„Elektrosztatika példák - Vezető anyaggal töltött kondenzátor ellenállása” változatai közötti eltérés
(→Feladat) |
(→Megoldás) |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
− | a, | + | a, Mivel a kondenzátor lemezei közti feszültség --- és így a lemezeken jelen lévő töltés nagysága is --- időben állandó, a fegyverzetek közt folyó áram stacionárius. A Gauss-tétel stacionárius áramok esetén is igaz. A Gauss tétel egy $r$ sugarú koncentrikus gömbre: |
$$E\cdot 4 \pi r^2 = \frac{Q}{\epsilon_0}$$ | $$E\cdot 4 \pi r^2 = \frac{Q}{\epsilon_0}$$ | ||
$$E = \frac{Q}{4\pi r^2 \epsilon_0}$$ | $$E = \frac{Q}{4\pi r^2 \epsilon_0}$$ |
A lap 2021. március 22., 14:18-kori változata
Feladat
- Számítsuk ki az
a)és
sugarú gömblemezekből álló
,
vezetőképességű közeggel kitöltött gömbkondenzátor; ill.
b) azhosszúságú,
és
sugarú, fegyverzetekből álló,
vezetőképességű közeggel kitöltött hengerkondenzátor
ellenállását!
A fegyverzetek közti feszültség mindkét esetben időben állandó!
Megoldás
a, Mivel a kondenzátor lemezei közti feszültség --- és így a lemezeken jelen lévő töltés nagysága is --- időben állandó, a fegyverzetek közt folyó áram stacionárius. A Gauss-tétel stacionárius áramok esetén is igaz. A Gauss tétel egy sugarú koncentrikus gömbre:
![\[E\cdot 4 \pi r^2 = \frac{Q}{\epsilon_0}\]](/images/math/e/e/c/eec550b215ecc9c025f2fbdda5fe7044.png)
![\[E = \frac{Q}{4\pi r^2 \epsilon_0}\]](/images/math/7/7/4/774228dcf9268347a02d13746b336a50.png)
amiből a gömbök közötti potenciálkülönbség:
![\[U = \int_a ^b \vec{E}\cdot\vec{dr} = \frac{Q}{4\pi\epsilon_0}\cdot\left(\frac{1}{a}-\frac{1}{b}\right)\]](/images/math/2/c/3/2c303d40a7606031daeeea2752aa8653.png)
A differenciális Ohm-törvény alapján a gömbben folyó áramsűrűség nagysága:
![\[j = \sigma\cdot E\]](/images/math/8/6/b/86bbd6765bce799aa90ef27931689d6f.png)
![\[j = \frac{\sigma Q}{4 \pi r^2 \epsilon_0}\]](/images/math/0/c/6/0c6214a2b9472ddb54a0b7abddbc2b92.png)
amely áramsűrűséget az sugarú gömbfelületen integrálva megkapjuk a gömbhéjak között folyó áramot:
![\[I = \iint \vec{j}\cdot\vec{dA} = \frac{\sigma Q}{\epsilon_0}\]](/images/math/5/4/1/541fff2f50a1117429074589b9ba6e18.png)
Ebből az Ohm-törvény alapján a gömb ellenállása:
![\[R = \frac{U}{I} = \frac{1}{4 \pi\sigma}\cdot\frac{b-a}{ab}\]](/images/math/8/4/e/84e92eab27c675b0f15ff3e48ae19305.png)
b, A Gauss-tétel stacionárius áramok esetén is igaz. Azt feltételezzük, hogy a külső és belső hengerfelületeken töltések halmozódnak fel, amelyek létrehozzák a potenciálkülönbséget. A Gauss-tétel egy sugarú koncentrikus hengerre:
![\[E\cdot 2 \pi r L = \frac{Q}{\epsilon_0}\]](/images/math/b/3/b/b3b7f1acbe2ca5272eef8031a136800b.png)
![\[E = \frac{Q}{4\pi r L \epsilon_0}\]](/images/math/0/1/c/01c1f0300f3d2b18bef40272629e0e30.png)
amiből a hengerek közötti potenciálkülönbség:
![\[U = \int_a ^b \vec{E}\cdot\vec{dr} = \frac{Q}{2\pi\epsilon_0 L}\cdot\ln\left(\frac{b}{a}\right)\]](/images/math/f/8/a/f8a9196d3ea05e05eaf7aff67fb2fd29.png)
A differenciális Ohm-törvény alapján a hengerben folyó áramsűrűség:
![\[\vec{j} = \sigma\cdot\vec{E}\]](/images/math/0/0/e/00ebb810bd08d4ee3f75e9afb38ce9a0.png)
![\[\vec{j} = \frac{\sigma Q}{2 \pi r L \epsilon_0}\]](/images/math/c/c/9/cc9288e825706f7e309e16d0a62eebad.png)
amely áramsűrűséget az sugarú hengerfelületen integrálva megkapjuk a hengerek között folyó áramot:
![\[I = \iint \vec{j}\cdot\vec{dA} = \frac{\sigma Q}{\epsilon_0}\]](/images/math/5/4/1/541fff2f50a1117429074589b9ba6e18.png)
Ebből az Ohm-törvény alapján a henger ellenállása:
![\[R = \frac{U}{I} = \frac{\ln\left(\frac{b}{a}\right)}{2 \pi L\sigma}\]](/images/math/2/c/0/2c03bec5c484c7acbeff168450f84864.png)