„Termodinamika példák - Entrópiaváltozás hőcserében” változatai közötti eltérés
a (Szöveg koherenssé tétele) |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># $1 \,\mathrm{kg}$ tömegű, $273\,\mathrm{K}$ hőmérsékletű vizet termikus kapcsolatba hozunk egy $373\,\mathrm{K}$ hőmérsékletű hőtartállyal.</wlatex> | + | </noinclude><wlatex># $m=1 \,\mathrm{kg}$ tömegű, $T_0=273\,\mathrm{K}$ hőmérsékletű vizet termikus kapcsolatba hozunk egy $T_H=373\,\mathrm{K}$ hőmérsékletű hőtartállyal.</wlatex> |
− | #* a) <wlatex>Mekkora a víz entrópia-változása, miután a hőmérséklete elérte a hőtartály hőmérsékletét?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$ | + | #* a) <wlatex>Mekkora a víz entrópia-változása, miután a hőmérséklete elérte a hőtartály hőmérsékletét?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$1306\,\mathrm{\frac{J}{K}}$$}}</wlatex></includeonly> |
− | #* b) <wlatex>Mekkora eközben a hőtartály entrópia-változása?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$- | + | #* b) <wlatex>Mekkora eközben a hőtartály entrópia-változása?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$-1121\,\mathrm{\frac{J}{K}}$$}}</wlatex></includeonly> |
− | #* c) <wlatex>Mekkora a teljes rendszerben (hőtartály és víz) létrejött entrópia-változás?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$ | + | #* c) <wlatex>Mekkora a teljes rendszerben (hőtartály és víz) létrejött entrópia-változás?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$185\,\mathrm{\frac{J}{K}}$$}}</wlatex></includeonly> |
− | #* d) <wlatex>Mennyi a teljes rendszerben létrejött entrópia-változás, ha a testet először egy 323 K hőmérsékletű hőtartállyal, majd az egyensúly beállta után a 373 K hőmérsékletű hőtartállyal hozzuk kapcsolatba?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$ | + | #* d) <wlatex>Mennyi a teljes rendszerben létrejött entrópia-változás, ha a testet először egy $T_i=323\,\mathrm{K}$ hőmérsékletű hőtartállyal, majd az egyensúly beállta után a $T_H=373\,\mathrm{K}$ hőmérsékletű hőtartállyal hozzuk kapcsolatba?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$98\,\mathrm{\frac{J}{K}}$$}}</wlatex></includeonly> |
#* e) <wlatex>Lehet-e úgy melegíteni a vizet, hogy a teljes rendszer entrópia-változása kisebb legyen egy előírt értéknél (vagyis a folyamat előírt mértékben megközelítse a reverzíbilis folyamatot)?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=Igen.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | #* e) <wlatex>Lehet-e úgy melegíteni a vizet, hogy a teljes rendszer entrópia-változása kisebb legyen egy előírt értéknél (vagyis a folyamat előírt mértékben megközelítse a reverzíbilis folyamatot)?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=Igen.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex> | + | <wlatex>'''a)''' A víz a közölt $\delta Q=cm\,\mathrm{d}T$ hőt az aktuális $T$ hőmérsékletén veszi fel: |
− | + | $$ \Delta S_\text{víz} = \int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T} | |
− | '''a)''' A víz a közölt $\delta Q=cm\mathrm{d}T$ hőt az aktuális $T$ hőmérsékletén veszi fel: | + | = cm\ln \frac{T_H}{T_0} |
− | $$ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0}. $$ | + | = 1306\,\mathrm{\frac{J}{K}}. $$ |
'''b)''' A hőtartály hőmérséklete állandóan $T_H$, az általa leadott összes hőmennyiség nagysága megegyezik a víz által felvettel: | '''b)''' A hőtartály hőmérséklete állandóan $T_H$, az általa leadott összes hőmennyiség nagysága megegyezik a víz által felvettel: | ||
− | $$ \Delta S_\text{hőtartály} = \frac{\Delta Q}{T_H} = \frac{-cm(T_H-T_0)}{T_H} = cm\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right). $$ | + | $$ \Delta S_\text{hőtartály} = \frac{\Delta Q}{T_H} |
+ | = \frac{-cm(T_H-T_0)}{T_H} | ||
+ | = cm\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right) | ||
+ | = -1121\,\mathrm{\frac{J}{K}}. $$ | ||
'''c)''' A teljes rendszer (vagy az univerzum) entrópiaváltozása a folyamat következtében | '''c)''' A teljes rendszer (vagy az univerzum) entrópiaváltozása a folyamat következtében | ||
$$ \Delta S = \Delta S_\text{víz} + \Delta S_\text{hőtartály} | $$ \Delta S = \Delta S_\text{víz} + \Delta S_\text{hőtartály} | ||
