„Magnetosztatika példák - Légrésben és a vasmagban tárolt energia” változatai közötti eltérés
(→Megoldás) |
(→Megoldás) |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
− | Írjuk fel az Ampére-féle gerjesztési törvényt egy, a toroid belsejében elhelyezkedő körre, melynek tengelye a toroid forgástengelyével egybe esik: | + | Írjuk fel az Ampére-féle gerjesztési törvényt egy $r$ sugarú, a toroid belsejében elhelyezkedő körre, melynek tengelye a toroid forgástengelyével egybe esik: |
$$\oint \vec{H}\vec{dl} = NI$$ | $$\oint \vec{H}\vec{dl} = NI$$ | ||
− | A mágneses tér az egyes közegekben állandó nagyságú, érintő irányú. | + | A mágneses tér az egyes közegekben állandó nagyságú, érintő irányú. Mivel az erővonalak a közeghatárokon merőlegesen haladnak át, a tér nagysága eltérő a két közegben. |
$$H_{vas}(2\pi r-b)+H_{res} b = N I$$ | $$H_{vas}(2\pi r-b)+H_{res} b = N I$$ | ||
− | + | A mágneses indukció nagysága viszont mindkét közegben egyforma, így: | |
$$\frac{B}{\mu_0 \mu_r} (2\pi r-b) + \frac{B}{\mu_0} b = NI $$ | $$\frac{B}{\mu_0 \mu_r} (2\pi r-b) + \frac{B}{\mu_0} b = NI $$ | ||
− | Ebből a mágneses indukció | + | Ebből a mágneses indukció nagyságát kifejezve: |
$$B = \frac{NI\mu_0} {\left(\frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b \right)} $$ | $$B = \frac{NI\mu_0} {\left(\frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b \right)} $$ | ||
− | A mágneses térerősség a két közegben: | + | A mágneses térerősség nagysága a két közegben: |
$$H_{vas} = \frac{B}{\mu_0 \mu_r} = \frac{NI}{\mu_r \left(\frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b\right)}$$ | $$H_{vas} = \frac{B}{\mu_0 \mu_r} = \frac{NI}{\mu_r \left(\frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b\right)}$$ | ||
34. sor: | 34. sor: | ||
− | A vasmagban és a | + | A vasmagban és a légrésben tárolt energiát úgy határozhatjuk meg, hogy kiszámoljuk mindkét térrészben az energiasűrűséget ($w = \frac{1}{2}\vec{B}\cdot\vec{H}$), és azt megszorozzuk térrész térfogatával. A légrésben tárolt energia: |
$$E_{leg} = \frac{1}{2} \frac{N^2I^2\mu_0} {\left( \frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b\right)^2} \cdot V_{leg} =\frac{1}{2} \frac{N^2I^2\mu_0} {\left(\frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b\right)^2}\cdot Ab $$ | $$E_{leg} = \frac{1}{2} \frac{N^2I^2\mu_0} {\left( \frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b\right)^2} \cdot V_{leg} =\frac{1}{2} \frac{N^2I^2\mu_0} {\left(\frac{2\pi r-b}{\mu_r}+b\right)^2}\cdot Ab $$ |
A lap 2013. szeptember 15., 19:20-kori változata
Feladat
- Egy középsugarú, keresztmetszetű vasgyűrűre menetet tekercselnek. A gyűrűn széles légrést alakítanak ki. A használatos gerjesztő áramoknál a vas relatív permeabilitása . Határozzuk meg a légrésben és a vasmagban tárolt energia arányát! Az energiából mekkora öninduktivitás számolható?
Megoldás
Írjuk fel az Ampére-féle gerjesztési törvényt egy sugarú, a toroid belsejében elhelyezkedő körre, melynek tengelye a toroid forgástengelyével egybe esik:
A mágneses tér az egyes közegekben állandó nagyságú, érintő irányú. Mivel az erővonalak a közeghatárokon merőlegesen haladnak át, a tér nagysága eltérő a két közegben.
A mágneses indukció nagysága viszont mindkét közegben egyforma, így:
Ebből a mágneses indukció nagyságát kifejezve:
A mágneses térerősség nagysága a két közegben:
A vasmagban és a légrésben tárolt energiát úgy határozhatjuk meg, hogy kiszámoljuk mindkét térrészben az energiasűrűséget (), és azt megszorozzuk térrész térfogatával. A légrésben tárolt energia:
A vasmagban pedig:
Ebből a légrésben és a vasmagban tárolt enerigia aránya:
Mivel a tekercsre igaz hogy:
Ezért az energiából a következőképpen számolhatjuk ki az öninduktivitást: