„Fizika 1 - Villamosmérnöki alapszak” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „==Tárgy adatok (2011. tavaszi félév)== *Előadók: Orosz László, ? (TTK Fizika Tanszék) ==A tantárgy célkitűzése== A Fizika tantárgy célja a mérnökképz…”) |
(→Tárgy adatok) |
||
| (8 szerkesztő 543 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | [[Kategória:Szerkesztő:Márkus Ferenc]] | |
| + | [[Kategória:Villamosmérnök képzés]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika Tanszék]] | ||
| + | [[Kategória:Általános fizika]] | ||
| − | + | ==Tárgy adatok == | |
| − | + | ||
| − | + | *Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék) | |
| − | + | *Tantárgykód: TE11AX21 | |
| + | *Követelmények: 3/1/0/v | ||
| + | *[[Media: Fizika_1_kovetelmenyek_2023_osz.pdf |Részletes követelmények]] | ||
| + | *Kredit: 4 | ||
| + | *Nyelv: magyar | ||
| − | + | *Félévközi számonkérések: őszi félévben 4 házi + 1 nagyzh; tavaszi félévben nincs | |
| − | + | ::Nagy zh: | |
| + | ::PótNagy zh (Csak azoknak, akik nem írtak nagyzh-t, vagy nincs meg a nagyzh-ból a 12 pontjuk.) | ||
| + | ::PótpótNagy vagy PótpótKis zh (a házi feladatok pótlása); A neptunban jelentkezni kell! | ||
| + | *Félév végi jegy: írásbeli vizsga | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | A kitűzött kezdés azt jelenti, hogy a vizsgalap a padon van és hozzá lehet kezdeni a kidolgozáshoz. | |
| − | + | A vizsgaterembe legkésőbb a kitűzött kezdés előtt öt perccel lehet belépni. Belépéskor a mobiltelefonokat és egyéb kommunikáló eszközöket a táskába, kabátba kell betenni. A táskát, kabátot a fogasokra, illetve a padsorok végében a falhoz kell elhelyezni. Ezt követően az ülésrendnek megfelelően mielőbb le kell ülni. A belépéssel egyidőben megkezdődik a vizsga, tehát nem lehet írott dolgokat lapozgatni, egymással beszélgetni, és egyáltalán bármivel a vizsgakezdést akadályozni. A dolgozatokat a kitűzött időpont előtt egy-két perccel elkezdjük kiosztani, azért, hogy a dolgozatírás megkezdődhessen időben befejeződhessen. | |
| − | + | A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat. | |
| − | |||
| − | + | *[[Media: Fizika_1_Tantargyi_adatlap.pdf |Tárgylap]] | |
| − | A | + | ==A tantárgy célkitűzése== |
| − | + | A tárgy célja a középiskolában is már valamilyen szinten megismert fizikai jelenségek mögött megbújó törvényszerűségek rendszerezése, felépítése, egységes gondolati keretbe illesztése, végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a képzésben részt vevő hallgató a modern korbeli tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjon viszonyulni és alkotni. | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | A tantárgy keretében tárgyalt mechanika és hőtan csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását van lehetőség megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 10-15 perc tárgyhoz tartozó példafeladat bemutatása, video vagy demonstráció segíti. | |
| − | + | ==A vizsgára való felkészülést segítendő a heti tematika, a gyakorlatok feladatai és megoldásai: A Fizika 1 tantárgy részletes tematikája heti bontásban== | |
| − | + | :'''1. előadás''' | |
| − | + | :'''Matematikai alapok''' | |
| − | + | ::Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Példák vektorok, vektorműveletek szemléltetésére utalva a leendő kinematikai, dinamikai összefüggésekre. Függvények változási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása. | |
| − | + | ::*[[Media:matematikai_osszefoglalo_roviditett.pdf|Matematikai összefoglaló]] | |
| + | ::*[[Media:vektorok_20140925a.pdf|Vektorok]] | ||
| + | ::*[[Media:fuggvenyek_valtozasi_sebessege_20140913.pdf|Függvények változási sebessége]] | ||
| − | + | :'''2. előadás''' | |
| − | + | ::A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Egyszerű példák, amelyek rámutatnak a leendő kinematikai összefüggésekre. | |
| − | + | ::*[[Media:fuggvenygorbe_alatti_terulet_20140913.pdf|Függvénygörbe alatti terület]] | |
| − | + | :'''3. előadás''' | |
| − | + | :'''Mechanika''' | |
| − | + | ::A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kinematikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások. | |
| − | + | ::*[[Media:kinematika_20140928.pdf|Kinematika]] | |
| − | + | ::*[[Media:UtmutatoSzimbolikus3.pdf|Útmutató fizika feladatok megoldásához]] | |
| − | + | :'''4. előadás''' | |
