„Elektrosztatika példák - Határfelületen kialakult töltéssűrűség” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 2. Kategória:Szerkesztő:Beleznai Kategória:Elektrosztatika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév …”) |
(→Megoldás) |
||
(egy szerkesztő egy közbeeső változata nincs mutatva) | |||
21. sor: | 21. sor: | ||
$$E_2 = \frac{\sigma_1}{\sigma_2}\cdot E_1$$ | $$E_2 = \frac{\sigma_1}{\sigma_2}\cdot E_1$$ | ||
− | A határfelületen felhalmozódott töltéssűrűséget úgy kaphatjuk meg, ha felírjuk a Gauss-tételt | + | A határfelületen felhalmozódott felületi töltéssűrűséget úgy kaphatjuk meg, ha felveszünk egy téglatest alakú zárt felületet, melynek két oldala párhuzamos a határfelülettel, továbbá a közeghatár $A$ területű részét magába zárja. Erre felírjuk a Gauss-tételt: |
− | + | $$E_2 A-E_1 A = \frac{Q}{\epsilon_0} = \frac{\omega}{\epsilon_0}\cdot A $$ | |
− | $$E_2 A-E_1 A =\frac{\omega}{\epsilon_0}\cdot A $$ | + | |
Ebből a felületen felhalmozódott töltéssűrűség: | Ebből a felületen felhalmozódott töltéssűrűség: | ||
$$\omega = \epsilon_0 j \cdot\left(\frac{1}{\sigma_2}-\frac{1}{\sigma_1}\right)$$ | $$\omega = \epsilon_0 j \cdot\left(\frac{1}{\sigma_2}-\frac{1}{\sigma_1}\right)$$ | ||
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2021. március 22., 13:26-kori változata
Feladat
- és vezetőképességű anyagok érintkező felületén normális irányú áramsűrűség folyik át. Határozzuk meg a felületi töltéssűrűséget!
Megoldás
Írjuk fel a kontinuitási egyenletet a közeghatárra:
Tehát az áramsűrűség megegyezik mindkét közegben. Ha felírjuk a differenciális Ohm-törvényt mindkét közegben:
Amiből
A határfelületen felhalmozódott felületi töltéssűrűséget úgy kaphatjuk meg, ha felveszünk egy téglatest alakú zárt felületet, melynek két oldala párhuzamos a határfelülettel, továbbá a közeghatár területű részét magába zárja. Erre felírjuk a Gauss-tételt:
Ebből a felületen felhalmozódott töltéssűrűség: