„Fizika 1 - Villamosmérnöki alapszak” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(A tantárgy részletes tematikája (heti bontásban))
(Tárgy adatok)
 
(6 szerkesztő 504 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Kategória:Szerkesztő:Orosz]]
+
[[Kategória:Szerkesztő:Márkus Ferenc]]
 
[[Kategória:Villamosmérnök képzés]]
 
[[Kategória:Villamosmérnök képzés]]
 
[[Kategória:Fizika Tanszék]]
 
[[Kategória:Fizika Tanszék]]
 
[[Kategória:Általános fizika]]
 
[[Kategória:Általános fizika]]
==0. zh eredmények (2012-02-06; 2012-02-13)==
 
[[Media:0zh-eredmeny1.pdf|Eredmények]]
 
  
==Tárgy adatok (2012. tavaszi félév)==
+
==Tárgy adatok ==
  
*Előadók: Orosz László  (TTK Fizika Tanszék), Barócsi Attila, Péczeli Imre (TTK Atomfizika Tanszék)
+
*Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék)
*Tantárgykód: TE11AX01
+
*Tantárgykód: TE11AX21
 
*Követelmények: 3/1/0/v
 
*Követelmények: 3/1/0/v
*[[Media:Kovetel_F1_12j.pdf‎ |Részletes követelmények]]
+
*[[Media: Fizika_1_kovetelmenyek_2023_osz.pdf‎ |Részletes követelmények]]
*Kredit: 5
+
*Kredit: 4
 
*Nyelv: magyar
 
*Nyelv: magyar
*Félévközi számonkérések: 6 kis zh a számítási gyakorlatokon, 1 nagy zh (ápr.19. 8-10h, CH Max, E1A, E1B, E1C, FE;  pót zh: május 16. 10-12h)
 
*Félév végi jegy: íresbeli vizsga.
 
*[https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/ Tárgylap]
 
*[[Fizika 1 keresztfélév - Villamosmérnöki alapszak|Keresztfélévre vonatkozó információk]]
 
  
==A tantárgy célkitűzése==
+
*Félévközi számonkérések: őszi félévben 4 házi + 1 nagyzh; tavaszi félévben nincs
A Fizika tantárgy célja a mérnökképzésben kettős. Egyrészt meg kell ismertetni a hallgatóságot azokkal a fizikai törvényekkel és összefüggésekkel, amelyek a konkrét műszaki problémák megoldásának az elvi hátterét adják. Másrészt ezek a törvények (és elvek) általánosságuknál fogva maghatározzák az adott kor modern természettudományos világképét is, így ennek kialakítása ugyancsak fontos feladat a mérnökképzés folyamatában. Mindez alapvetően hozzájárul a műszaki értelmiség társadalmi hitelének és tudományos presztízsének a magalapozásához.
+
  
A Fizika 1 a "Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához" tankönyv fejezeteit követi.  
+
::Nagy zh:
 +
::PótNagy zh (Csak azoknak, akik nem írtak nagyzh-t, vagy nincs meg a nagyzh-ból a 12 pontjuk.)
 +
::PótpótNagy vagy PótpótKis zh (a házi feladatok pótlása); A neptunban jelentkezni kell!
 +
*Félév végi jegy: írásbeli vizsga
  
A tantárgy keretében tárgyalt mechanika, a hőtan és az elektrodinamika csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását kell megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 15-20 perc, a tárgyhoz tartozó demonstráció segíti.
 
  
==A tantárgy részletes tematikája (heti bontásban)==
 
'''1. hét'''
 
  
:'''1. előadás'''
+
A kitűzött kezdés azt jelenti, hogy a vizsgalap a padon van és hozzá lehet kezdeni a kidolgozáshoz.
  
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kísérletek légpárnás sínen (egyenes vonalú mozgások). Mikola cső. Galilei lejtő, Galilei ejtőzsinór.  
+
A vizsgaterembe legkésőbb a kitűzött kezdés előtt öt perccel lehet belépni. Belépéskor a mobiltelefonokat és egyéb kommunikáló eszközöket a táskába, kabátba kell betenni. A táskát, kabátot a fogasokra, illetve a padsorok végében a falhoz kell elhelyezni. Ezt követően az ülésrendnek megfelelően mielőbb le kell ülni. A belépéssel egyidőben megkezdődik a vizsga, tehát nem lehet írott dolgokat lapozgatni, egymással beszélgetni, és egyáltalán bármivel a vizsgakezdést akadályozni. A dolgozatokat a kitűzött időpont előtt egy-két perccel elkezdjük kiosztani, azért, hogy a dolgozatírás megkezdődhessen időben befejeződhessen.
  
