„Termodinamika példák - Variációk entrópiaváltozásra” változatai közötti eltérés
a |
(Jelölésbeli konvenciók.) |
||
(egy szerkesztő 5 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># Két test azonos $C=100\,\mathrm{J | + | </noinclude><wlatex># Két test azonos $C=100\,\mathrm{\frac{J}{K}}$ hőkapacitású, de hőmérsékletük különböző: $T_1=273\,\mathrm{K}$, $T_2=373\,\mathrm{K}$.</wlatex> |
#* a) <wlatex>Mennyi lesz a közös hőmérsékletük, ha termikus kapcsolatba hozzuk őket úgy, hogy a környezet felé ne legyen hőátadás?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$T_k=\frac{T_1+T_2}{2}$$}}</wlatex></includeonly> | #* a) <wlatex>Mennyi lesz a közös hőmérsékletük, ha termikus kapcsolatba hozzuk őket úgy, hogy a környezet felé ne legyen hőátadás?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$T_k=\frac{T_1+T_2}{2}$$}}</wlatex></includeonly> | ||
− | #* b) <wlatex>Mennyi lesz a közös hőmérséklet, ha a kiegyenlítődést egy reverzíbilisen működő hőerőgép végzi?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$T_k=\sqrt{ | + | #* b) <wlatex>Mennyi lesz a közös hőmérséklet, ha a kiegyenlítődést egy reverzíbilisen működő hőerőgép végzi?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$T_k=\sqrt{T_1 T_2}$$}}</wlatex></includeonly> |
− | #* c) <wlatex>Ha a kiegyenlítődés nem jár térfogatváltozással, mekkora lesz a két esetben a belső energia megváltozása és az entrópia-változás?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$\Delta U_a=0, \qquad \Delta U_b=2C\sqrt{ | + | #* c) <wlatex>Ha a kiegyenlítődés nem jár térfogatváltozással, mekkora lesz a két esetben a belső energia megváltozása és az entrópia-változás?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$\Delta U_a=0, \qquad \Delta U_b=2C\sqrt{T_1 T_2}-CT_1-CT_2=-778{,}7\,\mathrm{J},$$ $$\Delta S_a=2C\ln\frac{T_1+T_2}{2}-C\ln T_1-C\ln T_2=2{,}42\,\mathrm{\frac{J}{K}}, \qquad \Delta S_b=0.$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> |
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex> | + | <wlatex>'''a)''' A két különböző hőmérsékletű test közvetlen kapcsolatba hozása irreverzíbilis folyamat: a rendszerből nem nyerünk ki munkát, a kezdeti állapot pedig csak külső energiabevitellel érhető el újra (ld. a ''c)'' pontot is). Nincs térfogatváltozás, egyik test sem végez munkát ($\delta W_1 = \delta W_2 = 0$). A közös $T_{ka}$ hőmérsékletet abból kapjuk meg, hogy az elszigetelt rendszerben az egyik test által leadott hő megegyezik a másik által felvett hővel: |
+ | $$ C(T_{ka}-T_1) = C(T_2-T_{ka}), $$ | ||
+ | innen | ||
+ | $$ T_{ka} = \frac{C T_1 + C T_2}{2C} = \frac{T_1+T_2}{2}. $$ | ||
+ | |||
+ | '''b)''' A Carnot-körfolyamat reverzíbilis: az ideális hőerőgép által termelt munkát a fordított irányban üzemeltetett gépbe visszatáplálva a kezdeti állapot újra elérhető. Reverzíbilis folyamatokra $\Delta S=0$. | ||
+ | |||
+ | Az entrópiaváltozás általános definíciója | ||
+ | $$ \mathrm{d}S = \frac{\delta Q}{T}, $$ | ||
+ | amibe helyettesítsük be a közölt hő első főtételből kifejezett $ \delta Q = \mathrm{d}U+p\,\mathrm{d}V $ alakját, ahol $ \mathrm{d}U = C_V\,\mathrm{d}T $: | ||
+ | $$ \mathrm{d}S = C_V \frac{\mathrm{d}T}{T} + \frac{p\,\mathrm{d}V}{T}. $$ | ||
+ | |||
+ | Nincs térfogatváltozás, munkavégzés nem történik ($\delta W=p\,\mathrm{d}V=0$, azaz $\delta W_1 = \delta W_2 =0$), a $C$ hőkapacitás az állandó térfogaton mért $C_V$ hőkapacitás. | ||
+ | Kiintegrálva a fenti egyenletet a kezdeti- és a végállapot között: | ||
+ | $$ \Delta S_i = C_V \ln\frac{T_{i\text{vég}}}{T_{i\text{kezd}}}. $$ | ||
+ | |||
+ | A teljes rendszerre | ||
+ | $$ \Delta S = \Delta S_1 + \Delta S_2 | ||
+ | = C\ln\frac{T_k}{T_1} + C\ln\frac{T_k}{T_2}=C\ln \frac{T_k^2}{T_1 T_2}, $$ | ||
+ | innen $\Delta S_b=0$ feltétellel | ||
+ | $$ T_{kb} = \sqrt{T_1 T_2}. $$ | ||
+ | |||
+ | '''c)''' '''Az ''a)'' pontban leírt irreverzíbilis esetben''' a teljes rendszert elszigeteltük, összes belső energiája megmarad | ||
+ | $$ \Delta U_a = \Delta U_{1a} + \Delta U_{2a} = 0$$ | ||
+ | és | ||
+ | $$ \Delta U_{1a} = -\Delta U_{2a}. $$ | ||
+ | |||
+ | Mivel nincs térfogatváltozás, a teljes rendszer entrópiaváltozása | ||
+ | $$ \Delta S_a = \Delta S_{1a} + \Delta S_{2a} | ||
+ | = 2C \ln\frac{T_{ka}}{\sqrt{T_1 T_2}} | ||
+ | = 2C \ln \frac{\frac{T_1+ T_2} 2}{\sqrt{T_1 T_2}} \geq 0, $$ | ||
+ | most $\Delta S_a \approx 2{,}42\,\mathrm{\frac{J}{K}}$. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''A ''b)'' pontban leírt reverzibilis esetben''' definíció szerint nincs entrópiaváltozás. | ||
+ | $$ \Delta S_b = \Delta S_{1b} + \Delta S_{2b} = 0$$ | ||
+ | és | ||
+ | $$ \Delta S_{1b} = -\Delta S_{2b}. $$ | ||
+ | |||
+ | Nincs térfogatváltozás, munkavégzés nem történik ($\delta W=p\,\mathrm{d}V=0$, azaz $\delta W_1 = \delta W_2 =0$), a $C$ hőkapacitás az állandó térfogaton mért $C_V$ hőkapacitás. | ||
+ | |||
+ | $$ \Delta U_b = \Delta U_{1b} + \Delta U_{2b} | ||
+ | = C (T_{kb}-T_1) + C (T_{kb}-T_1) | ||
+ | = 2C \left(T_{kb}-\frac{T_1+ T_2} 2\right)=2C\left(\sqrt{T_1 T_2}-\frac{T_1+T_2} 2\right) \leq 0,$$ | ||
+ | most $\Delta U_b \approx -778{,}7\,\mathrm{J}.$ | ||
+ | |||
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap jelenlegi, 2013. május 20., 12:49-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Entrópia, II. főtétel |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Két test azonos hőkapacitású, de hőmérsékletük különböző: , .
- a) Mennyi lesz a közös hőmérsékletük, ha termikus kapcsolatba hozzuk őket úgy, hogy a környezet felé ne legyen hőátadás?
- b) Mennyi lesz a közös hőmérséklet, ha a kiegyenlítődést egy reverzíbilisen működő hőerőgép végzi?
- c) Ha a kiegyenlítődés nem jár térfogatváltozással, mekkora lesz a két esetben a belső energia megváltozása és az entrópia-változás?
Megoldás
a) A két különböző hőmérsékletű test közvetlen kapcsolatba hozása irreverzíbilis folyamat: a rendszerből nem nyerünk ki munkát, a kezdeti állapot pedig csak külső energiabevitellel érhető el újra (ld. a c) pontot is). Nincs térfogatváltozás, egyik test sem végez munkát (). A közös hőmérsékletet abból kapjuk meg, hogy az elszigetelt rendszerben az egyik test által leadott hő megegyezik a másik által felvett hővel:
innen
b) A Carnot-körfolyamat reverzíbilis: az ideális hőerőgép által termelt munkát a fordított irányban üzemeltetett gépbe visszatáplálva a kezdeti állapot újra elérhető. Reverzíbilis folyamatokra .
Az entrópiaváltozás általános definíciója
amibe helyettesítsük be a közölt hő első főtételből kifejezett alakját, ahol :
Nincs térfogatváltozás, munkavégzés nem történik (, azaz ), a hőkapacitás az állandó térfogaton mért hőkapacitás. Kiintegrálva a fenti egyenletet a kezdeti- és a végállapot között:
A teljes rendszerre
innen feltétellel
c) Az a) pontban leírt irreverzíbilis esetben a teljes rendszert elszigeteltük, összes belső energiája megmarad
és
Mivel nincs térfogatváltozás, a teljes rendszer entrópiaváltozása
most .
A b) pontban leírt reverzibilis esetben definíció szerint nincs entrópiaváltozás.
és
Nincs térfogatváltozás, munkavégzés nem történik (, azaz ), a hőkapacitás az állandó térfogaton mért hőkapacitás.
most