Elektrosztatika példák - Kétrétegű dielektrikummal töltött síkkondenzátor

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Beleznai (vitalap | szerkesztései) 2013. június 26., 16:26-kor történt szerkesztése után volt.

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Elektrosztatika - Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
Feladatok listája:
  1. Kétrétegű dielektrikummal töltött síkkondenzátor
  2. Fémlappal töltött síkkondenzátor
  3. Változó permittivitású dielektrikummal töltött síkkondenzátor
  4. Dielektriumba helyezett fémgömb potenciáltere
  5. Dielektrikummal határolt végtelen töltött henger
  6. Szigetelővel töltött hengerkondenzátor
  7. Változó permittivitású dielektrikummal töltött gömbkondenzátor
  8. Síkkondenzátor, munkavégzés
  9. Hengerfelületre feltekert síkkondenzátor
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Egy síkkondenzátor dielektrikuma két rétegből áll, amelyek elválasztó felülete a fegyverzetekkel párhuzamos. Meghatározandó a kondenzátorra kapcsolható legnagyobb feszültség, ha az egyik réteg vastagsága \setbox0\hbox{$d_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, relatív permittivitása \setbox0\hbox{$\epsilon_{1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, és átütési szilárdsága \setbox0\hbox{$E_{kr1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Ugyanezek az értékek a másik rétegre: \setbox0\hbox{$d_{2},\epsilon_{2},E_{kr2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.

Megoldás


A Gauss-tételből következik, hogy a kondenzátorban jelenlévő elektromos eltolás értéke mindkét közegben: \setbox0\hbox{$\vec{D} = \sigma$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, ahol \setbox0\hbox{$\sigma$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a kondenzátor fegyverzeteire felvitt szabad töltés. Ebből következik, hogy az elektromos térerősség a két térrészben:

\[\vec{E_1} = \frac{\sigma}{\epsilon_0\cdot\epsilon_1}\]
\[\vec{E_2} = \frac{\sigma}{\epsilon_0\cdot\epsilon_2}\]

Ezekkel, a két fegyverzet között fellépő potenciálkülönbség:

\[U = E_1\cdot d_1 + E_2\cdot d_2\]

A fegyverzetek közé kapcsolható maximális potenciálkülönbség pedig:

\[U = \frac{E_{kr}}{\epsilon_1} \cdot d_1 + \frac{E_{kr}}{\epsilon_2} \cdot d_2\]
Ahol
\[E_{kr} = \min\left\lbrace E_{kr1},E_{kr2}\right\rbrace \]