„Fizika 1 - Villamosmérnöki alapszak” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(→‎14. hét)
(→‎Tárgy adatok)
 
(8 szerkesztő 532 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
==Tárgy adatok (2011. tavaszi félév)==
+
[[Kategória:Szerkesztő:Márkus Ferenc]]
 +
[[Kategória:Villamosmérnök képzés]]
 +
[[Kategória:Fizika Tanszék]]
 +
[[Kategória:Általános fizika]]
  
−
*Előadók: Orosz László, ? (TTK Fizika Tanszék)
+
==Tárgy adatok ==
−
+
 
 +
*Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék)
 +
*Tantárgykód: TE11AX21
 +
*Követelmények: 3/1/0/v
 +
*[[Media: Fizika_1_kovetelmenyek_2023_osz.pdf‎ |Részletes követelmények]]
 +
*Kredit: 4
 +
*Nyelv: magyar
 +
 
 +
*Félévközi számonkérések: őszi félévben 4 házi + 1 nagyzh; tavaszi félévben nincs
 +
 
 +
::Nagy zh:
 +
::PótNagy zh (Csak azoknak, akik nem írtak nagyzh-t, vagy nincs meg a nagyzh-ból a 12 pontjuk.)
 +
::PótpótNagy vagy PótpótKis zh (a házi feladatok pótlása); A neptunban jelentkezni kell!
 +
*Félév végi jegy: írásbeli vizsga
 +
 
 +
 
 +
 
 +
A kitűzött kezdés azt jelenti, hogy a vizsgalap a padon van és hozzá lehet kezdeni a kidolgozáshoz.
 +
 
 +
A vizsgaterembe legkésőbb a kitűzött kezdés előtt öt perccel lehet belépni. Belépéskor a mobiltelefonokat és egyéb kommunikáló eszközöket a táskába, kabátba kell betenni. A táskát, kabátot a fogasokra, illetve a padsorok végében a falhoz kell elhelyezni. Ezt követően az ülésrendnek megfelelően mielőbb le kell ülni. A belépéssel egyidőben megkezdődik a vizsga, tehát nem lehet írott dolgokat lapozgatni, egymással beszélgetni, és egyáltalán bármivel a vizsgakezdést akadályozni. A dolgozatokat a kitűzött időpont előtt egy-két perccel elkezdjük kiosztani, azért, hogy a dolgozatírás megkezdődhessen időben befejeződhessen.
 +
 
 +
A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat.
 +
 
 +
 
 +
*[[Media: Fizika_1_Tantargyi_adatlap.pdf |Tárgylap]]
  
 
==A tantárgy célkitűzése==
 
==A tantárgy célkitűzése==
−
A Fizika tantárgy célja a mérnökképzésben kettős. Egyrészt meg kell ismertetni a hallgatóságot azokkal a fizikai törvényekkel és összefüggésekkel, amelyek a konkrét műszaki problémák megoldásának az elvi hátterét adják. Másrészt ezek a törvények (és elvek) általánosságuknál fogva maghatározzák az adott kor modern természettudományos világképét is, így ennek kialakítása ugyancsak fontos feladat a mérnökképzés folyamatában. Mindez alapvetően hozzájárul a műszaki értelmiség társadalmi hitelének és tudományos presztízsének a magalapozásához.  
+
A tárgy célja a középiskolában is már valamilyen szinten megismert fizikai jelenségek mögött megbújó törvényszerűségek rendszerezése, felépítése, egységes gondolati keretbe illesztése, végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a képzésben részt vevő hallgató a modern korbeli tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjon viszonyulni és alkotni.
 +
 
 +
A tantárgy keretében tárgyalt mechanika és hőtan csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását van lehetőség megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 10-15 perc tárgyhoz tartozó példafeladat bemutatása, video vagy demonstráció segíti.
 +
 
 +
==A vizsgára való felkészülést segítendő a heti tematika, a gyakorlatok feladatai és megoldásai: A Fizika 1 tantárgy részletes tematikája heti bontásban==
 +
 
 +
:'''1. előadás'''
 +
 
 +
:'''Matematikai alapok'''
 +
 
 +
::Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Példák vektorok, vektorműveletek szemléltetésére utalva a leendő kinematikai, dinamikai összefüggésekre. Függvények változási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása.
 +
 
 +
::*[[Media:matematikai_osszefoglalo_roviditett.pdf|Matematikai összefoglaló]]
 +
::*[[Media:vektorok_20140925a.pdf|Vektorok]]
 +
::*[[Media:fuggvenyek_valtozasi_sebessege_20140913.pdf|Függvények változási sebessége]]
 +
 
 +
:'''2. előadás'''
 +
 
 +
::A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Egyszerű példák, amelyek rámutatnak a leendő kinematikai összefüggésekre.
 +
 
 +
::*[[Media:fuggvenygorbe_alatti_terulet_20140913.pdf|Függvénygörbe alatti terület]]
 +
 
 +
:'''3. előadás'''
 +
 
 +
:'''Mechanika'''
 +
 
 +
::A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kinematikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások.
 +
 
 +
::*[[Media:kinematika_20140928.pdf|Kinematika]]
 +
 
 +
::*[[Media:UtmutatoSzimbolikus3.pdf|Útmutató fizika feladatok megoldásához]]
 +
 
 +
:'''4. előadás'''
 +
 
 +
::Körmozgások, rezgőmozgások.
 +
 
 +
:'''5. előadás'''
 +
 
 +
::Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége.
  
−
A Fizika 1 a „Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához” tankönyv fejezeteit követi.  
+
:'''6. előadás'''
  
−
A tantárgy keretében tárgyalt mechanika, a hőtan és az elektrodinamika csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását kell megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 15-20 perc, a tárgyhoz tartozó demonstráció segíti.  
+
::Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás.
  
−
==A tantárgy részletes tematikája (heti bontásban)==
+
::*[[Media:erotorvenyek_20151103.pdf|Erőtörvények]]
−
===1. hét===
+
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kísérletek légpárnás sínen (egyenes vonalú mozgások). Mikola cső. Galilei lejtő, Galilei ejtőzsinór. Rezgőmozgás megjelenítése.
+
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 001-019 oldal):
+
:'''7. előadás'''  
  
−
::BEVEZETÉS:  A fizika tárgya és módszerei. Elmélet és megfigyelés
+
::Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti feltételek szerepe. A súly és súlyos tömeg fogalma. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, tehetetlenségi erők. Tömegpontrendszer. Tömegközéppont.
  
−
::EGYENESVONALÚ MOZGÁSOK: Tér és idő mérése. Mértékegységek átszámítása. Koordinátarendszerek és vonatkoztatási rendszerek. Hely, elmozdulás, sebesség és sebességvektor
+
:'''8. előadás'''
  
−
:'''2. előadás:''' (Hudson-Nelson 019-029 oldal):
+
::A munka és a teljesítmény fogalma. Munkatétel. Konzervatív erőtér. Mozgási és helyzeti energia, a mechanikai energiamegmaradás tétele.
  
−
::EGYENESVONALÚ MOZGÁSOK: A gyorsulás. Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikai egyenletei. A kinematikai egyenletek levezetése diferenciálszámítással.
+
:'''9. előadás'''
  
−
::Az elmozdulás, sebesség és gyorsulás közötti összefüggés grafikus értelmezése. A dimenzióanalízis
+
::Impulzus és perdület fogalma, impulzus- és perdületmegmaradás tétele.
  
−
===2. hét===
+
:'''10. előadás'''
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' A tehetetlenségi törvény szemléltetése (madzagtépés, diótörés fejen) Erők vektori összegezése. Fakírágy.
+
::Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma.
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 045-071 oldal):
+
:'''11. előadás'''  
  
−
::SÍKBELI ÉS TÉRBELI MOZGÁS: Kétdimenziós koordinátarendszerek és a helyzetvektor. Az elmozdulás vektor. A sík- és térbeli mozgás sebessége és gyorsulása.
+
::Dinamika a hétköznapokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig.
  
−
::KÖRMOZGÁS: Síkbeli polár koordináták. A körmozgás sebessége és gyorsulása. Általános görbe vonalú mozgás
+
:'''12. előadás'''
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 075-104 oldal):
+
::Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyiségek meghatározása.
  