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA '''
+
A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat.
  
::BEVEZETÉS:  A fizika tárgya és módszerei. Elmélet és megfigyelés. Tér, idő, mérés.
 
  
::EGYENESVONALÚ MOZGÁSOK: A gyorsulás. Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikai egyenletei. A kinematikai egyenletek levezetése diferenciálszámítással.
+
*[[Media: Fizika_1_Tantargyi_adatlap.pdf |Tárgylap]]
  
::SÍKBELI ÉS TÉRBELI MOZGÁS: Koordinátarendszerek és vonatkoztatási rendszerek. Hely, elmozdulás, sebesség és sebességvektor. Kétdimenziós koordinátarendszerek és a helyzetvektor. Az elmozdulás vektor. A sík- és térbeli mozgás sebessége és gyorsulása.
+
==A tantárgy célkitűzése==
 +
A tárgy célja a középiskolában is már valamilyen szinten megismert fizikai jelenségek mögött megbújó törvényszerűségek rendszerezése, felépítése, egységes gondolati keretbe illesztése, végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a képzésben részt vevő hallgató a modern korbeli tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjon viszonyulni és alkotni.  
  
::KÖRMOZGÁS: Síkbeli polár koordináták. Egységvektorok deriválása. A körmozgás sebessége és gyorsulása. Általános görbe vonalú mozgás.
+
A tantárgy keretében tárgyalt mechanika és hőtan csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását van lehetőség megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 10-15 perc tárgyhoz tartozó példafeladat bemutatása, video vagy demonstráció segíti.
  
*[[Media:ellkérd1.1ea.pdf|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
==A vizsgára való felkészülést segítendő a heti tematika, a gyakorlatok feladatai és megoldásai: A Fizika 1 tantárgy részletes tematikája heti bontásban==
  
'''2. hét'''
+
:'''1. előadás'''  
  
:'''2. előadás:'''  
+
:'''Matematikai alapok'''  
  
:'''KÍSÉRLETEK:''' A tehetetlenségi törvény szemléltetése (madzagtépés, diótörés fejen) Erők vektori összegezése.  
+
::Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Példák vektorok, vektorműveletek szemléltetésére utalva a leendő kinematikai, dinamikai összefüggésekre. Függvények változási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása.  
  
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA '''
+
::*[[Media:matematikai_osszefoglalo_roviditett.pdf|Matematikai összefoglaló]]
 +
::*[[Media:vektorok_20140925a.pdf|Vektorok]]
 +
::*[[Media:fuggvenyek_valtozasi_sebessege_20140913.pdf|Függvények változási sebessége]]
  
::A NEWTON-FÉLE MOZGÁSTÖRVÉNYEK: Megfigyelések és kísérletek a pontszerű részecskék mozgására vonatkozóan. Az impulzus. Newton második törvénye. Tömeg és súly. Newton második törvényének alkalmazása. Súrlódás. Newton harmadik törvénye
+
:'''2. előadás'''
::MUNKA: A mechanikai munka definíciója.
+
  
:'''3. előadás'''
+
::A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Egyszerű példák, amelyek rámutatnak a leendő kinematikai összefüggésekre.
  
::MUNKA, ENERGIA, TELJESÍTMÉNY: A kinetikus energia és a munkatétel. A helyzeti (potenciális) energia.. A teljesítmény
+
::*[[Media:fuggvenygorbe_alatti_terulet_20140913.pdf|Függvénygörbe alatti terület]]
  
*[[Media:Ellkérd2.2_3ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
:'''3. előadás'''
  
'''3. hét'''
+
:'''Mechanika'''  
  
:'''4. előadás'''
+
::A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kinematikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások.
  
