„Elektrosztatika példák - Hengerfelületre feltekert síkkondenzátor” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 2. Kategória:Szerkesztő:Beleznai Kategória:Elektrosztatika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév …”) |
|||
(egy szerkesztő 6 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex>#Adott egy síkkondenzátor, melynek fegyverzetei egymástól | + | </noinclude><wlatex>#Adott egy síkkondenzátor, melynek fegyverzetei egymástól $d$ távolságra helyezkednek el. A kondenzátort feltekerjük egy vastag, $r$ sugarú hengerre úgy, hogy annak palástján a fegyverzetek $N$ réteget alkotnak az 1. ábra szerint. Mennyivel változik az így kapott kondenzátor kapacitása az eredeti állapotához képest? Tételezzük fel, hogy a feltekert fegyverzetek sok réteget alkotnak ($N\gg 1$), és a rétegrendszer teljes vastagsága lényegesen kisebb, mint a henger sugara ($r\gg 2Nd$). [[Kép:KFGY2-3-9_1.png|none|350px]] <br> 1. ábra</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=A Gauss tétel segítségével állapítsuk meg az egyes fóliarétegeken lévő töltésmennyiséget és adjuk össze!}}{{Végeredmény|content=$$C=\dfrac{Q}{U}=\dfrac{\dfrac{2N-1}{N}A\varepsilon_{0}E}{Ed}=\dfrac{2N-1}{N}\varepsilon_{0}\dfrac{A}{d} $$}} |
</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
Ha $r\gg d$, akkor a fóliák közti térerősség rendre {$+E$, $-E$, $+E$, $-E$...} (2. ábra) ahol $U=Ed$ a fóliák között mérhető potenciálkülönbség. | Ha $r\gg d$, akkor a fóliák közti térerősség rendre {$+E$, $-E$, $+E$, $-E$...} (2. ábra) ahol $U=Ed$ a fóliák között mérhető potenciálkülönbség. | ||
− | 2. ábra | + | [[Kép:KFGY2-3-9_2.png|none|350px]] |
+ | <br> 2. ábra | ||
Hogy megállapítsuk a legbelső, pozitív töltésű fóliarétegen található $Q_{1}$ töltés mennyiségét, felvesszük a 3. ábra szerinti felületet, és alkalmazzuk rá a Gauss törvényt. | Hogy megállapítsuk a legbelső, pozitív töltésű fóliarétegen található $Q_{1}$ töltés mennyiségét, felvesszük a 3. ábra szerinti felületet, és alkalmazzuk rá a Gauss törvényt. | ||
− | 3. ábra | + | [[Kép:KFGY2-3-9_3.png|none|350px]] |
+ | <br> 3. ábra | ||
Belátható, hogy: | Belátható, hogy: | ||
− | -A felvett felület csak a belső, $Q_{1}$ töltésű fóliaréteget zárja magába. | + | <br> |
− | -A felvett felület | + | -A felvett felület csak a belső, $Q_{1}$ töltésű fóliaréteget zárja magába. |
+ | <br> | ||
+ | -A felvett felület $2\pi r l$ területű palástján mindenütt normális irányú, kifelé mutató $E$ térerősség mérhető. | ||
+ | <br> | ||
-A többi záró felületen a térerősségnek nincs felületre merőleges komponense. | -A többi záró felületen a térerősségnek nincs felületre merőleges komponense. | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
Ezek alapján a Gauss törvény: | Ezek alapján a Gauss törvény: | ||
34. sor: | 42. sor: | ||
A második, negatív töltésű fóliarétegen található {$Q_{2}$} töltést az 4. ábra szerinti Gauss-felület felvételével határozzuk meg. | A második, negatív töltésű fóliarétegen található {$Q_{2}$} töltést az 4. ábra szerinti Gauss-felület felvételével határozzuk meg. | ||
− | 4. ábra | + | [[Kép:KFGY2-3-9_4.png|none|350px]] |
+ | <br> 4. ábra | ||
Megállapítható, hogy: | Megállapítható, hogy: | ||
+ | <br> | ||
-Az új felület a már ismert $Q_{1}$ és a még ismeretlen $Q_{2}$ töltést zárja magába. | -Az új felület a már ismert $Q_{1}$ és a még ismeretlen $Q_{2}$ töltést zárja magába. | ||
+ | <br> | ||
-A paláston mindenütt normális irányú, befelé mutató $E$ térerősség mérhető. | -A paláston mindenütt normális irányú, befelé mutató $E$ térerősség mérhető. | ||
+ | <br> | ||
