„Pontrendszerek - 3.1.3” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(→Megoldás) |
(→Feladat) |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># | + | </noinclude><wlatex>#[[Kép:3.1.3.svg|none|250px]] Egy mozgó csigára egy $m_{2}$ tömegű testet függesztünk. A mozgó csigát tartó fonál egyik végét állványhoz erősítjük, másik végét álló csigán átvezetve $m_{1}$ tömeghez kötjük. (3.1.3. ábra) Határozzuk meg az $m_{1}$, ill. $m_{2}$ tömegek gyorsulását! A csigák és a fonál tömegétől, valamint a súrlódástól eltekintünk. |
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content= Írjuk fel a testekre és a csigákra vonatkozó mozgásegyenleteket!}}{{Végeredmény|content= $$a=\frac{4m_{1}-2m_{2}}{4m_{1}+m_{2}}g$$ }}</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content= Írjuk fel a testekre és a csigákra vonatkozó mozgásegyenleteket!}}{{Végeredmény|content= $$a=\frac{4m_{1}-2m_{2}}{4m_{1}+m_{2}}g$$ }}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex>#: A csigákra és a testekre ható erőket az ÁBRÁn ábrázoltuk. | <wlatex>#: A csigákra és a testekre ható erőket az ÁBRÁn ábrázoltuk. |
A lap 2013. június 29., 17:03-kori változata
Feladat
- Egy mozgó csigára egy tömegű testet függesztünk. A mozgó csigát tartó fonál egyik végét állványhoz erősítjük, másik végét álló csigán átvezetve tömeghez kötjük. (3.1.3. ábra) Határozzuk meg az , ill. tömegek gyorsulását! A csigák és a fonál tömegétől, valamint a súrlódástól eltekintünk.
Megoldás
- A csigákra és a testekre ható erőket az ÁBRÁn ábrázoltuk.
A fenti érvelésben fontos szerepet játszott az a tény, hogy a csigák és a fonál tömegét elhanyagoltuk, valamint, hogy a fonal nyújthatatlan. A nyújthatatlanságnak az is a következménye, hogy ha az tömegű test lefelé gyorsul egy nagyságú gyorsulással, akkor az tömegű test felfelé gyorsul nagyságú gyorsulással. A rájuk vonatkozó mozgásegyenletek: Az egyenletrendszert megoldva A mozgás irányát persze a tömegek aránya határozza meg. Ha , akkor az tömegű test fog gyorsulással lefelé, az tömegű pedig -vel felfelé haladni. Fordított esetben ellenkező irányban történik a mozgás.