„Elektrosztatika példák - Kétrétegű dielektrikummal töltött síkkondenzátor” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
</noinclude><wlatex># Egy síkkondenzátor dielektrikuma két rétegből áll, amelyek elválasztó felülete a fegyverzetekkel párhuzamos. Meghatározandó a kondenzátorra kapcsolható legnagyobb feszültség, ha az egyik réteg vastagsága $d_{1}$, relatív permittivitása $\epsilon_{1}$, és átütési szilárdsága $E_{kr1}$. Ugyanezek az értékek a másik rétegre: $d_{2},\epsilon_{2},E_{kr2}$. | </noinclude><wlatex># Egy síkkondenzátor dielektrikuma két rétegből áll, amelyek elválasztó felülete a fegyverzetekkel párhuzamos. Meghatározandó a kondenzátorra kapcsolható legnagyobb feszültség, ha az egyik réteg vastagsága $d_{1}$, relatív permittivitása $\epsilon_{1}$, és átütési szilárdsága $E_{kr1}$. Ugyanezek az értékek a másik rétegre: $d_{2},\epsilon_{2},E_{kr2}$. | ||
| − | </wlatex><includeonly><wlatex> | + | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$U = \frac{E_{kr}}{\epsilon_1} \cdot d_1 + \frac{E_{kr}}{\epsilon_2} \cdot d_2$$ <br> ahol $$E_{kr} = \min\left\lbrace E_{kr1},E_{kr2}\right\rbrace $$}} |
</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
A lap 2013. június 26., 16:30-kori változata
Feladat
- Egy síkkondenzátor dielektrikuma két rétegből áll, amelyek elválasztó felülete a fegyverzetekkel párhuzamos. Meghatározandó a kondenzátorra kapcsolható legnagyobb feszültség, ha az egyik réteg vastagsága
, relatív permittivitása 
, és átütési szilárdsága 
. Ugyanezek az értékek a másik rétegre: 
.
Megoldás
A Gauss-tételből következik, hogy a kondenzátorban jelenlévő elektromos eltolás értéke mindkét közegben: 
, ahol 
a kondenzátor fegyverzeteire felvitt szabad töltés.
Ebből következik, hogy az elektromos térerősség a két térrészben:
![\[\vec{E_1} = \frac{\sigma}{\epsilon_0\cdot\epsilon_1}\]](/images/math/c/9/5/c95a26c58c29f77146ebf79c3988d22e.png)
![\[\vec{E_2} = \frac{\sigma}{\epsilon_0\cdot\epsilon_2}\]](/images/math/0/7/9/07987ad5420bb9ae36072c4548338b27.png)
Ezekkel, a két fegyverzet között fellépő potenciálkülönbség:
![\[U = E_1\cdot d_1 + E_2\cdot d_2\]](/images/math/b/7/5/b75d0039883b417d4480d0b9fea007ad.png)
A fegyverzetek közé kapcsolható maximális potenciálkülönbség pedig:
![\[U = \frac{E_{kr}}{\epsilon_1} \cdot d_1 + \frac{E_{kr}}{\epsilon_2} \cdot d_2\]](/images/math/f/0/f/f0f7bb833f291f4e0429052e23cb9a23.png)
![\[E_{kr} = \min\left\lbrace E_{kr1},E_{kr2}\right\rbrace \]](/images/math/6/5/8/658366583dd75fb4986ba28072f9bb00.png)
