„Elektrosztatika példák - Dielektriumba helyezett fémgömb potenciáltere” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 2. Kategória:Szerkesztő:Beleznai Kategória:Elektrosztatika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév …”)
 
(Feladat)
 
(egy szerkesztő 6 közbeeső változata nincs mutatva)
8. sor: 8. sor:
 
}}
 
}}
 
== Feladat ==
 
== Feladat ==
</noinclude><wlatex># Egy $R_1$ sugarú, egyenletesen töltött. fémgömböt, egy $d$ vastag $\epsilon_r$ permittivitásű szigetelővel veszünk körbe. Hogyan függ a potenciál a centrumtól mért távolságtól?
+
</noinclude><wlatex># Egy $R_1$ sugarú, $\omega$ felületi töltéssűrűséggel egyenletesen töltött fémgömböt egy $d$ vastagságú, $\epsilon_r$ permittivitásű szigetelővel veszünk körbe. Hogyan függ a potenciál a centrumtól mért távolságtól?
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=A szuperpozíció elve miatt a gömb teljes potenciálja összege két félgömb potenciáljának}}{{Végeredmény|content=Vagyis ha $R_2<r$ akkor $$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r\cdot\epsilon_0\cdot}$$ Ha $R_1<r<R_2$ akkor $$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{r}-\frac{1}{R_2}\right)$$ A gömb belsejében pedig konstans ptenciál van, amelynek értéke: $$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{R_1}-\frac{1}{R_2}\right) $$}}
+
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Használjuk a Gauss tételt a különböző tartományokra!}}{{Végeredmény|content=Vagyis ha $R_2<r$ akkor $$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r\cdot\epsilon_0\cdot}$$ Ha $R_1<r<R_2$ akkor $$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{r}-\frac{1}{R_2}\right)$$ A gömb belsejében pedig konstans ptenciál van, amelynek értéke: $$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{R_1}-\frac{1}{R_2}\right) $$}}
 
</wlatex></includeonly><noinclude>
 
</wlatex></includeonly><noinclude>
 +
 
== Megoldás ==
 
== Megoldás ==
 
<wlatex>
 
<wlatex>
Legyen a külső gömb sugara $R_2 = R_1+d$, töltése pedig $Q$. Írjuk fel a Gauss-tételt, egy $r$ sugarú gömbre, amely koncentrikus $R_1$-el és $R_2$-vel.
+
Legyen a külső gömb sugara $R_2 = R_1+d$, töltése pedig $Q$. Írjuk fel a Gauss-tételt egy $r$ sugarú gömbre, amely koncentrikus $R_1$-el és $R_2$-vel.
$$\iint\vec{D}\cdot{dA} = Q$$
+
$$\int \int\vec{D}\cdot{\vec{dA}} = Q$$
Ha $r<R_1$ akkor $\vec{D} = 0$ és $\vec{E} = 0$ hiszen az integrálási tartományon belül nem található töltés.
+
Ha $r<R_1$, akkor $\vec{D} = 0$ és $\vec{E} = 0$, hiszen az integrálási tartományon belül nem található töltés.
Ha  $r>R_1$, akkor  
+
Ha  $r>R_1$, akkor az elektromos eltolás nagysága a következő:
$$D\cdot 4\cdot\pi\cdot r = Q \Rightarrow D = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2}$$
+
$$D\cdot 4\cdot\pi\cdot r^2 = Q \Rightarrow D = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2}$$
Az elektromos tér pedig, mivel $\vec{E} = \frac{\vec{D}}{\epsilon_0\cdot\epsilon_r}$ ezért
+
 
ha
+
Az ebből származtatható elektromos tér nagysága pedig függ a gömböt koncentrikusan körülvevő anyag dielektromos állandójától: $$E = \frac{D}{\epsilon_0\cdot\epsilon_r}$$.
$R_1<r<R_2$ akkor
+
 
 +
Így az elektromos tér a dielektrikum rétegben ($R_1<r<R_2$):
 +
 
 
$$E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}$$
 
$$E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}$$
ha pedig $R_2<r$ akkor
+
 
 +
A dielektrikum rétegen kívül ($R_2<r$) :
 
$$E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0}$$
 
$$E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0}$$
A potenciál az $r$ függvényében pedig:
+
 