:'''KÍSÉRLETEK:'''Ütközések légpárnás sínen. Rakétamozgás (cseppfolyós nitrogénnal).
+
::*[[Media:kinematika_20140928.pdf|Kinematika]]
  
::KONZERVATÍV ERŐK ÉS A MECHANIKAI ENERGIA MEGMARADÁS :Konzervatív erők és nem-konzervatív erők. A potenciális energia. A gravitációs erő és potenciál. A centrális erőtér. A mechanikai energia megmaradása. Energia diagramok. A mesterséges holdak mozgásának energiaviszonyai. A mozgás pályája, a Kepler törvények (csak röviden!) A szökési sebesség és a kötési energia. Az energia megmaradás súrlódásos rendszerekben, (a mechanikai) energia fogalom általánosítása. A mikroszkopikus és makroszkopikus szemlélet (174.oldal!). 
+
::*[[Media:UtmutatoSzimbolikus3.pdf|Útmutató fizika feladatok megoldásához]]
  
*[[Media:Ellkérd3.4ea.pdf‎ |Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
:'''4. előadás'''
  
'''4. hét'''
+
::Körmozgások, rezgőmozgások.
  
 
:'''5. előadás'''  
 
:'''5. előadás'''  
  
::A TÖMEGPOT PERDÜLETE. Centrális erők és a perdület megmaradása.  
+
::Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége.
  
::AZ IMPULZUS MEGMARADÁS : Az impulzus megmaradás. Az erőimpulzus. Az m(t) tömegű testek dinamikája. A rakétamozgás.  
+
:'''6. előadás'''
  
::ÜTKÖZÉSEK (csak röviden!): Rugalmas és rugalmatlan ütközések. A tömegközéppont és a tömegközéppont tétel kétrészecske ütközések során.  
+
::Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás.
  
:'''6. előadás''' (Hudson-Nelson 183-221 oldal):
+
::*[[Media:erotorvenyek_20151103.pdf|Erőtörvények]]
  
::PONTRENDSZEREK DINAMIKÁJA: A tömegközéppont tétel. Pontrendszerek impulzusa, perdülete, energiája. Pontrendszerek dinamikája: Impulzus, perdület, energia megváltoz(tat)ása.
+
:'''7. előadás'''
  
*[[Media:Ellkérd4.5_6ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
::Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti feltételek szerepe. A súly és súlyos tömeg fogalma. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, tehetetlenségi erők. Tömegpontrendszer. Tömegközéppont.
  
'''5. hét'''
+
:'''8. előadás'''  
  
:'''7. előadás'''
+
::A munka és a teljesítmény fogalma. Munkatétel. Konzervatív erőtér. Mozgási és helyzeti energia, a mechanikai energiamegmaradás tétele.
  
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kísérletek fogó széken. Pörgettyűmozgás.
+
:'''9. előadás'''  
  
Megjegyzés: A merev testek dinamikáját a KIEGÉSZÍTÉS-ben elmondottak már jól előkészítették. Itt már csak hivatkozni kell rá: 10.4, 12.2, 12.8, 13.2, 13.5
+
::Impulzus és perdület fogalma, impulzus- és perdületmegmaradás tétele.
  
::PONTRENDSZEREK(folyt.)  Pontrendszerek perdülete. Pontrendszerek energiája. Megmaradási tételek
+
:'''10. előadás'''
::A MEREV TEST FORGÓ MOZGÁSÁNAK KINEMATIKÁJA (csak röviden)
+
Testek általános síkmozgása. A síkbeli forgás kinematikai leírása, a szögsebesség (skalár)  és a szöggyorsulás. Gördülés (csúszás nélkül)
+
::A FORGÓ MOZGÁS DINAMIKÁJA (csak röviden) Rögzített (szimmetria) tengely körül forgó merev test  mozgása. A szögsebesség vektor.  
+
  
*[[Media:‎Ellkérd5.7ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
::Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma.
  
'''6. hét'''
+
:'''11. előadás'''  
  
:'''8. előadás'''
+
::Dinamika a hétköznapokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig.
  
::MEREV TEST FORGÓ MOZGÁSÁNAK DINAMATIKÁJA (folyt.) A tehetetlenségi nyomaték. Az impulzusmomentum (perdület) A forgatónyomaték. 
+
:'''12. előadás'''
  
:'''9. előadás'''
+
::Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyiségek meghatározása.  
  
::MEREV TESTEK (folyt.)A tehetetlenségi nyomaték és párhuzamos tengelyek tétele (Steiner tétel). Az impulzusmomentum (perdület) megmaradása. A forgó testen végzett munka és a forgási energia. Felületen való gördülés dinamikája. A pörgettyű.
+
:'''13. előadás'''
  
*[[Media:Ellkérd6.8_9ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
::Csillapított és gerjesztett rezgés. Mechanikai hullámok.
  
