Mechanika - Jósági tényező

A Fizipedia wikiből
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 1.
Gyakorlatok listája:
  1. Deriválás
  2. Integrálás
  3. Mozgástan
  4. Erőtan I.
  5. Erőtan II.
  6. Munka, energia
  7. Pontrendszerek
  8. Merev testek I.
  9. Merev testek II.
  10. Rugalmasság, folyadékok
  11. Rezgések I.
  12. Rezgések II.
  13. Hullámok
Mechanika - Rezgések II.
Feladatok listája:
  1. Túlcsillapított rezgés
  2. Kritikus csillapítás
  3. Csillapodó rezgés periódusa
  4. Csillapodó rezgés paraméterei
  5. Rángatott rugó
  6. Rezonanciák
  7. Jósági tényező
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. (**6.36.) Valamely csillapított, kényszerrezgést végző rendszer jósági tényezőjét a következőképpen definiáljuk:
    \[Q=2\pi\frac{\text{a rendszer által tárolt energia}}{\text{egy periódus alatt disszipált energia}}\]
    Határozzuk meg a \setbox0\hbox{$Q(\omega)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvényt!

Megoldás

A rendszer által tárolt energia a kialakuló harmonikus rezgés energiája, amit az állandósult állapot állandó amplitúdója miatt könnyedén felírhatnánk az
\[E=\frac12DA^2(\omega)\]
kifejezéssel (amely időfüggetlen), azonban ez átalában nem alkalmazható, mivel a rezgés nem a csillapítatlan sajátfrekvencián valósul meg, hanem a kényszerítetten. Fel kell írni külön a mozgási és a rugalmas helyzeti energia átlagát egy periódusra nézve, és ezek összegét venni. Legyen \setbox0\hbox{$F(t)=mf_0\sin\omega t$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a gerjesztő erő. A kialakuló rezgés időfüggése \setbox0\hbox{$x(t)=A(\omega)\sin(\omega t+\phi)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, a sebességé pedig
\[v(t)=\omega A(\omega)\cos(\omega t+\phi)=\omega A(\omega)(\cos\omega t\cos\phi-\sin\omega t\sin\phi).\]
Ezekkel
\[<E_m>=\frac12m<v^2(t)>=\frac12m\omega^2A^2(\omega)\frac12,\]
mivel a koszinusz négyzet függvény (lásd az első függvényalakot) átlagértéke \setbox0\hbox{$\frac12$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Hasonlóan
\[<E_r>=\frac12D<x^2(t)>=\frac12m\omega_0^2A^2(\omega)\frac12.\]
Látható, hogy a kettő csak \setbox0\hbox{$\omega=\omega_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% gerjesztési frekvenciánál egyenlő! A tárolt energia tehát:
\[E=\frac{\frac14mf_0^2(\omega_0^2+\omega^2)}{(\omega_0^2-\omega^2)^2+4\beta^2\omega^2}\]
A rendszer által disszipált energia nem más, mint amit a gerjesztő erő betáplál egy \setbox0\hbox{$T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% periódus alatt, azaz
\[\Delta E=\int_0^TF(t)v(t)\rm dt\]
Ez az integrál \setbox0\hbox{$v(t)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% fenti második alakja miatt két tagból fog állni, és az időfüggetlen konstansokat kiemelve lényegében kétféle integrált kell meghatározni. Ebből az egyik:
\[\int_0^T\sin\omega t\cos\omega t\rm dt=0,\]
mivel ez egy \setbox0\hbox{$2\omega$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% frekvenciájú szinuszfüggvény alatti előjeles területet jelent, ami két teljes \setbox0\hbox{$T/2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% periódusára számolva éppen nulla. Marad tehát (a negatív előjeltől eltekintve)
\[\Delta E=mf_0\omega A(\omega)\sin\phi\int_0^T\sin^2\omega t\rm dt,\]
melyben az integrál \setbox0\hbox{$\frac12 T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, azaz az átlagérték és az integrálási tartomány szorzata. A fázistolás szinusza \setbox0\hbox{$\sin\phi=\frac{2\beta\omega}{\sqrt{...}}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, mely gyök az amplitúdó \setbox0\hbox{$A(\omega)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% kifejezésében is látható. Összességében tehát
\[\Delta E=mf_0\omega\frac{f_0}{\sqrt{...}}\frac T2\frac{2\beta\omega}{\sqrt{...}}=\frac{mf_0^2\omega^2T\beta}{(\omega_0^2-\omega^2)^2+4\beta^2\omega^2}\]
Ennek nevezője azonos a tárolt energia kifejezésében láthatóéval, tehát a jósági tényezőben csak a számlálók hányadosa jelenik meg:
\[Q(\omega)=2\pi\frac{\frac14mf_0^2(\omega_0^2+\omega^2))}{mf_0^2\omega^2T\beta}=\frac{\omega_0^2+\omega^2}{4\omega\beta},\]
amely \setbox0\hbox{$\omega\approx\omega_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% gerjesztés esetén
\[Q\approx\frac{\omega_0}{2\beta}=\frac{\omega_0}{\Delta\omega_{1/2}}\]
a félértékszélességel kifejezve.Tehát a jósági tényező a sebességrezonancia közelében kb. állandó rendszerparaméter, és kis csillapítás esetén az amplitúdó rezonancia is a közelében van.