− | = cm\left(\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right)-\ln \frac{T_0}{T_H}\right) \ge 0$$ | + | = cm\left(\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right)-\ln \frac{T_0}{T_H}\right) |
+ | = 185\,\mathrm{\frac{J}{K}} \ge 0$$ | ||
− | '''d)''' Ha beiktatunk egy közbülső, $T_i | + | '''d)''' Ha beiktatunk egy közbülső, $T_i$ hőmérsékletű hőtartályt, a víz entrópiaváltozása ugyanaz marad: |
$$ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_i} \frac{\delta Q}{T}+\int_{T_i}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0}, $$ | $$ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_i} \frac{\delta Q}{T}+\int_{T_i}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0}, $$ | ||
a hőtartályok viszont összességében is kisebb entrópianövekedést szenvednek el: | a hőtartályok viszont összességében is kisebb entrópianövekedést szenvednek el: | ||
− | $$ \Delta S_\text{hőtartályok} = \frac{\Delta Q}{T_H} = \frac{-cm(T_i-T_0)}{T_i} + \frac{-cm(T_H-T_i)}{T_H} | + | $$ \Delta S_\text{hőtartályok} = \frac{\Delta Q}{T_H} |
− | = cm\left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2\right). $$ | + | = \frac{-cm(T_i-T_0)}{T_i} + \frac{-cm(T_H-T_i)}{T_H} |
− | A teljes rendszer | + | = cm\left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2\right) |
− | $$ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2 - \ln \frac{T_0}{T_H}\right), $$ | + | = -1208\,\mathrm{\frac{J}{K}}. $$ |
+ | A teljes rendszer entrópiaváltozása | ||
+ | $$ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2 - \ln \frac{T_0}{T_H}\right) | ||
+ | = 98\mathrm{\frac{J}{K}}, $$ | ||
ami kisebb, mint ''c)''-ben. | ami kisebb, mint ''c)''-ben. | ||
==== Megjegyzés ==== | ==== Megjegyzés ==== | ||
Behelyettesítés nélkül a | Behelyettesítés nélkül a | ||
− | $$ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_H}-1-\left[1+\frac{T_0}{T_H}-\frac{T_0}{T_i}-\frac{T_i}{T_H}\right]\right)$$ átalakítással | + | $$ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_H}-1-\left[1+\frac{T_0}{T_H}-\frac{T_0}{T_i}-\frac{T_i}{T_H}\right]\right)$$ |
− | A $\Delta S_\text{hőtartályok} (T_i) = cm \left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2\right)$ függvény szélsőértékvizsgálatával belátható, hogy a legkisebb entrópiaváltozáshoz vezető hőmérséklet $T_i=\sqrt{T_0 T_H}$, a hozzá tartozó entrópiaváltozás $\Delta S_\text{hőtartályok,min} = 2cm \left(\sqrt{\frac{T_0}{T_H}}-1\right)$ | + | átalakítással tetszőleges $T_0<T_i<T_H$ értékre látható, hogy a ''c)''-ben kapottnál kisebb érték adódott. |
+ | A $\Delta S_\text{hőtartályok} (T_i) = cm \left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2\right)$ függvény szélsőértékvizsgálatával belátható, hogy a legkisebb entrópiaváltozáshoz vezető hőmérséklet $T_i=\sqrt{T_0 T_H}$, a hozzá tartozó entrópiaváltozás $\Delta S_\text{hőtartályok,min} = 2cm \left(\sqrt{\frac{T_0}{T_H}}-1\right)$. | ||
'''e)''' Láttuk, hogy egy köztes hőtartály csökkenti az entrópia-növekedést. Használjunk $N\to\infty$ darab hőtartályt ekvidisztáns $\Delta T = \frac{T_H-T_0}{N}\to0$ hőmérsékletkülönbségekkel! | '''e)''' Láttuk, hogy egy köztes hőtartály csökkenti az entrópia-növekedést. Használjunk $N\to\infty$ darab hőtartályt ekvidisztáns $\Delta T = \frac{T_H-T_0}{N}\to0$ hőmérsékletkülönbségekkel! | ||
47. sor: | 55. sor: | ||
A víz entrópiaváltozása most is | A víz entrópiaváltozása most is | ||
$$ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0} $$ | $$ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0} $$ | ||
− | lesz, mivel a köztes hőmérsékletek kiesnek a képletből | + | lesz, mivel a köztes hőmérsékletek kiesnek a képletből. |
A hőtartályokra: | A hőtartályokra: |
A lap jelenlegi, 2013. május 14., 21:47-kori változata
[rejt] Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Entrópia, II. főtétel |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
-
tömegű,
hőmérsékletű vizet termikus kapcsolatba hozunk egy
hőmérsékletű hőtartállyal.
- a) Mekkora a víz entrópia-változása, miután a hőmérséklete elérte a hőtartály hőmérsékletét?
- b) Mekkora eközben a hőtartály entrópia-változása?