−
::A NEWTON-FÉLE MOZGÁSTÖRVÉNYEK: Megfigyelések és kísérletek a pontszerű részecskék mozgására vonatkozóan.   Az impulzus. Newton második törvénye. Tömeg és súly. Newton második törvényének alkalmazása.    Súrlódás. Newton harmadik törvénye
+
:'''13. előadás'''
  
−
===3. hét===
+
::Csillapított és gerjesztett rezgés. Mechanikai hullámok.
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Ütközések légpárnás sínen. Rakétamozgás (cseppfolyós nitrogénnal).
+
:'''14. előadás'''  
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 117-175 oldal):
+
::Hullámegyenlet és általános megoldása. Hullámok terjedési sebessége. Hullámtulajdonságok. Hullámok visszaverődése. Hullámok szuperpozíciója. Állóhullámok. Doppler-effektus.
  
−
::MUNKA, ENERGIA, TELJESÍTMÉNY: A munka. A kinetikus energia és a munkatétel. A helyzeti (potenciális) energia. A súrlódási erő és a súrlódási hő. A teljesítmény, a hatásfok
+
:'''15. előadás'''
  
−
::KONZERVATÍV ERŐK ÉS AZ ENERGIA MEGMARADÁS : Konzervatív erők és nem-konzervatív erők. A a potenciális energia. A mechanikai energia megmaradása. Az energia megmaradás súrlódásos rendszerekben
+
::Rezgések és hullámok a hétköznapokban: az időmérésre használt kvarc oszcillátoroktól az ultrahangos orvosi diagnosztikáig.
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 183-221 oldal):
+
:'''16. előadás'''  
  
−
::AZ IMPULZUS MEGMARADÁS: Az impulzus megmaradás. Az erőimpulzus. Folytonosan változó impulzus. A rakétamozgás.
+
::A hőmérséklet fogalma, mérése, kinetikus értelmezése. Belső energia, munkavégzés, hőközlés. Termodinamikai folyamatok.
  
−
::ÜTKÖZÉSEK: Rugalmas és rugalmatlan ütközések. A tömegközéppont és a tömegközéppont tétel.  
+
:'''17. előadás'''
  
−
===4. hét===
+
::Hőerőgépek, hőszivattyúk, hűtőgépek, termodinamikai körfolyamatok.  
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kísérletek fogózsámolyon. Pörgettyűmozgás. Perdület vektor szemléltetése forgó kerekekkel (elkészítés alatt). Tehetetlenségi nyomaték mérése lengő asztalkán.
+
:'''18. előadás'''  
  
−
:'''1. előadás''' (Pontrendszerek dinamikája (kiegészítés)):
+
::A termodinamika főtételei.
  
−
::PONTRENDSZEREK DINAMIKÁJA (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ): Pontrendszerek impulzusa. Pontrendszerek perdülete. Pontrendszerek energiája. Megmaradási tételek
+
:'''19. előadás'''
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 230-248 odal (rövid összefoglalás); 258-314 oldal):
+
::Fázisátalakulások. Ideális gázok állapotegyenlete. Fajhő és hőkapacitás.
  
−
::A MEREV TEST FORGÓ MOZGÁSÁNAK KINEMATIKÁJA: A forgás kinematikai leírása. Testek általános mozgása. A forgó mozgásra vonatkozó kinematikai összefüggések. Gördülés (csúszás nélkül)
+
:'''20. előadás'''
  
−
::A FORGÓ MOZGÁS DINAMIKÁJA: A forgatónyomaték. A tehetetlenségi nyomaték. párhuzamos tengelyek tétele (Steiner tétel). Az impulzusmomentum (perdület). Rögzített szimmetriatengelye körül forgó merev test mozgása. Az impulzusmomentum (perdület) megmaradása. A forgó testen végzett munka és a forgási energia. Felületen való gördülés. A pörgettyű
+
::Hővezetés, hőáramlás hősugárzás.  
  
−
===5. hét===
+
:'''21. előadás'''
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Centrifugál regulátor és szeparátor. Forgó rugalmas gyűrű torzulása. Forgó széken lengő inga. Coriolis erőhatás kimutatása kormozott forgó lappal; „Physics 2000” gravitációról szóló film.  
+
::Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokban és számítógépekben.
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 321-337 oldal):
+
==Számolási gyakorlatok==
  
−
::A MOZGÁS LEÍRÁSA GYORSULÓ KOORDINÁTARENDSZERBEN: Egyenes vonalú gyorsuló koordinátarendszerek. Forgó koordinátarendszerek. A centrifugális erő és a Coriolis erő.
 
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 375-394 oldal):
+
:'''Gyakorlatok beosztása - 2021. ősz'''
  
−
::A GRAVITÁCIÓ: A Kepler törvények. Newton tömegvonzási törvénye. Pontszerű és kiterjedt test között fellépő gravitációs erők. A gravitációs mező. A gravitációs potenciális energia. A szökési sebesség és a kötési energia. A mesterséges holdak mozgásának energiaviszonyai
 
  
−
===6. hét===
 
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Szabad és gerjesztett csillapított rezgések bemutatása rugós rendszeren. Pohl- féle torziós inga. Torziós hullámok bemutatása. Hullámkádas kísérletek. Hangspektrum megjelelnítése (Fourier analízis).  
+
*1. Gyakorlat
 +
::[[Media:1_gyakorlat_feladatok_20150914.pdf‎ |Feladatok]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 343-368 oldal):
+
::[[Media:1_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20150914.pdf‎ |Feladatok + megoldások]]
  
−
::REZGÉSEK: Egyszerű harmonikus rezgő mozgás.  A harmonikus rezgő mozgás energiaviszonyai. Példák (fonálinga, torziós inga, fizikai inga). Csillapított és gerjesztett rezgések, rezonancia. Rezgések összeadása, Fourier spektrum.
+
*2. Gyakorlat
 +
::[[Media:2_gyakorlat_feladatok_20150926.pdf|Feladatok]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 423-436 oldal):
+
::[[Media:2_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151005.pdf‎ |Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 1. és 2. fejezeteiben
  
−
::HULLÁMMOZGÁS (RUGALMAS ANYAGBAN ÉS GÁZOKBAN): A hullámegyenlet. A hullámegyenlet általános megoldása. A hullámegyenlet megoldása egy speciális esetben. Síkbeli és térbeli hullámok
+
*3. Gyakorlat
 +
::[[Media:3_gyakorlat_feladatok_20151012.pdf|Feladatok]]
  
−
===7. hét===
+
::[[Media:3_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151018.pdf‎ |Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 3. fejezetében
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Állóhullámok kimutatása gázokban, Reubens-féle cső. Hullámok visszaverődése hullámkádban. Lebegés jelenségének a bemutatása hangvillával. Ultrahang lebegés (hallható). Chladni ábrák..  
+
*4. Gyakorlat
 +
::[[Media:4_gyakorlat_feladatok_20151024.pdf‎‎|Feladatok]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 436-445 oldal):
+
::[[Media:4_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151024.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 4. és 5. fejezeteiben
  
−
::HULLÁMMOZGÁS (RUGALMAS ANYAGBAN ÉS GÁZOKBAN): A hullámmozgás energiaviszonyai. Hullámok visszaverődése. A szuperpozíció elve, állóhullámok. A Doppler jelenség. A lökéshullámok. A lebegés.
+
*5. Gyakorlat
 +
::[[Media:5_gyakorlat_feladatok_20151108.pdf‎‎|Feladatok]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 977-994 oldal):
+
::[[Media:5_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20191107.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 6., 7. és 8. fejezeteiben
  
−
::A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET . A Galilei-transzformáció. A speciális relativitáselmélet posztulátumai. Az órák szinkronizálása. A Lorentz-transzformáció. A nyugalmi hossz. A mozgó órák aszinkronitása. A sajátidő. Az ikerparadoxon. A kauzalitás abszolút volta.
+
*6. Gyakorlat
 +
::[[Media:6_gyakorlat_feladatok_20151118.pdf‎‎|Feladatok]]
  
−
===8. hét===
+
::[[Media:6_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151118.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 8. és 9. fejezeteiben
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Gázhőmérő. Hővezetés. Hőtágulás (gyűrű-tengely rendszer). Kaloriméterek.  
+
*7. Gyakorlat
 +
::[[Media:7_gyakorlat_feladatok_20151208.pdf‎‎|Feladatok]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 994-1012 oldal):
+
::[[Media:7_gyakorlat_feladatok+megoldasok_20151208.pdf‎‎|Feladatok + megoldások]]
 +
::További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 10. fejezetében
  
−
::A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET (dinamika): A relativisztikus impulzus. Nyugalmi tömeg. A relativisztikus sebesség összeadás. A relativisztikus energia.  Az általános relativitás elmélet alapgondolata
+
==Feladatmegoldó és elméleti gyakorló==
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 453-478 oldal):
+
*[[Media:feladatgyujtemeny_20200325.pdf‎|Feladatgyűjtemény: feladatok és megoldásai (1. - 10. fejezetek)]]
  
−
::HŐMENNYISÉG ÉS HŐMÉRSÉKLET: A hőmérséklet. A hőmennyiség. Hőfelvétel és fázisátalakulás. Hővezetés. Hőterjedés áramlással. Hőterjedés sugárzással. Az állandó térfogatú gázhőmérő.
+
*[[Media:elmeleti_gyakorlo_20140702.pdf‎|Mondatkiegészítések]]
  
−
===9. hét===
+
*[[Media:elmeleti_gyakorlo_megoldasok_20140702.pdf‎|Mondatkiegészítések - megoldások]]
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Ideális gáz (film). Kinetikus gázmodell szimulációja (film). A Maxwell-eloszlás bemutatása sok golyóból álló mechanikai modellel. Adiabatikus expanzió gázzal töltött palackkal.
+
*[[Media:mondatok_megoldasok_nelkul_20161211.pdf‎|Mondatkiegészítések - megoldások nélkül]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 482-497 oldal):
+
*[[Media:Fiz1_kifejtendo_kerdesek_20161211.pdf‎|Kifejtendő kérdések - Gyakorló feladatok]]
  
−
::AZ IDEÁLIS GÁZ ÉS A KINETIKUS GÁZELMÉLET: Az ideális gáz. Az ideális gázmodell.
+
*[[Media:Fiz1_gyakorlo_feladatok_20161211.pdf‎|Gyakorló feladatok]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 503-525 oldal):
+
== Zh feladatsorok ==
  
−
::A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE: Alapfogalmak. A hő, az energia, a munka és az első főtétel. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. Speciális folyamatok és mólhőik. Szabadsági fokok és az ekvipartíció tétele. Szilárd testek fajlagos hőkapacitása
+
*[[Media:FIZ1ZH2016_11_10.pdf‎|A 2016. november 10. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
===10. hét===
+
*[[Media:Fiz1_NZH_2017_11_09.pdf‎|A 2017. november 9. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kísérletek Stirling motorral (hőerőgép szemléltetés). Joule kísérlet (hő munka egyenértékűség kimutatása).  
+
*[[Media:PotNZH_2017_11_23.pdf‎|A 2017. november 23. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 529-542 oldal):
+
*[[Media:potpotnzh_2017_12_11.pdf‎|A 2017. december 11. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
::A TERMODINAMIKA MÁSODIK FŐTÉTELE :A második főtétel. A Carnot körfolyamat. Hőerőgépek hatásfoka. Néhány hőerőgép típus. Az elérhető legnagyobb hatásfok, a Carnot körfolyamat hatásfoka. A Kelvin-féle abszolút hőmérsékleti skála. A termodinamika harmadik főtétele
+
*[[Media:fizika1_2017_12_20_megoldas.pdf‎|A 2017. december 20. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 545-563 oldal):
+
*[[Media:fizika1_v2_2018_01_03.pdf|A 2018. január 3. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
::AZ ENTRÓPIA : Entrópia makroszkópikus szempontból. Entrópia vizsgálata mikroszkópikus szempontból. Az entrópia és a nem felhasználható energia. Entrópia és információ. Örökmozgók
+
*[[Media:fizika1_vizsga_2018_01_10.pdf|A 2018. január 10. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
===11. hét===
+
*[[Media:fizika1_megoldas_2018_01_17.pdf|A 2018. január 17. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kísérletek elektroszkóppal. Dörzsöléses elektromosság. Elektromos megosztás. Töltések elhelyezkedése szigetelőkön és vezetőkön. Csúcshatás. Van de Graaff generátor. Elektromos mező kimutatása ricinusolajban lévő grízszemekkel. Coulomb mérleg.  
+
*[[Media:fizika1_nzh_2018_11_09.pdf|A 2018. november 9. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 567-588 oldal):
+
*[[Media:potnagyzh_2018_11_20.pdf|A 2018. november 20. pótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
::A COULOMB TÖRVÉNY ÉS AZ ELEKTROMOS ERŐTÉR: Elektrosztatikus erők.Vezetők és szigetelők. A Coulomb törvény. Az elektromos erőtér. Az elektromos dipólus. Folytonos töltéseloszlások által létrehozott elektromos erőterek
+
*[[Media:fiz1_potpotnzh_2018_12_13.pdf|A 2018. december 13. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 595-609 oldal):
+
*[[Media:fiz1_vizsga1_2018_12_19.pdf|A 2018. december 19. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
::GAUSS TÖRVÉNYE: Az elektromos fluxus. A Gauss törvény. A Gauss törvény és az elektromos vezetők
+
*[[Media:fizika1_2019_01_09_megoldas.pdf|A 2019. január 9. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
===12. hét===
+
*[[Media:Fizika1_2019_01_16_4.pdf|A 2019. január 16. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Töltött kondenzátor energiája. Erőhatások dielektrikumokban. Leideni palack.  
+
*[[Media:Fizika1_vizsga_2019_01_21.pdf|A 2019. január 21. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson  613-631 oldal):
+
*[[Media:fizika1NZH_2019_11_14.pdf|A 2019. november 14. nagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
::AZ ELEKTROMOS POTENCIÁL: Az elektromos potenciál. A potenciál gradiense. Ekvipotenciális felületek
+
*[[Media:fizika1_potNZH_20191128.pdf|A 2019. november 28. pótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 635-649 oldal):
+
*[[Media:potpotzh20191219.pdf|A 2019. december 19. pótpótnagyzh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
::KONDENZÁTOR ÉS AZ ELEKTROMOS ERŐTÉR ENERGIÁJA: A kapacitás fogalma. Kondenzátorok kapcsolása. Dielektrikumok. A kondenzátor energiája. Az elektromos erőtér energiája.
+
*[[Media:2020_01_08mego.pdf|A 2020. január 8. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
===13. hét===
+
*[[Media:fizika1vizsga_20200115.pdf|A 2020. január 15. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Kondenzátor feltöltése és kisütése. Elektromos ellenállás hőmérsékletfüggése. Elektromos vezetés folyadékokban és gázokban. Olvadó üveg elektromos vezetése. Mágneses térben lévő áramjárta keretre ható erők. Párhuzamos vezetők mágneses kölcsönhatása. Faraday motor.  
+
*[[Media:2020_01_22_megoldas.pdf|A 2020. január 22. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 655-669 és 690-696 oldal):
+
*[[Media:2020_01_29_megoldas.pdf|A 2020. január 29. vizsgazh megoldása /kézzel írt/]]
  
−
::AZ ELEKTROMOS ÁRAM ÉS AZ ELLENÁLLÁS: Az elektromotoros erő. Az elektromos áram. Az elektromos ellenállás. Az Ohm törvény. A Joule törvény. Az áramsűrűség és a vezetőképesség. Az RC-körök (kondenzátor feltöltése és kisütése).
+
*[[Media:fiz1_vizsga_mondatok_2020_01_06.pdf|A 2021. január 6. vizsgazh mondatok megoldása]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 705- 715 oldal):
+
*[[Media:Fiz_1_feladatok_megoldasa_20210106.pdf|A 2021. január 6. vizsgazh feladatok megoldása]]
  
−
::A MÁGNESES ERŐTÉR:  A mágneses erőtér. Töltött részecskék mozgása mágneses erőtérben. A Lorentz-erő. A mágneses térben levő áramvezetőre ható erő
+
*[[Media:vizsga_megoldas_2021_01_08.pdf|A 2021. január 8. vizsgazh megoldása]]
  
−
===14. hét===
+
*[[Media:fiz1_v3_megol_2021_01_13.pdf|A 2021. január 13. vizsgazh megoldása]]
  
−
:'''KÍSÉRLETEK:''' Mágneses erővonalak kimutatása vasreszelékkel. Áramjárta egyenes vezető mágneses tere, Oersted kísérlet.  
+
*[[Media:fizika1_NZH_2021_11_12.pdf|A 2021. november 12. nagyzh megoldása]]
  
−
:'''1. előadás''' (Hudson-Nelson 715- 725 oldal):
+
*[[Media:PNZH_2021_11_24.pdf|A 2021. november 24. pótnagyzh feladatsor]]
  
−
::A MÁGNESES ERŐTÉR (folytatás): Mágneses dipólusok. Alkalmazások A mágneses fluxus. Néhány megjegyzés a mértékegységekről
+
*[[Media:File:fiz1_NZH_2022_11_10_mod.pdf|A 2022. november 10. nagyzh feladatsor]]
  
−
:'''2. előadás''' (Hudson-Nelson 733- 744 oldal):
+
==Irodalom==
 +
"Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához"
  
−
::A MÁGNESES ERŐTÉR FORRÁSA: A Biot-Savart törvény. Az Ampere törvény.
+
==IMSc-képzés==
 +
* [[Az IMSc kurzus honlapja]]

A lap jelenlegi, 2024. június 4., 08:21-kori változata


Tartalomjegyzék

Tárgy adatok

  • Előadók: Márkus Ferenc (TTK Fizika Tanszék), Sarkadi Tamás (TTK Atomfizika Tanszék)
  • Tantárgykód: TE11AX21
  • Követelmények: 3/1/0/v
  • Részletes követelmények
  • Kredit: 4
  • Nyelv: magyar
  • Félévközi számonkérések: őszi félévben 4 házi + 1 nagyzh; tavaszi félévben nincs
Nagy zh:
PótNagy zh (Csak azoknak, akik nem írtak nagyzh-t, vagy nincs meg a nagyzh-ból a 12 pontjuk.)
PótpótNagy vagy PótpótKis zh (a házi feladatok pótlása); A neptunban jelentkezni kell!
  • Félév végi jegy: írásbeli vizsga


A kitűzött kezdés azt jelenti, hogy a vizsgalap a padon van és hozzá lehet kezdeni a kidolgozáshoz.

A vizsgaterembe legkésőbb a kitűzött kezdés előtt öt perccel lehet belépni. Belépéskor a mobiltelefonokat és egyéb kommunikáló eszközöket a táskába, kabátba kell betenni. A táskát, kabátot a fogasokra, illetve a padsorok végében a falhoz kell elhelyezni. Ezt követően az ülésrendnek megfelelően mielőbb le kell ülni. A belépéssel egyidőben megkezdődik a vizsga, tehát nem lehet írott dolgokat lapozgatni, egymással beszélgetni, és egyáltalán bármivel a vizsgakezdést akadályozni. A dolgozatokat a kitűzött időpont előtt egy-két perccel elkezdjük kiosztani, azért, hogy a dolgozatírás megkezdődhessen időben befejeződhessen.

A vizsga során íróeszközöket használhatnak, és személyi azonosítóval igazolják magukat.


A tantárgy célkitűzése

A tárgy célja a középiskolában is már valamilyen szinten megismert fizikai jelenségek mögött megbújó törvényszerűségek rendszerezése, felépítése, egységes gondolati keretbe illesztése, végső soron a természettudományos szemlélet kialakítása és a modellalkotási készség fejlesztése. A fizika alaptörvényeiről elsajátított egyetemi szintű ismeretek nyitják meg az utat ahhoz, hogy később a képzésben részt vevő hallgató a modern korbeli tudományos és műszaki eredményekhez, eszközökhöz értő módon tudjon viszonyulni és alkotni.

A tantárgy keretében tárgyalt mechanika és hőtan csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását van lehetőség megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 10-15 perc tárgyhoz tartozó példafeladat bemutatása, video vagy demonstráció segíti.

A vizsgára való felkészülést segítendő a heti tematika, a gyakorlatok feladatai és megoldásai: A Fizika 1 tantárgy részletes tematikája heti bontásban

1. előadás
Matematikai alapok
Vektorszámítás, trigonometria, egyenletek, koordinátarendszerek, függvények. Skaláris és vektoriális szorzat. Példák vektorok, vektorműveletek szemléltetésére utalva a leendő kinematikai, dinamikai összefüggésekre. Függvények változási sebessége: meredekség, érintő. Egyszerű függvények érintőjének kiszámolása.
2. előadás
A függvénygörbe alatti terület kiszámolása. Egyszerű példák, amelyek rámutatnak a leendő kinematikai összefüggésekre.
3. előadás
Mechanika
A távolság és idő fogalma, mértékegysége, mérése. Mozgások leírása, sebesség és gyorsulás fogalma. Koordinátarendszerek. Kinematikai feladatok alaptípusai: egyenes vonalú mozgások, hajítások.
4. előadás
Körmozgások, rezgőmozgások.
5. előadás
Newton törvényei, az erő illetve a tehetetlen tömeg fogalma, mérése, mértékegysége.
6. előadás
Kölcsönhatások és erőtörvények: gravitációs és nehézségi erő, rugalmas erő, kényszererők, súrlódás és közegellenállás.
7. előadás
Mozgásegyenletek felírása és megoldása, kezdeti feltételek szerepe. A súly és súlyos tömeg fogalma. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek, tehetetlenségi erők. Tömegpontrendszer. Tömegközéppont.
8. előadás
A munka és a teljesítmény fogalma. Munkatétel. Konzervatív erőtér. Mozgási és helyzeti energia, a mechanikai energiamegmaradás tétele.
9. előadás
Impulzus és perdület fogalma, impulzus- és perdületmegmaradás tétele.
10. előadás
Merev testek mozgása, tömegközéppontja, impulzusa és perdülete, a tehetetlenségi nyomaték fogalma.
11. előadás
Dinamika a hétköznapokban a bolygók és műholdak mozgásától a mikromechanikai rendszerekig.
12. előadás
Rezgések. Harmonikus oszcillátor. Mozgásegyenlet és megoldása. Kinematikai mennyiségek meghatározása.
13. előadás
Csillapított és gerjesztett rezgés. Mechanikai hullámok.
14. előadás
Hullámegyenlet és általános megoldása. Hullámok terjedési sebessége. Hullámtulajdonságok. Hullámok visszaverődése. Hullámok szuperpozíciója. Állóhullámok. Doppler-effektus.
15. előadás
Rezgések és hullámok a hétköznapokban: az időmérésre használt kvarc oszcillátoroktól az ultrahangos orvosi diagnosztikáig.
16. előadás
A hőmérséklet fogalma, mérése, kinetikus értelmezése. Belső energia, munkavégzés, hőközlés. Termodinamikai folyamatok.
17. előadás
Hőerőgépek, hőszivattyúk, hűtőgépek, termodinamikai körfolyamatok.
18. előadás
A termodinamika főtételei.
19. előadás
Fázisátalakulások. Ideális gázok állapotegyenlete. Fajhő és hőkapacitás.
20. előadás
Hővezetés, hőáramlás hősugárzás.
21. előadás
Hétköznapi hőtan: hőháztartás lakásokban és számítógépekben.

Számolási gyakorlatok

Gyakorlatok beosztása - 2021. ősz


  • 1. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
  • 2. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 1. és 2. fejezeteiben
  • 3. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 3. fejezetében
  • 4. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 4. és 5. fejezeteiben
  • 5. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 6., 7. és 8. fejezeteiben
  • 6. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 8. és 9. fejezeteiben
  • 7. Gyakorlat
Feladatok
Feladatok + megoldások
További gyakorló feladatok a Feladatgyűjtemény 10. fejezetében

Feladatmegoldó és elméleti gyakorló

Zh feladatsorok

Irodalom

"Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához"

IMSc-képzés

A lap eredeti címe: „https://fizipedia.bme.hu/index.php?title=Fizika_1_-_Villamosmérnöki_alapszak&oldid=29281”