| − | + | ::Körmozgások, rezgőmozgások. | |
| − | + | :'''5. előadás''' | |
| − | + | ::Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége. | |
| − | + | :'''6. előadás''' | |
| − | + | ::Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás. | |
| − | + | ::*[[Media:erotorvenyek_20151103.pdf|Erőtörvények]] | |
| − | + | :'''7. előadás''' | |
| − | + | ::Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti feltételek szerepe. A súly és súlyos tömeg fogalma. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, tehetetlenségi erők. Tömegpontrendszer. Tömegközéppont. | |
| − | + | :'''8. előadás''' | |
| − | + | ::A munka és a teljesítmény fogalma. Munkatétel. Konzervatív erőtér. Mozgási és helyzeti energia, a mechanikai energiamegmaradás tétele. | |
| − | + | :'''9. előadás''' | |
| − | + | ::Impulzus és perdület fogalma, impulzus- és perdületmegmaradás tétele. | |
| − | + | :'''10. előadás''' | |
| − | + | ::Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma. | |
| − | + | :'''11. előadás''' | |
| − | + | ::Dinamika a hétköznapokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig. | |
| − | + | :'''12. előadás''' | |
| − | + | ::Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyiségek meghatározása. | |
| − | + | :'''13. előadás''' | |
| − | + | ::Csillapított és gerjesztett rezgés. Mechanikai hullámok. | |
| − | + | :'''14. előadás''' | |
| − | + | ::Hullámegyenlet és általános megoldása. Hullámok terjedési sebessége. Hullámtulajdonságok. Hullámok visszaverődése. Hullámok szuperpozíciója. Állóhullámok. Doppler-effektus. | |
| − | + | :'''15. előadás''' | |
| − | + | ::Rezgések és hullámok a hétköznapokban: az időmérésre használt kvarc oszcillátoroktól az ultrahangos orvosi diagnosztikáig. | |
| − | + | :'''16. előadás''' | |
| − | + | ::A hőmérséklet fogalma, mérése, kinetikus értelmezése. Belső energia, munkavégzés, hőközlés. Termodinamikai folyamatok. | |
| − | + | :'''17. előadás''' | |
| − | + | ::Hőerőgépek, hőszivattyúk, hűtőgépek, termodinamikai körfolyamatok. | |
| − | + | :'''18. előadás''' | |
| − | + | ::A termodinamika főtételei. | |
| − | + | :'''19. előadás''' | |
| − | + | ::Fázisátalakulások. Ideális gázok állapotegyenlete. Fajhő és hőkapacitás. | |
| − | + | :'''20. előadás''' | |
| − | + | ::Hővezetés, hőáramlás hősugárzás. | |
| − | + | :'''21. előadás''' | |
| − | + | ::Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokban és számítógépekben. | |
| − | + | ==Számolási gyakorlatok== | |
| − | |||
| − | + | :'''Gyakorlatok beosztása - 2021. ősz''' | |
| − | |||
| − | |||
| − | + | *1. Gyakorlat | |
| + | ::[[Media:1_gyakorlat_feladatok_20150914.pdf |Feladatok]] | ||
| − | + | ::[[Media:1_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20150914.pdf |Feladatok + megoldások]] | |
| − | + | *2. Gyakorlat | |
| + | ::[[Media:2_gyakorlat_feladatok_20150926.pdf|Feladatok]] | ||
| − | + | ::[[Media:2_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151005.pdf |Feladatok + megoldások]] | |
| + | ::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 1. és 2. fejezeteiben | ||
| − | + | *3. Gyakorlat | |
| + | ::[[Media:3_gyakorlat_feladatok_20151012.pdf|Feladatok]] | ||
| − | + | ::[[Media:3_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151018.pdf |Feladatok + megoldások]] | |
| + | ::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 3. fejezetében | ||
| − | + | *4. Gyakorlat | |
| + | ::[[Media:4_gyakorlat_feladatok_20151024.pdf|Feladatok]] | ||
| − | + | ::[[Media:4_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151024.pdf|Feladatok + megoldások]] | |
| − | + | ::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 4. és 5. fejezeteiben | |
| − | + | *5. Gyakorlat | |
| + | ::[[Media:5_gyakorlat_feladatok_20151108.pdf|Feladatok]] | ||
| − | + | ::[[Media:5_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20191107.pdf|Feladatok + megoldások]] | |
| + | ::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 6., 7. és 8. fejezeteiben | ||
| − | + | *6. Gyakorlat | |
| + | ::[[Media:6_gyakorlat_feladatok_20151118.pdf|Feladatok]] | ||
| − | + | ::[[Media:6_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151118.pdf|Feladatok + megoldások]] | |
| + | ::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 8. és 9. fejezeteiben | ||
| − | + | *7. Gyakorlat | |
| + | ::[[Media:7_gyakorlat_feladatok_20151208.pdf|Feladatok]] | ||