'''7. hét'''
+
:'''14. előadás'''  
  
:'''10. előadás'''
+
::Hullámegyenlet és általános megoldása. Hullámok terjedési sebessége. Hullámtulajdonságok. Hullámok visszaverődése. Hullámok szuperpozíciója. Állóhullámok. Doppler-effektus.
  
:'''KÍSÉRLETEK:'''Centrifugál regulátor és szeparátor. Forgó rugalmas gyűrű torzulása. Forgó széken lengő inga. Coriolis erőhatás kimutatása kormozott forgó lappal.
+
:'''15. előadás'''  
  
::A MOZGÁS LEÍRÁSA GYORSULÓ KOORDINÁTARENDSZERBEN (csak röviden) : Egyenes vonalú gyorsuló koordinátarendszerek. Forgó koordinátarendszerek. A centrifugális erő és a Coriolis erő. A Föld forgásából származó effektusok: a Foucault inga, lövedékek mozgása,
+
::Rezgések és hullámok a hétköznapokban: az időmérésre használt kvarc oszcillátoroktól az ultrahangos orvosi diagnosztikáig.
a ciklonok kialakulása.
+
  
*[[Media:‎Ellkérd7.10ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
:'''16. előadás'''
  
'''8. hét'''
+
::A hőmérséklet fogalma, mérése, kinetikus értelmezése. Belső energia, munkavégzés, hőközlés. Termodinamikai folyamatok.
  
:'''11. előadás'''  
+
:'''17. előadás'''  
  
::A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET (Alapfogalmak). A Galilei-transzformáció. A speciális relativitáselmélet posztulátumai. Az órák szinkronizálása. A Lorentz-transzformáció.
+
::Hőerőgépek, hőszivattyúk, hűtőgépek, termodinamikai körfolyamatok.  
  
:'''12. előadás'''  
+
:'''18. előadás'''  
  
::A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET (Kinematika) . A nyugalmi hossz. A mozgó órák aszinkronitása. A sajátidő. Az ikerparadoxon. A kauzalitás abszolút volta.
+
::A termodinamika főtételei.
  
*[[Media:‎‎Ellkérd8.11_12ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
:'''19. előadás'''
  
 +
::Fázisátalakulások. Ideális gázok állapotegyenlete. Fajhő és hőkapacitás.
  
'''9. hét'''
+
:'''20. előadás'''  
  
:'''13. előadás'''
+
::Hővezetés, hőáramlás hősugárzás.  
  
::A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET (Dinamika): A relativisztikus impulzus. Nyugalmi tömeg. A relativisztikus sebesség összeadás. A relativisztikus energia. Az általános relativitás elmélet alapgondolata
+
:'''21. előadás'''
  
*[[Media:‎‎Ellkérd9.13ea.pdf‎ |Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
::Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokban és számítógépekben.
  
'''10. hét'''
+
==Számolási gyakorlatok==
  
:'''14. előadás'''
 
  
:'''KÍSÉRLETEK:'''Szabad és gerjesztett csillapított rezgések bemutatása rugós rendszeren. Pohl- féle torziós inga.
+
:'''Gyakorlatok beosztása - 2021. ősz'''
  
::REZGÉSEK: Egyszerű harmonikus rezgő mozgás. A harmonikus rezgő mozgás energiaviszonyai. Példák (fonálinga, torziós inga, fizikai inga). Csillapított és gerjesztett rezgések, rezonancia. Rezgések összeadása, Fourier spektrum.
 
