Elektrosztatika példák - Dielektriumba helyezett fémgömb potenciáltere

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Beleznai (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 13., 18:26-kor történt szerkesztése után volt.

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Elektrosztatika - Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
Feladatok listája:
  1. Kétrétegű dielektrikummal töltött síkkondenzátor
  2. Fémlappal töltött síkkondenzátor
  3. Változó permittivitású dielektrikummal töltött síkkondenzátor
  4. Dielektriumba helyezett fémgömb potenciáltere
  5. Dielektrikummal határolt végtelen töltött henger
  6. Szigetelővel töltött hengerkondenzátor
  7. Változó permittivitású dielektrikummal töltött gömbkondenzátor
  8. Síkkondenzátor, munkavégzés
  9. Hengerfelületre feltekert síkkondenzátor
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Egy \setbox0\hbox{$R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú, \setbox0\hbox{$\rho$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% térfogati töltéssűrűséggel egyenletesen töltött fémgömböt egy \setbox0\hbox{$d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% vastagságú, \setbox0\hbox{$\epsilon_r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% permittivitásű szigetelővel veszünk körbe. Hogyan függ a potenciál a centrumtól mért távolságtól?

Megoldás


Legyen a külső gömb sugara \setbox0\hbox{$R_2 = R_1+d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, töltése pedig \setbox0\hbox{$Q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Írjuk fel a Gauss-tételt egy \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú gömbre, amely koncentrikus \setbox0\hbox{$R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-el és \setbox0\hbox{$R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-vel.

\[\int \int\vec{D}\cdot{\vec{dA}} = Q\]

Ha \setbox0\hbox{$r<R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, akkor \setbox0\hbox{$\vec{D} = 0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$\vec{E} = 0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, hiszen az integrálási tartományon belül nem található töltés. Ha \setbox0\hbox{$r>R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, akkor az elektromos eltolás nagysága a következő:

\[D\cdot 4\cdot\pi\cdot r = Q \Rightarrow D = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2}\]
Az ebből származtatható elektromos tér nagysága pedig függ a gömböt koncentrikusan körülvevő anyag dielektromos állandójától:
\[E = \frac{D}{\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\]
.

Így az elektromos tér a dielektrikum rétegben (\setbox0\hbox{$R_1<r<R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%):

\[E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\]

A dielektrikum rétegen kívül (\setbox0\hbox{$R_2<r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) :

\[E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0}\]


A potenciált az \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvényében a következő integrál adja meg:

\[U\left(r\right) = -\int_\infty^r E\left(\tilde{r}\right)\cdot d\tilde{r}\]

A dielektrikum rétegen kívül: (\setbox0\hbox{$R_2<r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%)

\[U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r\cdot\epsilon_0\cdot}\]

A dielektrikumban: (\setbox0\hbox{$R_1<r<R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%)

\[U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{r}-\frac{1}{R_2}\right)\]

A fémgömb belsejében a potenciál konstans, hiszen ott nincs elektromos tér. A potenciál értéke:

\[U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{R_1}-\frac{1}{R_2}\right) \]

A potenciált ábrázolva, egy folytonos görbét kapunk: 1.ábra