0\]