- c) Mekkora a teljes rendszerben (hőtartály és víz) létrejött entrópia-változás?
- d) Mennyi a teljes rendszerben létrejött entrópia-változás, ha a testet először egy
hőmérsékletű hőtartállyal, majd az egyensúly beállta után a
hőmérsékletű hőtartállyal hozzuk kapcsolatba?
- e) Lehet-e úgy melegíteni a vizet, hogy a teljes rendszer entrópia-változása kisebb legyen egy előírt értéknél (vagyis a folyamat előírt mértékben megközelítse a reverzíbilis folyamatot)?
Megoldás
a) A víz a közölt hőt az aktuális
hőmérsékletén veszi fel:
![\[ \Delta S_\text{víz} = \int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T} = cm\ln \frac{T_H}{T_0} = 1306\,\mathrm{\frac{J}{K}}. \]](/images/math/9/d/4/9d47f4eaa2f15fbfe4fa0546ead41790.png)
b) A hőtartály hőmérséklete állandóan , az általa leadott összes hőmennyiség nagysága megegyezik a víz által felvettel:
![\[ \Delta S_\text{hőtartály} = \frac{\Delta Q}{T_H} = \frac{-cm(T_H-T_0)}{T_H} = cm\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right) = -1121\,\mathrm{\frac{J}{K}}. \]](/images/math/6/3/9/6399c6e8f1edca2b295b4531177877ac.png)
c) A teljes rendszer (vagy az univerzum) entrópiaváltozása a folyamat következtében
![\[ \Delta S = \Delta S_\text{víz} + \Delta S_\text{hőtartály} = cm\left(\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right)-\ln \frac{T_0}{T_H}\right) = 185\,\mathrm{\frac{J}{K}} \ge 0\]](/images/math/2/5/8/2580f8fdc104ed19d834ca08d23d95d7.png)
d) Ha beiktatunk egy közbülső, hőmérsékletű hőtartályt, a víz entrópiaváltozása ugyanaz marad:
![\[ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_i} \frac{\delta Q}{T}+\int_{T_i}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0}, \]](/images/math/0/9/7/097b85ab959cd1f0de667be2ba2fac85.png)
a hőtartályok viszont összességében is kisebb entrópianövekedést szenvednek el:
![\[ \Delta S_\text{hőtartályok} = \frac{\Delta Q}{T_H} = \frac{-cm(T_i-T_0)}{T_i} + \frac{-cm(T_H-T_i)}{T_H} = cm\left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2\right) = -1208\,\mathrm{\frac{J}{K}}. \]](/images/math/3/5/9/359d3e660f2de2f4cf006d59fa1fedf1.png)
A teljes rendszer entrópiaváltozása
![\[ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2 - \ln \frac{T_0}{T_H}\right) = 98\mathrm{\frac{J}{K}}, \]](/images/math/8/7/b/87b26d32f9570919fa08950233943fa6.png)
ami kisebb, mint c)-ben.
Megjegyzés
Behelyettesítés nélkül a
![\[ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_H}-1-\left[1+\frac{T_0}{T_H}-\frac{T_0}{T_i}-\frac{T_i}{T_H}\right]\right)\]](/images/math/7/4/b/74b1f3a06ec2060d4873a1007e762fab.png)
átalakítással tetszőleges értékre látható, hogy a c)-ben kapottnál kisebb érték adódott.
A
függvény szélsőértékvizsgálatával belátható, hogy a legkisebb entrópiaváltozáshoz vezető hőmérséklet
, a hozzá tartozó entrópiaváltozás
.
e) Láttuk, hogy egy köztes hőtartály csökkenti az entrópia-növekedést. Használjunk darab hőtartályt ekvidisztáns
hőmérsékletkülönbségekkel!
A víz entrópiaváltozása most is
![\[ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0} \]](/images/math/4/b/1/4b174e78d1a6c9ec77a271d7a1aabdae.png)
lesz, mivel a köztes hőmérsékletek kiesnek a képletből.
A hőtartályokra:
![\[ \Delta S_\text{hőtartályok} = \lim_{\substack{N\to\infty \\ \Delta T\to0}} cm \left(\frac{\Delta T}{T_1}+\frac{\Delta T}{T_2}+\ldots+\frac{\Delta T}{T_N}\right)=\]](/images/math/6/1/2/61294431d74f8c3301bf2a6bb272d8c0.png)
![\[ = -cm \lim_{\substack{N\to\infty \\ \Delta T\to0}} \sum _{i=1}^N\frac{\Delta T}{T_i} = cm\int_{T_0}^{T_H}\frac{\mathrm{d}T}{T}=-cm\ln \frac{T_H}{T_0} \]](/images/math/a/9/9/a99a5792c01ef359635cdbe2ca2577ee.png)
Tehát így tetszőlegesen megközelíthető.