Mechanika - Merev testek II.
A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gombkoto (vitalap | szerkesztései) 2012. november 12., 16:56-kor történt szerkesztése után volt.
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika gyakorlat 1. |
Gyakorlatok listája: |
Mechanika - Merev testek II. |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladatok
- (*3.3.5.) tömegű, sugarú, függőleges tengely körül súrlódás nélkül forgó korong kerületén tömegű pontszerű test van rögzítve. A rendszer szögsebességgel forog. Mekkora munka árán lehet az tömegpontot a forgástengelyhez hozni? (A tömegpontot pl. súrlódásmentes csatornában húzzuk a centrum felé.)Végeredmény
- (3.3.6.) sugarú tömegű korong kerületére csavart fonál végét rögzítjük, és a korongot elengedjük.
- a) Írjuk le a korong mozgását!
- b) Mekkora a korong szögsebessége és középpontjának sebessége, ha a korong kezdősebesség nélkül indult és mozgása során a korongról hosszúságú fonaldarab csavarodott le? Végeredmény
- (*3.3.7.) sugarú tömegű korong kerületére csavart fonál szabad végét felfüggesztjük. A koronghoz erősített elhanyagolható tömegű sugarú tárcsa kerületére csavart fonál végére tömegű testet függesztünk (mindkét fonál a korong középpontjának ugyanazon oldalán van). A rendszer függőleges síkban mozoghat. Írjuk le a rendszer mozgását! Végeredmény
- (*3.3.8.) Az ábrán feltüntetett tehetetlenségi nyomatékú lépcsős csiga két kötelére és tömegű súlyokat függesztünk. Határozzuk meg a csiga szöggyorsulását, és a kötélágakban ébredő erőket! Végeredmény
- (*3.3.9.) Vízszintes tengely körül forgó csigán átvetett fonál egyik végén tömegű teher függ. A fonál másik vége rugóhoz csatlakozik, amelynek rugóállandója . A csiga sugara , tehetetlenségi nyomatéka . Mutassuk ki, hogy a teher rezgőmozgást végez! Mekkora a rezgésidő? ÚtmutatásVigyázzunk, hogy a kötél két szakaszának eltérő a feszítettsége!Végeredmény
- (*3.3.13.) Vízszintes lapon álló tömegű koronghoz erősített elhanyagolható tömegű tárcsa kerületére csavart fonalat vízszintes irányban állandó erővel húzunk. A korong sugara , a tárcsa sugara .(A fonalat a korong középpontja fölött húzzuk.)
- a) Mekkora gyorsulással mozog a korong középpontja?
- b) Mi a talaj és a korong között fellépő súrlódási erő szerepe a korong középpontjának gyorsításánál?
- c) Mekkora súrlódási együttható szükséges ahhoz, hogy a korong a talajon csúszás nélkül gördülhessen?
- d) Oldjuk meg a feladatot arra az esetre is, ha a fonalat a korong középpontja alatt húzzuk a talaj síkjával párhuzamosan! ÚtmutatásVegyünk fel tetszőleges irányú súrlódási erőt a rajzon, mivel ez az erő ismeretlen. A rajznak megfelelően kell viszont az egygenletekben előjelet kapnia Gördülésnél a súrlódási erő tapadási.VégeredményA súrlódási erő iránya kétféle is lehet -től függően. ami akár nulla is lehet. A d) esetben A súrlódási erő mindig fékező.
- (*3.3.16.) Egy hajlásszögű lejtőre tömegű és sugarú hengert helyezünk, majd magára hagyjuk.
- a) Hogyan fog a henger mozogni, ha a lejtő és a hengerfelület között nem lép fel súrlódás?
- b) Mekkora lesz az a minimális súrlódási tényező, melynél a henger tisztán gördül a lejtőn? Határozza meg a tiszta gördülés esetén a mozgást jellemző mennyiségeket!
- c) Mekkora lesz a henger szögsebessége a magasságú lejtő alján?
- d) Írja le a henger mozgását olyan esetben, amikor !ÚtmutatásVigyázzunk, hogy a különféle esetekben hogyan kezeljük a súrlódási erőt!VégeredményTisztán lecsúszik gyorsulással. A tisztán legördülés esetéhez kell, és A d) esetben csúszva gördül és valamint
- (3.3.17.) A vízszintessel -os szöget képező magasságú lejtőn egyidejűleg kezdősebesség nélkül elindítunk egy hasábot, egy hengert és egy golyót. A hasáb súrlódásmentesen csúszik, a henger és a golyó csúszásmentesen gördül. A testek különböző időtartamok alatt érnek a lejtő aljára, ahol lécbe ütköznek. Mekkora időközök telnek el az egyes ütközések között?VégeredményA keresett időközök és
- (*3.3.18.) sugarú, tömegű homogén körhenger kerületére fonalat csavarunk. A hengert ezután hajlásszögű lejtőre helyezzük. A hengert elengedve a fonalat erővel húzzuk felfelé. Mekkora kötélerő biztosítja azt, hogy a henger csak forgó mozgást végezzen? Végeredmény
- (*3.3.24. alapján) Egy pontszerűnek tekinthető sebességű tömegű hokikorong tökéletesen rugalmatlanul ütközik egy fele akkora tömegű, hosszúságú rúd végével (jégen). Az ütközés után a testek összetapadnak. Írja le a rendszer mozgását ütközés után!
- a) Hol lesz az ütközés után a rendszer tömegközéppontja (a rúd hossza mentén)?
- b) Mekkora lesz a tömegközéppont sebessége?
- c) Mekkora az e pontra vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték?
- d) Milyen szögsebességgel forog a rendszer ütközés után?ÚtmutatásMerev testek tökéletesen rugalmatlan ütközésekor a két test "összetapad", és csak az impulzus meg az impulzusmomentum marad meg.VégeredményA rúd végétől , a rúd tömegközéppontjától pedig
- (*3.3.29.) Egy hajlásszögű lejtőre magasságú, hosszú és szélességű testet helyezünk. A test tömege . A test és a lejtő felülete között a súrlódási tényező .
- a) Írja fel a test mozgásegyenletét!
- b) Hol van a test és a lejtő kölcsönhatását számbavevő erők támadáspontja?
- c) Létezhet-e akkora súrlódási tényező, hogy a test felbillenjen?ÚtmutatásA tömegközéppont kettő és a forgás egy mozgásegyenletét általánosan érdemes felírni, majd azokat az eseteket vizsgálni, amikor a test nem billen, hanem csúszik vagy tapad. A súrlódási erő minimum/maximum feltételei megadják a különböző esetek fennállásának feltételétVégeredményEz az test ezen a lejtőn nem billenhet fel.