Feladat
- Egy mozgó csigára egy
tömegű testet függesztünk. A mozgó csigát tartó fonál egyik végét állványhoz erősítjük, másik végét álló csigán átvezetve
tömeghez kötjük. (3.1.3. ábra) Határozzuk meg az
, ill.
tömegek gyorsulását! A csigák és a fonál tömegétől, valamint a súrlódástól eltekintünk.
Megoldás
- A csigákra és a testekre ható erőket az ÁBRÁn ábrázoltuk.
Az állócsiga jobb oldalán ható, kötél által kifejtett erő Newton III. törvénye miatt egyezik meg az
![\setbox0\hbox{$m_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/b/6/d/b6d5f5b1a32825ce2f4341daa3724c3c.png)
tömegű testre ható kötélerővel. Az állócsiga bal oldalán ható, kötél által kifejtett erő azért egyezik meg a jobb oldalon ható
![\setbox0\hbox{$K$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/0/4/3/043a9cd50c9aa3c6a83627025e06c95f.png)
erővel, mert a kettő forgatónyomatékának ki kell egyenlítenie egymást. Ez annak a következménye, hogy a csiga tömege zérus, így a tehetetlenségi nyomatéka is zérus, így a forgásokra vonatkozó Newton törvény értelmében az eredő forgatónyomaték is
![\setbox0\hbox{$M_{e}=\Theta\beta=0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/2/2/0/220546e1075dcb2ccabb9c5d78ebfcd2.png)
annak ellenére, hogy szöggyorsulása nem
![\setbox0\hbox{$0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/e/0/e/e0ea05b7ea1cacb2d176b7b28f935d11.png)
. A mozgó csiga jobb oldalán ható, a kötél által kifejtett erő is
![\setbox0\hbox{$K$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/0/4/3/043a9cd50c9aa3c6a83627025e06c95f.png)
nagyságú, mert az az állócsiga bal oldalán ható erő ellenereje. A mozgócsiga tengelyén ható erő
![\setbox0\hbox{$2K$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/7/f/5/7f57fdc3ef7682c8e226a772a4aeff9c.png)
, mert a bal oldalán lévő felfüggesztési pontot tekintve forgástengelynek a csigára ható eredő forgatónyomatéknak zérusnak kell lennie. A csigákra ható erőket a felfüggesztési pontokban a következő megfontolás alapján határoztuk meg. A csigák tömege zérus, ezért a rájuk ható erők eredője is
![\setbox0\hbox{$0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/e/0/e/e0ea05b7ea1cacb2d176b7b28f935d11.png)
kell, hogy legyen. Így a felfüggesztési pontokban kifejtett erőnek ki kell egyensúlyoznia a többi erőt.
A fenti érvelésben fontos szerepet játszott az a tény, hogy a csigák és a fonál tömegét elhanyagoltuk, valamint, hogy a fonal nyújthatatlan. A nyújthatatlanságnak az is a következménye, hogy ha az
![\setbox0\hbox{$m_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/b/6/d/b6d5f5b1a32825ce2f4341daa3724c3c.png)
tömegű test lefelé gyorsul egy
![\setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/8/6/4/864873f3aa69af4630109a23ec58b887.png)
nagyságú gyorsulással, akkor az
![\setbox0\hbox{$m_{2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/9/d/3/9d34a1f6fe9d3106d1b81d3fbdf98b8e.png)
tömegű test felfelé gyorsul
![\setbox0\hbox{$a/2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/6/1/c/61cb49490cd9e3eb522de3d63a0d4a86.png)
nagyságú gyorsulással. A rájuk vonatkozó mozgásegyenletek:
Az egyenletrendszert megoldva
A mozgás irányát persze a tömegek aránya határozza meg. Ha
![\setbox0\hbox{$2m_{1}>m_{2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/e/7/5/e751661b2289fe18ecc57f8742bb49af.png)
, akkor az
![\setbox0\hbox{$m_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/b/6/d/b6d5f5b1a32825ce2f4341daa3724c3c.png)
tömegű test fog
![\setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/8/6/4/864873f3aa69af4630109a23ec58b887.png)
gyorsulással lefelé, az
![\setbox0\hbox{$m_{2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/9/d/3/9d34a1f6fe9d3106d1b81d3fbdf98b8e.png)
tömegű pedig
![\setbox0\hbox{$a/2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%](/images/math/6/1/c/61cb49490cd9e3eb522de3d63a0d4a86.png)
-vel felfelé haladni. Fordított esetben ellenkező irányban történik a mozgás.