-A többi záró felületen a térerősségnek nincs felületre merőleges komponense. | -A többi záró felületen a térerősségnek nincs felületre merőleges komponense. | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
Ezek alapján a Gauss törvény: | Ezek alapján a Gauss törvény: | ||
48. sor: | 62. sor: | ||
$$ Q_{2}=-2Q_{1} $$ | $$ Q_{2}=-2Q_{1} $$ | ||
− | A harmadik | + | A harmadik fóliaréteget is magába záró felületre felírt Gauss törvény a fentiek alapján: |
$$ 2\pi rlE=\dfrac{Q_{1}+Q_{2}+Q_{3}}{\varepsilon_{0}} $$ | $$ 2\pi rlE=\dfrac{Q_{1}+Q_{2}+Q_{3}}{\varepsilon_{0}} $$ | ||
56. sor: | 70. sor: | ||
$$ Q_{3}=2Q_{1} $$ | $$ Q_{3}=2Q_{1} $$ | ||
− | Ha a Gauss tételt sorban alkalmazzuk olyan zárt felületekre, amelyek rendre | + | Ha a Gauss tételt sorban alkalmazzuk olyan zárt felületekre, amelyek rendre eggyel több fóliaréteget zárnak magukba az előzőleg felvett felülethez képest, beláthatjuk, hogy a töltés az egyes fóliarétegeken az 5. ábra szerint alakul. |
− | 5. ábra | + | [[Kép:KFGY2-3-9_5.png|none|350px]] |
+ | <br> 5. ábra | ||
A legkülső felületen szükségszerűen $-Q_{1}$ töltésnek kell lenni, hogy a rendszer kifelé semlegesnek mutatkozzék. | A legkülső felületen szükségszerűen $-Q_{1}$ töltésnek kell lenni, hogy a rendszer kifelé semlegesnek mutatkozzék. |
A lap jelenlegi, 2013. szeptember 30., 16:01-kori változata
Feladat
- Adott egy síkkondenzátor, melynek fegyverzetei egymástól távolságra helyezkednek el. A kondenzátort feltekerjük egy vastag, sugarú hengerre úgy, hogy annak palástján a fegyverzetek réteget alkotnak az 1. ábra szerint. Mennyivel változik az így kapott kondenzátor kapacitása az eredeti állapotához képest? Tételezzük fel, hogy a feltekert fegyverzetek sok réteget alkotnak (), és a rétegrendszer teljes vastagsága lényegesen kisebb, mint a henger sugara ().
1. ábra
Megoldás
Ha , akkor a fóliák közti térerősség rendre {, , , ...} (2. ábra) ahol a fóliák között mérhető potenciálkülönbség.
2. ábra
Hogy megállapítsuk a legbelső, pozitív töltésű fóliarétegen található töltés mennyiségét, felvesszük a 3. ábra szerinti felületet, és alkalmazzuk rá a Gauss törvényt.
3. ábra
Belátható, hogy:
-A felvett felület csak a belső, töltésű fóliaréteget zárja magába.
-A felvett felület területű palástján mindenütt normális irányú, kifelé mutató térerősség mérhető.
-A többi záró felületen a térerősségnek nincs felületre merőleges komponense.
Ezek alapján a Gauss törvény:
Az első fóliaréteg töltése tehát:
A második, negatív töltésű fóliarétegen található {} töltést az 4. ábra szerinti Gauss-felület felvételével határozzuk meg.
4. ábra
Megállapítható, hogy:
-Az új felület a már ismert és a még ismeretlen töltést zárja magába.
-A paláston mindenütt normális irányú, befelé mutató térerősség mérhető.
-A többi záró felületen a térerősségnek nincs felületre merőleges komponense.
Ezek alapján a Gauss törvény:
A második fóliaréteg töltése tehát:
A harmadik fóliaréteget is magába záró felületre felírt Gauss törvény a fentiek alapján:
A harmadik fóliaréteg töltése:
Ha a Gauss tételt sorban alkalmazzuk olyan zárt felületekre, amelyek rendre eggyel több fóliaréteget zárnak magukba az előzőleg felvett felülethez képest, beláthatjuk, hogy a töltés az egyes fóliarétegeken az 5. ábra szerint alakul.
5. ábra
A legkülső felületen szükségszerűen töltésnek kell lenni, hogy a rendszer kifelé semlegesnek mutatkozzék.
Egy fegyverzeten található össztöltés db tekeredés esetén:
Ahol a fólia területe.
A lemezek közti feszültség , tehát a kapacitás:
A síkkondenzátor kapacitása -szeresére nőtt a feltekerés hatására. Ha igen nagy, , tehát a kapacitás kétszeresére nő.