„Mechanika - Fagolyó vízcsőben” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 1. Kategória:Szerkesztő:Gombkötő Kategória:Mechanika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév = …”)
 
10. sor: 10. sor:
 
</noinclude><wlatex># (5.8.) Egy vízzel töltött, mindkét végén lezárt vízszintes üvegcsőben egy fagolyó van. A golyó térfogata $V$, sűrűsége pedig $\rho$. Az üvegcső vízszintes irányban egyenletes sebességgel mozog.  
 
</noinclude><wlatex># (5.8.) Egy vízzel töltött, mindkét végén lezárt vízszintes üvegcsőben egy fagolyó van. A golyó térfogata $V$, sűrűsége pedig $\rho$. Az üvegcső vízszintes irányban egyenletes sebességgel mozog.  
 
#: a) Merre mozdul el a golyó, ha az üvegcsövet lefékezzük?  
 
#: a) Merre mozdul el a golyó, ha az üvegcsövet lefékezzük?  
#: b) Mekkora a golyóra a gyorsulás kezdetén ható erő, ha a gyorsulás nagysága $a$?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=útmutatás szövege}}{{Végeredmény|content=A golyó a kezdeti sebesség irányával ellentétesen mozdul el a fékezésnél, tehát "hátra". $$F=(\rho_v-\rho)Va$$}}</wlatex></includeonly><noinclude>
+
#: b) Mekkora a golyóra a gyorsulás kezdetén ható erő, ha a gyorsulás nagysága $a$?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=A golyó a kezdeti sebesség irányával ellentétesen mozdul el a fékezésnél, tehát "hátra". $$F=(\rho_v-\rho)Va$$}}</wlatex></includeonly><noinclude>
 
== Megoldás ==
 
== Megoldás ==
 
<wlatex>Mivel a fa úszik a vízen, sűrűsége kisebb annál. A teljesen vízbe merült golyóra nagyobb felhajtó erő hat, mint a saját súlya, ezért a nehézkedéssel ellentétes irányba törekszik. Az üvegcső fékezése az üvegcső rendszerében egy "tehetetlenségi térként" észlelhető, amely vízszintes irányú lesz, és a nyugvó rendszerben mért sebességgel megegyező irányú és $g*=a$ nagyságú. Ennek a térnek az irányával tehát ellentétes irányba fog elmozdulni a golyó. Mivel a tehetlenségi tér ellentétes irányú a nyugvó renszerbeli gyorsulással, ami viszont ellentétes a kezdeti sebesség irányával, végeredményben a golyó a kezdeti sebesség irányával ellentétesen mozdul el a fékezésnél, tehát "hátra". A golyóra a fékezés miatt ható erő nagysága $$F=(\rho_v-\rho)Va$$</wlatex>
 
<wlatex>Mivel a fa úszik a vízen, sűrűsége kisebb annál. A teljesen vízbe merült golyóra nagyobb felhajtó erő hat, mint a saját súlya, ezért a nehézkedéssel ellentétes irányba törekszik. Az üvegcső fékezése az üvegcső rendszerében egy "tehetetlenségi térként" észlelhető, amely vízszintes irányú lesz, és a nyugvó rendszerben mért sebességgel megegyező irányú és $g*=a$ nagyságú. Ennek a térnek az irányával tehát ellentétes irányba fog elmozdulni a golyó. Mivel a tehetlenségi tér ellentétes irányú a nyugvó renszerbeli gyorsulással, ami viszont ellentétes a kezdeti sebesség irányával, végeredményben a golyó a kezdeti sebesség irányával ellentétesen mozdul el a fékezésnél, tehát "hátra". A golyóra a fékezés miatt ható erő nagysága $$F=(\rho_v-\rho)Va$$</wlatex>
 
</noinclude>
 
</noinclude>

A lap 2012. november 15., 16:48-kori változata

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 1.
Gyakorlatok listája:
  1. Deriválás
  2. Integrálás
  3. Mozgástan
  4. Erőtan I.
  5. Erőtan II.
  6. Munka, energia
  7. Pontrendszerek
  8. Merev testek I.
  9. Merev testek II.
  10. Rugalmasság, folyadékok
  11. Rezgések I.
  12. Rezgések II.
  13. Hullámok
Mechanika - Rugalmasság, folyadékok
Feladatok listája:
  1. Tengerbe lógatott drótkötél
  2. Fémhuzal önsúllyal
  3. Rugalmas energia sűrűsége
  4. Rezgő merev rúd feszültségállapota
  5. Rétegezett folyadékok
  6. Vízbe merített farúd
  7. Medencefal terhelése
  8. Fagolyó vízcsőben
  9. Forgó folyadék felszíne
  10. Folyadékóra
  11. Kifolyás sebessége
  12. Lamináris áramlás
  13. Jegesmedve jégtáblán
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. (5.8.) Egy vízzel töltött, mindkét végén lezárt vízszintes üvegcsőben egy fagolyó van. A golyó térfogata \setbox0\hbox{$V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, sűrűsége pedig \setbox0\hbox{$\rho$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Az üvegcső vízszintes irányban egyenletes sebességgel mozog.
    a) Merre mozdul el a golyó, ha az üvegcsövet lefékezzük?
    b) Mekkora a golyóra a gyorsulás kezdetén ható erő, ha a gyorsulás nagysága \setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%?

Megoldás

Mivel a fa úszik a vízen, sűrűsége kisebb annál. A teljesen vízbe merült golyóra nagyobb felhajtó erő hat, mint a saját súlya, ezért a nehézkedéssel ellentétes irányba törekszik. Az üvegcső fékezése az üvegcső rendszerében egy "tehetetlenségi térként" észlelhető, amely vízszintes irányú lesz, és a nyugvó rendszerben mért sebességgel megegyező irányú és \setbox0\hbox{$g*=a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% nagyságú. Ennek a térnek az irányával tehát ellentétes irányba fog elmozdulni a golyó. Mivel a tehetlenségi tér ellentétes irányú a nyugvó renszerbeli gyorsulással, ami viszont ellentétes a kezdeti sebesség irányával, végeredményben a golyó a kezdeti sebesség irányával ellentétesen mozdul el a fékezésnél, tehát "hátra". A golyóra a fékezés miatt ható erő nagysága
\[F=(\rho_v-\rho)Va\]