 +
 
 +
A potenciált az $r$ függvényében a következő integrál adja meg:
 
$$U\left(r\right) = -\int_\infty^r E\left(\tilde{r}\right)\cdot d\tilde{r}$$  
 
$$U\left(r\right) = -\int_\infty^r E\left(\tilde{r}\right)\cdot d\tilde{r}$$  
Vagyis ha $R_2<r$ akkor
+
A dielektrikum rétegen kívül: ($R_2<r$)
 
$$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r\cdot\epsilon_0\cdot}$$
 
$$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r\cdot\epsilon_0\cdot}$$
Ha $R_1<r<R_2$ akkor
+
A dielektrikumban: ($R_1<r<R_2$)
 
$$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{r}-\frac{1}{R_2}\right)$$
 
$$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{r}-\frac{1}{R_2}\right)$$
A gömb belsejében pedig konstans ptenciál van, amelynek értéke:
+
A fémgömb belsejében a potenciál konstans, hiszen ott nincs elektromos tér. A potenciál értéke:
 
$$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{R_1}-\frac{1}{R_2}\right) $$
 
$$U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{R_1}-\frac{1}{R_2}\right) $$
A potenciált ábrázolva, egy folytonos görbét kapunk:
 
1.ábra
 
 
</wlatex>
 
</wlatex>
 
</noinclude>
 
</noinclude>

A lap jelenlegi, 2018. február 23., 15:39-kori változata

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Elektrosztatika - Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
Feladatok listája:
  1. Kétrétegű dielektrikummal töltött síkkondenzátor
  2. Fémlappal töltött síkkondenzátor
  3. Változó permittivitású dielektrikummal töltött síkkondenzátor
  4. Dielektriumba helyezett fémgömb potenciáltere
  5. Dielektrikummal határolt végtelen töltött henger
  6. Szigetelővel töltött hengerkondenzátor
  7. Változó permittivitású dielektrikummal töltött gömbkondenzátor
  8. Síkkondenzátor, munkavégzés
  9. Hengerfelületre feltekert síkkondenzátor
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Egy \setbox0\hbox{$R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú, \setbox0\hbox{$\omega$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% felületi töltéssűrűséggel egyenletesen töltött fémgömböt egy \setbox0\hbox{$d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% vastagságú, \setbox0\hbox{$\epsilon_r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% permittivitásű szigetelővel veszünk körbe. Hogyan függ a potenciál a centrumtól mért távolságtól?

Megoldás


Legyen a külső gömb sugara \setbox0\hbox{$R_2 = R_1+d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, töltése pedig \setbox0\hbox{$Q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Írjuk fel a Gauss-tételt egy \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú gömbre, amely koncentrikus \setbox0\hbox{$R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-el és \setbox0\hbox{$R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-vel.

\[\int \int\vec{D}\cdot{\vec{dA}} = Q\]

Ha \setbox0\hbox{$r<R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, akkor \setbox0\hbox{$\vec{D} = 0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$\vec{E} = 0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, hiszen az integrálási tartományon belül nem található töltés. Ha \setbox0\hbox{$r>R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, akkor az elektromos eltolás nagysága a következő:

\[D\cdot 4\cdot\pi\cdot r^2 = Q \Rightarrow D = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2}\]
Az ebből származtatható elektromos tér nagysága pedig függ a gömböt koncentrikusan körülvevő anyag dielektromos állandójától:
\[E = \frac{D}{\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\]
.

Így az elektromos tér a dielektrikum rétegben (\setbox0\hbox{$R_1<r<R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%):

\[E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\]

A dielektrikum rétegen kívül (\setbox0\hbox{$R_2<r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) :

\[E = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r^2\cdot\epsilon_0}\]


A potenciált az \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvényében a következő integrál adja meg:

\[U\left(r\right) = -\int_\infty^r E\left(\tilde{r}\right)\cdot d\tilde{r}\]

A dielektrikum rétegen kívül: (\setbox0\hbox{$R_2<r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%)

\[U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot r\cdot\epsilon_0\cdot}\]

A dielektrikumban: (\setbox0\hbox{$R_1<r<R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%)

\[U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{r}-\frac{1}{R_2}\right)\]

A fémgömb belsejében a potenciál konstans, hiszen ott nincs elektromos tér. A potenciál értéke:

\[U = \frac{Q}{4\cdot\pi\cdot R_2\cdot\epsilon_0\cdot}+\frac{Q}{4\cdot\pi\cdot\epsilon_0\cdot\epsilon_r}\cdot\left(\frac{1}{R_1}-\frac{1}{R_2}\right) \]