Pontrendszerek - 3.1.14
A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bacsi (vitalap | szerkesztései) 2013. augusztus 27., 18:57-kor történt szerkesztése után volt.
Feladat
- (3.1.14) Egy súrlódásmentes asztalon hajlásszögű, hosszúságú, tömegű lejtő van. A lejtő tetején egy tömegű test van. Mekkora távolságra mozdul el a lejtő azalatt míg a test a lejtő aljára csúszik le?
Megoldás
- Rögzítsük a vonatkoztatási rendszert úgy, hogy az - és - tengelyek a lejtő egymásra merőleges oldalaira illeszkednek. Jelöljük -mel a lejtő tömegközéppontját, amelyet bizonyos esetekben meg is tudnánk határozni, azonban a számolás során nem lesz szükség a pontos értékére. A teljes rendszer tömegközéppontja amely a mozgás során nem változik, hiszen nincs súrlódás az asztal és a lejtő között, így nem hat semmilyen vízszintes irányú külső erő a rendszerre. Ha a lecsúszás után a lejtő távolságra tolódott el negatív irányba, akkor a rajta lévő tömegű test az pozícióba kerül. A végállapotban a tömegközéppont helye A két egyenletet összevetve adódik függetlenül attól, hogy a lejtő homogén-e vagy sem.
Megjegyzés: Homogén lejtő esetén ki lehetne számolni a lejtő tömegközéppontjának helyzetét az alábbi számolás szerint. A kezdeti állapotban ahol a lejtő sűrűsége. Homogén lejtő esetén Így a lejtő tömegközéppontja az helyen van.
- Rögzítsük a vonatkoztatási rendszert úgy, hogy az - és - tengelyek a lejtő egymásra merőleges oldalaira illeszkednek. Jelöljük -mel a lejtő tömegközéppontját, amelyet bizonyos esetekben meg is tudnánk határozni, azonban a számolás során nem lesz szükség a pontos értékére. A teljes rendszer tömegközéppontja amely a mozgás során nem változik, hiszen nincs súrlódás az asztal és a lejtő között, így nem hat semmilyen vízszintes irányú külső erő a rendszerre. Ha a lecsúszás után a lejtő távolságra tolódott el negatív irányba, akkor a rajta lévő tömegű test az pozícióba kerül. A végállapotban a tömegközéppont helye A két egyenletet összevetve adódik függetlenül attól, hogy a lejtő homogén-e vagy sem.