| − | + | ::[[Media:7_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151208.pdf|Feladatok + megoldások]] | |
| + | ::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 10. fejezetében | ||
| − | + | ==Feladatmegoldó és elméleti gyakorló== | |
| − | - | + | *[[Media:feladatgyujtemeny_20200325.pdf|Feladatgyűjtemény: feladatok és megoldásai (1. - 10. fejezetek)]] |
| − | + | *[[Media:elmeleti_gyakorlo_20140702.pdf|Mondatkiegészítések]] | |
| − | + | *[[Media:elmeleti_gyakorlo_megoldasok_20140702.pdf|Mondatkiegészítések - megoldások]] | |
| − | - | + | *[[Media:mondatok_megoldasok_nelkul_20161211.pdf|Mondatkiegészítések - megoldások nélkül]] |
| − | + | *[[Media:Fiz1_kifejtendo_kerdesek_20161211.pdf|Kifejtendő kérdések - Gyakorló feladatok]] | |
| − | + | *[[Media:Fiz1_gyakorlo_feladatok_20161211.pdf|Gyakorló feladatok]] | |
| − | + | == Zh feladatsorok == | |
| − | + | *[[Media:FIZ1ZH2016_11_10.pdf|A 2016. november 10. nagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:Fiz1_NZH_2017_11_09.pdf|A 2017. november 9. nagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:PotNZH_2017_11_23.pdf|A 2017. november 23. nagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:potpotnzh_2017_12_11.pdf|A 2017. december 11. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_2017_12_20_megoldas.pdf|A 2017. december 20. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_v2_2018_01_03.pdf|A 2018. január 3. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_vizsga_2018_01_10.pdf|A 2018. január 10. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_megoldas_2018_01_17.pdf|A 2018. január 17. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_nzh_2018_11_09.pdf|A 2018. november 9. nagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:potnagyzh_2018_11_20.pdf|A 2018. november 20. pótnagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fiz1_potpotnzh_2018_12_13.pdf|A 2018. december 13. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fiz1_vizsga1_2018_12_19.pdf|A 2018. december 19. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_2019_01_09_megoldas.pdf|A 2019. január 9. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:Fizika1_2019_01_16_4.pdf|A 2019. január 16. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:Fizika1_vizsga_2019_01_21.pdf|A 2019. január 21. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1NZH_2019_11_14.pdf|A 2019. november 14. nagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_potNZH_20191128.pdf|A 2019. november 28. pótnagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:potpotzh20191219.pdf|A 2019. december 19. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:2020_01_08mego.pdf|A 2020. január 8. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1vizsga_20200115.pdf|A 2020. január 15. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:2020_01_22_megoldas.pdf|A 2020. január 22. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:2020_01_29_megoldas.pdf|A 2020. január 29. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]] | |
| − | + | *[[Media:fiz1_vizsga_mondatok_2020_01_06.pdf|A 2021. január 6. vizsgazh mondatok megoldása]] | |
| − | + | *[[Media:Fiz_1_feladatok_megoldasa_20210106.pdf|A 2021. január 6. vizsgazh feladatok megoldása]] | |
| − | + | *[[Media:vizsga_megoldas_2021_01_08.pdf|A 2021. január 8. vizsgazh megoldása]] | |
| − | + | *[[Media:fiz1_v3_megol_2021_01_13.pdf|A 2021. január 13. vizsgazh megoldása]] | |
| − | + | *[[Media:fizika1_NZH_2021_11_12.pdf|A 2021. november 12. nagyzh megoldása]] | |
| − | + | *[[Media:PNZH_2021_11_24.pdf|A 2021. november 24. pótnagyzh feladatsor]] | |
| − | + | *[[Media:File:fiz1_NZH_2022_11_10_mod.pdf|A 2022. november 10. nagyzh feladatsor]] | |
| − | + | ==Irodalom== | |
| + | "Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához" | ||
| − | - | + | ==IMSc-képzés== |
| + | * [[Az IMSc kurzus honlapja]] | ||
A lap jelenlegi, 2024. június 4., 08:21-kori változata
Tartalomjegyzék |
Tárgy adatok
- Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék)
- Tantárgykód: TE11AX21
- Követelmények: 3/1/0/v
- Részletes követelmények
- Kredit: 4
- Nyelv: magyar
- Félévközi számonkérések: őszi félévben 4 házi + 1 nagyzh; tavaszi félévben nincs
- Nagy zh:
- PótNagy zh (Csak azoknak, akik nem írtak nagyzh-t, vagy nincs meg a nagyzh-ból a 12 pontjuk.)
