„Magnetosztatika példák - Hurok és egyenes alakú áramvezető közötti mágneses erőhatás” változatai közötti eltérés
12. sor: | 12. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
− | + | Az [[Magnetosztatika példák - Egyenes vezető mágneses tere 2|Egyenes vezető mágneses tere 2]] feladata alapján tudjuk, hogy a végtelen hosszú, $I_2$ árammal átjárt egyenes vezető mágneses tere: | |
$$B_{(r)}=\dfrac{\mu_0 I_2}{2 \pi r}$$ | $$B_{(r)}=\dfrac{\mu_0 I_2}{2 \pi r}$$ |
A lap 2013. július 15., 12:59-kori változata
Feladat
- Egy hurok alakú vezeték két végtelen hosszúnak tekintett
tengellyel párhuzamos egyenes szakaszból és egy
sugarú félkörből áll. A vezetékben
erősségű áram folyik. Egy másik egyenes vezető az első egyenes szakaszaival egy síkban, az
tengellyel párhuzamosan, a félkör középpontjától
távolságra helyezkedik el. Ebben a második vezetőben
áramerősségű áram folyik. Mekkora erőt fejt ki az
árammal átjárt egyenes vezető a hurok alakúra?
Megoldás
Az Egyenes vezető mágneses tere 2 feladata alapján tudjuk, hogy a végtelen hosszú, árammal átjárt egyenes vezető mágneses tere:
![\[B_{(r)}=\dfrac{\mu_0 I_2}{2 \pi r}\]](/images/math/4/3/4/434fbe8c16e7c86fc12364b329cf31b1.png)
Ebben az inhomogén mágneses térben van elhelyezve az árammal átjárt hurok, melyre ható erőt a hurok elemi
vezetékdarabjaira ható
![\[\vec{dF}=I_1(\vec{dl}\times \vec{B_{(r)}})\]](/images/math/4/a/6/4a6f5a09c9d84559d756dc67bbe85c55.png)
Lorentz erők összegzésével határozhatunk meg.
ábra
Az ábra segítségével és a Lorentz erő összefüggése alapján észrevehetjük, hogy a hurok alakú vezető egyenes szakaszaira ellentétes irányú, de azonos nagyságú Lorentz erő hat, hiszen ugyanazon mágneses térben van elhelyezve két egyforma félegyenes, melyekben ellentétes irányú áram folyik. A hurokra ható eredő erő tehát megegyezik a félkörre ható Lorentz erővel. A félkör alakú vezetékdarabot parametrizáljuk a kör középponti szögével, mely megadja, hogy a félkör adott pontjához húzott sugár mekkora szöget zár be az
tengellyel. Ez alapján egy
szög alatt látszódó infinitezimális
ívelem hossza:
![\[dl=Rd\varphi\]](/images/math/3/1/a/31a804f711a1b070a6143e68d4d7c0e5.png)
Továbbá az adott pont árammal átjárt vezetőtől mért távolsága:
![\[r=2R-R\cos(\varphi)=R(2-\cos(\varphi))\]](/images/math/f/2/b/f2b6ac2b93047f5990f037842f7e38f8.png)
A elemi ívdarabra ható Lorentz erő nagysága:
![\[dF=I_1 B_{(r)}dl=I_1 B_{(r)}Rd\varphi\]](/images/math/d/e/a/dea22fdafde861a77be97ff15d2c1255.png)
Iránya pedig minden pontban érintő irányú. Mivel a hurok szimmetrikus az tengelyre, feltételezhetjük, hogy az elemi Lorentz erők
komponensei kioltják egymást, míg az
komponensei konstruktívan összegződnek. Adott elemi Lorentz erő
itányú komponense felírható a következőképp:
![\[dF_x=dF\cos(\varphi)=I_1 B_{(r)}R\cos(\varphi) d\varphi\]](/images/math/5/2/e/52eee9a678ab542b8d3f7ee75fa17cdd.png)
Behelyettesítve az összefüggésbe a mágneses tér helyfüggését:
![\[dF_x=I_1 \dfrac{\mu_0 I_2}{2 \pi r}R\cos(\varphi) d\varphi\]](/images/math/5/0/d/50d20c66321dbeea702d3f1d7b2da17c.png)
Majd az elemi ívdarab egyenes vezetőtől mért távolságának
függvényét figyelembe véve:
![\[dF_x=I_1 \dfrac{\mu_0 I_2}{2 \pi R(2-\cos(\varphi))}R\cos(\varphi) d\varphi\]](/images/math/e/c/b/ecbcc2fdc36442d8cacac8bae5480d7e.png)
A teljes félkörre ható irányú erőt megkaphatjuk, ha az elemi
erőket felösszegezzük a
félkörív mentén:
![\[F_x=\int dF_x= \dfrac{\mu_0 I_1 I_2}{2 \pi } \int_{-\pi}^{\pi}\dfrac{\cos(\varphi)}{(2-\cos(\varphi))} d\varphi\]](/images/math/6/f/e/6fe2e134499f687acc2f2ff2859376ca.png)
Az integrál kiszámítása igen nehéz...