  
:'''15. előadás'''
 
  
:'''KÍSÉRLETEK:''' Torziós hullámok bemutatása. Hullámkádas kísérletek.. Állóhullámok kimutatása gázokban, Reubens-féle cső. Hullámok visszaverődése hullámkádban. Lebegés jelenségének a bemutatása hangvillával. Ultrahang lebegés (hallható). Chladni ábrák..
+
*1. Gyakorlat
Hangspektrum megjelelnítése (Fourier analízis)
+
::[[Media:1_gyakorlat_feladatok_20150914.pdf‎ |Feladatok]]
  
::HULLÁMMOZGÁS: (1 dimenziós) Hullám leírása rugalmas szálon. A hullámegyenlet megalkotása. A hullámegyenlet általános megoldása. Harmonikus hullámok. Síkbeli és térbeli hullámok.
+
::[[Media:1_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20150914.pdf‎ |Feladatok + megoldások]]
Hullámok visszaverődése. A szuperpozíció elve, állóhullámok. A Doppler jelenség. A lökéshullámok. A lebegés. dB skála.
+
  
*[[Media:Ellkérd10.14_15ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
*2. Gyakorlat
 +
::[[Media:2_gyakorlat_feladatok_20150926.pdf|Feladatok]]
  
'''11. hét'''
+
::[[Media:2_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151005.pdf‎ |Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 1. és 2. fejezeteiben
  
:'''16. előadás'''
+
*3. Gyakorlat
 +
::[[Media:3_gyakorlat_feladatok_20151012.pdf|Feladatok]]
  
:'''KÍSÉRLETEK:'''Gázhőmérő. Hővezetés. Hőtágulás (gyűrű-tengely rendszer).  
+
::[[Media:3_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151018.pdf‎ |Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 3. fejezetében
  
::AZ IDEÁLIS GÁZ ÉS A KINETIKUS GÁZELMÉLET: Az ideális gáz. Az ideális gázmodell.  
+
*4. Gyakorlat
::HŐMENNYISÉG ÉS HŐMÉRSÉKLET: A hőmérséklet. Az állandó térfogatú gázhőmérő.A hőmennyiség, a hővezetés, a. hőterjedés áramlással, hőterjedés sugárzással
+
::[[Media:4_gyakorlat_feladatok_20151024.pdf‎‎|Feladatok]]
(rövid összefoglalás).Hőfelvétel és fázisátalakulás.
+
  
*[[Media:Ellkérd11.16ea.pdf‎ |Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
::[[Media:4_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151024.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 4. és 5. fejezeteiben
  
'''12. hét'''
+
*5. Gyakorlat
 +
::[[Media:5_gyakorlat_feladatok_20151108.pdf‎‎|Feladatok]]
  
:'''17. előadás'''
+
::[[Media:5_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20191107.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 6., 7. és 8. fejezeteiben
  
::A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE: Alapfogalmak. A hő, az energia, a munka és az első főtétel. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. Speciális folyamatok és mólhőik.
+
*6. Gyakorlat
 +
::[[Media:6_gyakorlat_feladatok_20151118.pdf‎‎|Feladatok]]
  
:'''18. előadás'''
+
::[[Media:6_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151118.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 8. és 9. fejezeteiben
  
::A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE (Folytatás):Szabadsági fokok és az ekvipartíció tétele. Szilárd testek fajlagos hőkapacitása.A hökapacitások hőmérsékletfüggése és a kvantált energiaskála.
+
*7. Gyakorlat
 +
::[[Media:7_gyakorlat_feladatok_20151208.pdf‎‎|Feladatok]]
  
*[[Media:Ellkérd12.17_18ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
::[[Media:7_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151208.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 10. fejezetében
  
'''13. hét'''
+
==Feladatmegoldó és elméleti gyakorló==
  
:'''19. előadás'''
+
*[[Media:feladatgyujtemeny_20200325.pdf‎|Feladatgyűjtemény: feladatok és megoldásai (1. - 10. fejezetek)]]
  
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kísérletek Stirling motorral (hőerőgép szemléltetése).  
+
*[[Media:elmeleti_gyakorlo_20140702.pdf‎|Mondatkiegészítések]]
  
::A TERMODINAMIKA MÁSODIK FŐTÉTELE :A második főtétel. A Carnot körfolyamat. Hőerőgépek hatásfoka. Néhány hőerőgép típus. Az elérhető legnagyobb hatásfok, a Carnot körfolyamat hatásfoka. A Kelvin-féle abszolút hőmérsékleti skála. A termodinamika harmadik főtétele.
+
*[[Media:elmeleti_gyakorlo_megoldasok_20140702.pdf‎|Mondatkiegészítések - megoldások]]
  
*[[Media:Ellkérd13.19ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
*[[Media:mondatok_megoldasok_nelkul_20161211.pdf‎|Mondatkiegészítések - megoldások nélkül]]
  
