„Pontrendszerek - 3.1.14” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Egy súrlódásmentes asztalon $\alpha$ hajlásszögű, $l$ hosszúságú, $M$ tömegű lejtő van. A lejtő tetején egy $m$ tömegű test van. Mekkora távolságra mozdul el a lejtő azalatt míg a test a lejtő aljára csúszik le? | + | </noinclude><wlatex># (3.1.14) Egy súrlódásmentes asztalon $\alpha$ hajlásszögű, $l$ hosszúságú, $M$ tömegű lejtő van. A lejtő tetején egy $m$ tömegű test van. Mekkora távolságra mozdul el a lejtő azalatt míg a test a lejtő aljára csúszik le? |
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Gondold végig, hogy milyen (irányú) külső erők hatnak a rendszerre!}}{{Végeredmény|content=$$d=\frac{m}{m+M}l$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Gondold végig, hogy milyen (irányú) külső erők hatnak a rendszerre!}}{{Végeredmény|content=$$d=\frac{m}{m+M}l$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>#: Rögzítsük a vonatkoztatási rendszert úgy, hogy az $x$- és $y$- tengelyek a lejtő egymásra merőleges oldalaira illeszkednek. Jelöljük $x_{M}$-mel a lejtő tömegközéppontját, amelyet bizonyos esetekben meg is tudnánk határozni, azonban a számolás során nem lesz szükség a pontos értékére. A teljes rendszer tömegközéppontja $$x_{TKP}=\frac{0\cdot m+ x_{M} M}{m+M}\,,$$ amely a mozgás során nem változik, hiszen nincs súrlódás az asztal és a lejtő között, így nem hat semmilyen vízszintes irányú külső erő a rendszerre. Ha a lecsúszás után a lejtő $d$ távolságra tolódott el negatív irányba, akkor a rajta lévő $m$ tömegű test az $l-d$ pozícióba kerül. A végállapotban a tömegközéppont helye $$x_{TKP}=\frac{m(l-d)+M\left(x_{M}-d\right)}{m+M}\,.$$ A két egyenletet összevetve $$d=\frac{m}{m+M}l$$ adódik függetlenül attól, hogy a lejtő homogén-e vagy sem. <br> <br> Megjegyzés: Homogén lejtő esetén ki lehetne számolni a lejtő tömegközéppontjának helyzetét az alábbi számolás szerint. A kezdeti állapotban $$x_{M}=\frac{1}{M}\int_{0}^{l}\int_{0}^{l\,\mbox{tg}\,\alpha\left(1-\frac{x}{l}\right)}\rho(x,y) x dy dx\,,$$ ahol $\rho(x,y)$ a lejtő sűrűsége. Homogén lejtő esetén $$\rho(x,y)=\frac{2M}{l^{2}\,\mbox{tg}\,\alpha}\,.$$ Így a lejtő tömegközéppontja az $$x_{M}=\frac{l}{3}$$ helyen van. | + | <wlatex>#: Rögzítsük a vonatkoztatási rendszert úgy, hogy az $x$- és $y$- tengelyek a lejtő egymásra merőleges oldalaira illeszkednek. Jelöljük $x_{M}$-mel a lejtő tömegközéppontját, amelyet bizonyos esetekben meg is tudnánk határozni, azonban a számolás során nem lesz szükség a pontos értékére. A teljes rendszer tömegközéppontja $$x_{\mathrm{TKP}}=\frac{0\cdot m+ x_{M} M}{m+M}\,,$$ amely a mozgás során nem változik, hiszen nincs súrlódás az asztal és a lejtő között, így nem hat semmilyen vízszintes irányú külső erő a rendszerre. Ha a lecsúszás után a lejtő $d$ távolságra tolódott el negatív irányba, akkor a rajta lévő $m$ tömegű test az $l-d$ pozícióba kerül. A végállapotban a tömegközéppont helye $$x_{\mathrm{TKP}}=\frac{m(l-d)+M\left(x_{M}-d\right)}{m+M}\,.$$ A két egyenletet összevetve $$d=\frac{m}{m+M}l$$ adódik függetlenül attól, hogy a lejtő homogén-e vagy sem. <br> <br> Megjegyzés: Homogén lejtő esetén ki lehetne számolni a lejtő tömegközéppontjának helyzetét az alábbi számolás szerint. A kezdeti állapotban $$x_{M}=\frac{1}{M}\int_{0}^{l}\int_{0}^{l\,\mbox{tg}\,\alpha\left(1-\frac{x}{l}\right)}\rho(x,y) x dy dx\,,$$ ahol $\rho(x,y)$ a lejtő sűrűsége. Homogén lejtő esetén $$\rho(x,y)=\frac{2M}{l^{2}\,\mbox{tg}\,\alpha}\,.$$ Így a lejtő tömegközéppontja az $$x_{M}=\frac{l}{3}$$ helyen van. |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap 2013. augusztus 27., 18:57-kori változata
Feladat
- (3.1.14) Egy súrlódásmentes asztalon hajlásszögű, hosszúságú, tömegű lejtő van. A lejtő tetején egy tömegű test van. Mekkora távolságra mozdul el a lejtő azalatt míg a test a lejtő aljára csúszik le?
Megoldás
- Rögzítsük a vonatkoztatási rendszert úgy, hogy az - és - tengelyek a lejtő egymásra merőleges oldalaira illeszkednek. Jelöljük -mel a lejtő tömegközéppontját, amelyet bizonyos esetekben meg is tudnánk határozni, azonban a számolás során nem lesz szükség a pontos értékére. A teljes rendszer tömegközéppontja amely a mozgás során nem változik, hiszen nincs súrlódás az asztal és a lejtő között, így nem hat semmilyen vízszintes irányú külső erő a rendszerre. Ha a lecsúszás után a lejtő távolságra tolódott el negatív irányba, akkor a rajta lévő tömegű test az pozícióba kerül. A végállapotban a tömegközéppont helye A két egyenletet összevetve adódik függetlenül attól, hogy a lejtő homogén-e vagy sem.
Megjegyzés: Homogén lejtő esetén ki lehetne számolni a lejtő tömegközéppontjának helyzetét az alábbi számolás szerint. A kezdeti állapotban ahol a lejtő sűrűsége. Homogén lejtő esetén Így a lejtő tömegközéppontja az helyen van.
- Rögzítsük a vonatkoztatási rendszert úgy, hogy az - és - tengelyek a lejtő egymásra merőleges oldalaira illeszkednek. Jelöljük -mel a lejtő tömegközéppontját, amelyet bizonyos esetekben meg is tudnánk határozni, azonban a számolás során nem lesz szükség a pontos értékére. A teljes rendszer tömegközéppontja amely a mozgás során nem változik, hiszen nincs súrlódás az asztal és a lejtő között, így nem hat semmilyen vízszintes irányú külső erő a rendszerre. Ha a lecsúszás után a lejtő távolságra tolódott el negatív irányba, akkor a rajta lévő tömegű test az pozícióba kerül. A végállapotban a tömegközéppont helye A két egyenletet összevetve adódik függetlenül attól, hogy a lejtő homogén-e vagy sem.