- PótpótNagy vagy PótpótKis zh (a házi feladatok pótlása); A neptunban jelentkezni kell!
- Félév végi jegy: írásbeli vizsga
A kitűzött kezdés azt jelenti, hogy a vizsgalap a padon van és hozzá lehet kezdeni a kidolgozáshoz.
A vizsgaterembe legkésőbb a kitűzött kezdés előtt öt perccel lehet belépni. Belépéskor a mobiltelefonokat és egyéb kommunikáló eszközöket a táskába, kabátba kell betenni. A táskát, kabátot a fogasokra, illetve a padsorok végében a falhoz kell elhelyezni. Ezt követően az ülésrendnek megfelelően mielőbb le kell ülni. A belépéssel egyidőben megkezdődik a vizsga, tehát nem lehet írott dolgokat lapozgatni, egymással beszélgetni, és egyáltalán bármivel a vizsgakezdést akadályozni. A dolgozatokat a kitűzött időpont előtt egy-két perccel elkezdjük kiosztani, azért, hogy a dolgozatírás megkezdődhessen időben befejeződhessen.
A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat.
A tantárgy célkitűzése
A tárgy célja a középiskolában is már valamilyen szinten megismert fizikai jelenségek mögött megbújó törvényszerűségek rendszerezése, felépítése, egységes gondolati keretbe illesztése, végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a képzésben részt vevő hallgató a modern korbeli tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjon viszonyulni és alkotni.
A tantárgy keretében tárgyalt mechanika és hőtan csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását van lehetőség megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 10-15 perc tárgyhoz tartozó példafeladat bemutatása, video vagy demonstráció segíti.
A vizsgára való felkészülést segítendő a heti tematika, a gyakorlatok feladatai és megoldásai: A Fizika 1 tantárgy részletes tematikája heti bontásban
- 1. előadás
- Matematikai alapok
- Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Példák vektorok, vektorműveletek szemléltetésére utalva a leendő kinematikai, dinamikai összefüggésekre. Függvények változási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása.
- 2. előadás
- A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Egyszerű példák, amelyek rámutatnak a leendő kinematikai összefüggésekre.
- 3. előadás
- Mechanika
- A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kinematikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások.
- 4. előadás
- Körmozgások, rezgőmozgások.
- 5. előadás
- Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége.
- 6. előadás
- Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás.
- 7. előadás
- Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti feltételek szerepe. A súly és súlyos tömeg fogalma. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, tehetetlenségi erők. Tömegpontrendszer. Tömegközéppont.
- 8. előadás
- A munka és a teljesítmény fogalma. Munkatétel. Konzervatív erőtér. Mozgási és helyzeti energia, a mechanikai energiamegmaradás tétele.
- 9. előadás
- Impulzus és perdület fogalma, impulzus- és perdületmegmaradás tétele.
- 10. előadás
- Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma.
- 11. előadás
- Dinamika a hétköznapokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig.
- 12. előadás
- Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyiségek meghatározása.
- 13. előadás
- Csillapított és gerjesztett rezgés. Mechanikai hullámok.
- 14. előadás
- Hullámegyenlet és általános megoldása. Hullámok terjedési sebessége. Hullámtulajdonságok. Hullámok visszaverődése. Hullámok szuperpozíciója. Állóhullámok. Doppler-effektus.
- 15. előadás
- Rezgések és hullámok a hétköznapokban: az időmérésre használt kvarc oszcillátoroktól az ultrahangos orvosi diagnosztikáig.
- 16. előadás
- A hőmérséklet fogalma, mérése, kinetikus értelmezése. Belső energia, munkavégzés, hőközlés. Termodinamikai folyamatok.
- 17. előadás
- Hőerőgépek, hőszivattyúk, hűtőgépek, termodinamikai körfolyamatok.
- 18. előadás
- A termodinamika főtételei.
- 19. előadás
- Fázisátalakulások. Ideális gázok állapotegyenlete. Fajhő és hőkapacitás.
- 20. előadás
- Hővezetés, hőáramlás hősugárzás.
- 21. előadás
- Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokban és számítógépekben.
Számolási gyakorlatok
- Gyakorlatok beosztása - 2021. ősz
- 1. Gyakorlat
- 2. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 1. és 2. fejezeteiben
- 3. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 3. fejezetében
- 4. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 4. és 5. fejezeteiben
- 5. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 6., 7. és 8. fejezeteiben
- 6. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 8. és 9. fejezeteiben
- 7. Gyakorlat
- Feladatok + megoldások
- További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 10. fejezetében
Feladatmegoldó és elméleti gyakorló
Zh feladatsorok
Irodalom
"Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához"