'''14. hét'''
+
*[[Media:Fiz1_kifejtendo_kerdesek_20161211.pdf‎|Kifejtendő kérdések - Gyakorló feladatok]]
  
:'''20. előadás'''
+
*[[Media:Fiz1_gyakorlo_feladatok_20161211.pdf‎|Gyakorló feladatok]]
  
::AZ ENTRÓPIA : Entrópia makroszkópikus szempontból. Entrópia vizsgálata mikroszkópikus szempontból. Az entrópia és a nem felhasználható energia. Entrópia és információ. ÖrökmozgókAZ
+
== Zh feladatsorok ==
  
:'''21. előadás'''
+
*[[Media:FIZ1ZH2016_11_10.pdf‎|A 2016. november 10. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
::KONZULTÁCIÓS GYAKORLAT
+
*[[Media:Fiz1_NZH_2017_11_09.pdf‎|A 2017. november 9. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
+
*[[Media:Ellkérd14.20_21ea.pdf‎|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
+
  
==Számolási gyakorlatok==
+
*[[Media:PotNZH_2017_11_23.pdf‎|A 2017. november 23. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:potpotnzh_2017_12_11.pdf‎|A 2017. december 11. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_2017_12_20_megoldas.pdf‎|A 2017. december 20. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_v2_2018_01_03.pdf|A 2018. január 3. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_vizsga_2018_01_10.pdf|A 2018. január 10. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_megoldas_2018_01_17.pdf|A 2018. január 17. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_nzh_2018_11_09.pdf|A 2018. november 9. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:potnagyzh_2018_11_20.pdf|A 2018. november 20. pótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fiz1_potpotnzh_2018_12_13.pdf|A 2018. december 13. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fiz1_vizsga1_2018_12_19.pdf|A 2018. december 19. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_2019_01_09_megoldas.pdf|A 2019. január 9. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:Fizika1_2019_01_16_4.pdf|A 2019. január 16. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:Fizika1_vizsga_2019_01_21.pdf|A 2019. január 21. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1NZH_2019_11_14.pdf|A 2019. november 14. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_potNZH_20191128.pdf|A 2019. november 28. pótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:potpotzh20191219.pdf|A 2019. december 19. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:2020_01_08mego.pdf|A 2020. január 8. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1vizsga_20200115.pdf|A 2020. január 15. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:2020_01_22_megoldas.pdf|A 2020. január 22. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:2020_01_29_megoldas.pdf|A 2020. január 29. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
 +
 
 +
*[[Media:fiz1_vizsga_mondatok_2020_01_06.pdf|A 2021. január 6. vizsgazh mondatok megoldása]]
 +
 
 +
*[[Media:Fiz_1_feladatok_megoldasa_20210106.pdf|A 2021. január 6. vizsgazh feladatok megoldása]]
 +
 
 +
*[[Media:vizsga_megoldas_2021_01_08.pdf|A 2021. január 8. vizsgazh megoldása]]
 +
 
 +
*[[Media:fiz1_v3_megol_2021_01_13.pdf|A 2021. január 13. vizsgazh megoldása]]
 +
 
 +
*[[Media:fizika1_NZH_2021_11_12.pdf|A 2021. november 12. nagyzh megoldása]]
 +
 
 +
*[[Media:PNZH_2021_11_24.pdf|A 2021. november 24. pótnagyzh feladatsor]]
 +
 
 +
*[[Media:File:fiz1_NZH_2022_11_10_mod.pdf|A 2022. november 10. nagyzh feladatsor]]
 +
 
 +
==Irodalom==
 +
"Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához"
 +
 
 +
==IMSc-képzés==
 +
* [[Az IMSc kurzus honlapja]]

A lap jelenlegi, 2024. június 4., 08:21-kori változata


Tartalomjegyzék

Tárgy adatok

  • Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék)
  • Tantárgykód: TE11AX21
  • Követelmények: 3/1/0/v
  • Részletes követelmények
  • Kredit: 4
  • Nyelv: magyar
  • Félévközi számonkérések: őszi félévben 4 házi + 1 nagyzh; tavaszi félévben nincs
Nagy zh:
PótNagy zh (Csak azoknak, akik nem írtak nagyzh-t, vagy nincs meg a nagyzh-ból a 12 pontjuk.)
PótpótNagy vagy PótpótKis zh (a házi feladatok pótlása); A neptunban jelentkezni kell!
  • Félév végi jegy: írásbeli vizsga


A kitűzött kezdés azt jelenti, hogy a vizsgalap a padon van és hozzá lehet kezdeni a kidolgozáshoz.

