„Magnetosztatika példák - Tranziens jelenség LR körben” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 2. Kategória:Szerkesztő:Beleznai Kategória:Magnetosztatika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév …”) |
a (Beleznai átnevezte a(z) Magnetosztatika példák - Tranziens áramfelfutás tekercset tartalmazó áramkörben lapot a következő névre: Magnetosztatika példák - Tranziens jelenség LR körben) |
||
(egy szerkesztő 2 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex>#Egy $L$ induktivitású és $R$ ellenállású tekercset egy $U$ elektromotoros erejű telephez kapcsolunk.Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének az $50\%$-át? </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$t = -\frac{L}{R}\ln\left(0.5\right)$$}} | + | </noinclude><wlatex>#Egy $L$ induktivitású és $R$ ellenállású tekercset egy $U$ elektromotoros erejű telephez kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének az $50\%$-át? </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$t = -\frac{L}{R}\ln\left(0.5\right)$$}} |
</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
− | + | Az áramkört modellezhetjük egy sorba kapcsolt ellenállással és tekerccsel. Írjuk fel a hurok-törvényt az áramkörre! A következő differenciál egyenletet kapjuk: | |
$$U = RI + L\dot{I}$$ | $$U = RI + L\dot{I}$$ | ||
− | + | A kezdeti feltétel pedig a következő: | |
$$I(t = 0) = 0$$ | $$I(t = 0) = 0$$ | ||
Ez egy lineáris elsőrendű differenciál egyenlet, amelyet a változók szétválasztásával oldhatunk meg. | Ez egy lineáris elsőrendű differenciál egyenlet, amelyet a változók szétválasztásával oldhatunk meg. | ||
20. sor: | 21. sor: | ||
Ebből a differenciál egyenlet megoldása: | Ebből a differenciál egyenlet megoldása: | ||
$$I\left(t\right) = \frac{U}{R}\left(1-e^{-\frac{R}{L}t}\right)$$ | $$I\left(t\right) = \frac{U}{R}\left(1-e^{-\frac{R}{L}t}\right)$$ | ||
− | Ebből látszik, hogy az áram maximális értéke: $I_{max} = \frac{U}{R}$, ami érthető, hiszen a stacionárius állapot beállta után a tekercs jelenléte | + | Ebből látszik, hogy az áram maximális értéke: $I_{max} = \frac{U}{R}$, ami érthető, hiszen a stacionárius állapot beállta után a tekercs jelenléte invariáns. Ha ki akarjuk számolni, hogy mikor éri el az áram a maximális értékének $50 \%$-át, akkor a következő egyenletet kell megoldanunk: |
$$1-e^{-\frac{R}{L}t} = 0.5$$ | $$1-e^{-\frac{R}{L}t} = 0.5$$ | ||
Aminek megoldása: | Aminek megoldása: |
A lap jelenlegi, 2013. október 1., 15:31-kori változata
Feladat
- Egy induktivitású és ellenállású tekercset egy elektromotoros erejű telephez kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének az -át?
Megoldás
Az áramkört modellezhetjük egy sorba kapcsolt ellenállással és tekerccsel. Írjuk fel a hurok-törvényt az áramkörre! A következő differenciál egyenletet kapjuk:
A kezdeti feltétel pedig a következő:
Ez egy lineáris elsőrendű differenciál egyenlet, amelyet a változók szétválasztásával oldhatunk meg.
Ebből a differenciál egyenlet megoldása:
Ebből látszik, hogy az áram maximális értéke: , ami érthető, hiszen a stacionárius állapot beállta után a tekercs jelenléte invariáns. Ha ki akarjuk számolni, hogy mikor éri el az áram a maximális értékének -át, akkor a következő egyenletet kell megoldanunk:
Aminek megoldása: