„Termodinamika példák - Entrópiaváltozás izobár táguláskor” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(→Megoldás) |
|||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex>Az entrópiaváltozás definíciója | <wlatex>Az entrópiaváltozás definíciója | ||
| − | $$ mathrm{d}S = \frac{\delta Q}{T}, $$ | + | $$ \mathrm{d}S = \frac{\delta Q}{T}, $$ |
amibe helyettesítsük be a közölt hő első főtételből kifejezett | amibe helyettesítsük be a közölt hő első főtételből kifejezett | ||
| − | $$ \delta Q = mathrm{d}U+p\,mathrm{d}V $$ | + | $$ \delta Q = \mathrm{d}U+p\,\mathrm{d}V $$ |
| − | alakját, ahol $ mathrm{d}U=n C_V\,mathrm{d}T $ és $ p=\frac{nRT}{V}$: | + | alakját, ahol $ \mathrm{d}U=n C_V\,\mathrm{d}T $ és $ p=\frac{nRT}{V}$: |
| − | $$ mathrm{d}S= n C_V \frac{mathrm{d}T}{T} + nR \frac{mathrm{d}V}{V}. $$ | + | $$ \mathrm{d}S= n C_V \frac{\mathrm{d}T}{T} + nR \frac{\mathrm{d}V}{V}. $$ |
Kiintegrálva az egyenletet $1$ kezdeti- és $2$ végállapot között: | Kiintegrálva az egyenletet $1$ kezdeti- és $2$ végállapot között: | ||
| − | $$ S_2 - S_1 = | + | $$ S_2 - S_1 = nC_V \ln\frac{T_2}{T_1} + nR \ln\frac{V_2}{V_1}, $$ |
ahol most izotermikusan $p_2=p_1=p$ ezért $T_i=\frac{p}{nR}{V_i}$ ($i=1,2$): | ahol most izotermikusan $p_2=p_1=p$ ezért $T_i=\frac{p}{nR}{V_i}$ ($i=1,2$): | ||
| − | $ \Delta S = n C_p \ln \frac{V_2}{V_1}. $$ | + | $$ \Delta S = n C_p \ln \frac{V_2}{V_1}. $$ |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> | ||
A lap 2013. április 13., 22:00-kori változata
| [rejt] Navigáció Pt·1·2·3 |
|---|
| Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
| Gyakorlatok listája: |
| Entrópia, II. főtétel |
| Feladatok listája: |
| © 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Mennyivel változik meg
nitrogéngáz entrópiája, ha állandó nyomáson 
térfogatról 
térfogatra expandáltatjuk.
Megoldás
Az entrópiaváltozás definíciója
![\[ \mathrm{d}S = \frac{\delta Q}{T}, \]](/images/math/c/b/d/cbd5cf7c09169ef24d1244b4e66f68f5.png)
amibe helyettesítsük be a közölt hő első főtételből kifejezett
![\[ \delta Q = \mathrm{d}U+p\,\mathrm{d}V \]](/images/math/f/2/1/f2158c0604f29f1f878df0d5c9709b7f.png)
alakját, ahol 
és 
:
![\[ \mathrm{d}S= n C_V \frac{\mathrm{d}T}{T} + nR \frac{\mathrm{d}V}{V}. \]](/images/math/6/5/1/651158de62329408881901bb946a3ae9.png)
Kiintegrálva az egyenletet 
kezdeti- és 
végállapot között:
![\[ S_2 - S_1 = nC_V \ln\frac{T_2}{T_1} + nR \ln\frac{V_2}{V_1}, \]](/images/math/8/c/3/8c3dc6af1ba0e4311bdac88266a74578.png)
ahol most izotermikusan 
ezért 
(
):
![\[ \Delta S = n C_p \ln \frac{V_2}{V_1}. \]](/images/math/6/0/7/6076fa18771a134454e67ea5283fa5e4.png)