A vizsgaterembe legkésőbb a kitűzött kezdés előtt öt perccel lehet belépni. Belépéskor a mobiltelefonokat és egyéb kommunikáló eszközöket a táskába, kabátba kell betenni. A táskát, kabátot a fogasokra, illetve a padsorok végében a falhoz kell elhelyezni. Ezt követően az ülésrendnek megfelelően mielőbb le kell ülni. A belépéssel egyidőben megkezdődik a vizsga, tehát nem lehet írott dolgokat lapozgatni, egymással beszélgetni, és egyáltalán bármivel a vizsgakezdést akadályozni. A dolgozatokat a kitűzött időpont előtt egy-két perccel elkezdjük kiosztani, azért, hogy a dolgozatírás megkezdődhessen időben befejeződhessen.

A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat.


A tantárgy célkitűzése

A tárgy célja a középiskolában is már valamilyen szinten megismert fizikai jelenségek mögött megbújó törvényszerűségek rendszerezése, felépítése, egységes gondolati keretbe illesztése, végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a képzésben részt vevő hallgató a modern korbeli tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjon viszonyulni és alkotni.

A tantárgy keretében tárgyalt mechanika és hőtan csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását van lehetőség megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 10-15 perc tárgyhoz tartozó példafeladat bemutatása, video vagy demonstráció segíti.

A vizsgára való felkészülést segítendő a heti tematika, a gyakorlatok feladatai és megoldásai: A Fizika 1 tantárgy részletes tematikája heti bontásban

1. előadás
Matematikai alapok
Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Példák vektorok, vektorműveletek szemléltetésére utalva a leendő kinematikai, dinamikai összefüggésekre. Függvények változási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása.
2. előadás
A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Egyszerű példák, amelyek rámutatnak a leendő kinematikai összefüggésekre.
3. előadás
Mechanika
A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kinematikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások.
4. előadás
Körmozgások, rezgőmozgások.
5. előadás
Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége.
6. előadás
Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás.
7. előadás
Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti feltételek szerepe. A súly és súlyos tömeg fogalma. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, tehetetlenségi erők. Tömegpontrendszer. Tömegközéppont.
8. előadás
A munka és a teljesítmény fogalma. Munkatétel. Konzervatív erőtér. Mozgási és helyzeti energia, a mechanikai energiamegmaradás tétele.
9. előadás
Impulzus és perdület fogalma, impulzus- és perdületmegmaradás tétele.
10. előadás
Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma.
11. előadás
Dinamika a hétköznapokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig.
12. előadás
Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyiségek meghatározása.
13. előadás
Csillapított és gerjesztett rezgés. Mechanikai hullámok.
14. előadás
Hullámegyenlet és általános megoldása. Hullámok terjedési sebessége. Hullámtulajdonságok. Hullámok visszaverődése. Hullámok szuperpozíciója. Állóhullámok. Doppler-effektus.
15. előadás
Rezgések és hullámok a hétköznapokban: az időmérésre használt kvarc oszcillátoroktól az ultrahangos orvosi diagnosztikáig.
16. előadás
A hőmérséklet fogalma, mérése, kinetikus értelmezése. Belső energia, munkavégzés, hőközlés. Termodinamikai folyamatok.
17. előadás
Hőerőgépek, hőszivattyúk, hűtőgépek, termodinamikai körfolyamatok.
18. előadás
A termodinamika főtételei.
19. előadás
Fázisátalakulások. Ideális gázok állapotegyenlete. Fajhő és hőkapacitás.
20. előadás
Hővezetés, hőáramlás hősugárzás.
21. előadás
Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokban és számítógépekben.

Számolási gyakorlatok

Gyakorlatok beosztása - 2021. ősz


  • 1. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
  • 2. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 1. és 2. fejezeteiben
  • 3. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 3. fejezetében
  • 4. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 4. és 5. fejezeteiben
  • 5. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 6., 7. és 8. fejezeteiben
  • 6. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 8. és 9. fejezeteiben
  • 7. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 10. fejezetében

Feladatmegoldó és elméleti gyakorló

Zh feladatsorok

Irodalom

"Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához"

IMSc-képzés