„Munka, energia - 2.3.2” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
11. sor: | 11. sor: | ||
</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$E_{kin}=\gamma Mm\left(\frac{1}{R}-\frac{1}{R+h}\right) \qquad\qquad v=\sqrt{\frac{2\gamma Mh}{R(R+h)}}$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$E_{kin}=\gamma Mm\left(\frac{1}{R}-\frac{1}{R+h}\right) \qquad\qquad v=\sqrt{\frac{2\gamma Mh}{R(R+h)}}$$}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex>#: A Föld gravitációs mezejében az $m$ tömegű test potenciális energiája $$V(r)=-\gamma\frac{Mm}{r}\qquad\gamma=6,67\cdot 10^{-11}\,\mathrm{\frac{Nm^{2}}{kg^{2}}}$$ a Föld középpontjától $r$ távolságban. A kezdeti állapotban a test távolsága a Föld középpontjától $R+h$, becsapódáskor pedig $R$. Ha | + | <wlatex>#: A Föld gravitációs mezejében az $m$ tömegű test potenciális energiája $$V(r)=-\gamma\frac{Mm}{r}\qquad\gamma=6,67\cdot 10^{-11}\,\mathrm{\frac{Nm^{2}}{kg^{2}}}$$ a Föld középpontjától $r$ távolságban. A kezdeti állapotban a test távolsága a Föld középpontjától $R+h$, becsapódáskor pedig $R$. Ha a légellenállástól eltekintünk, akkor nincs disszipáció, tehát a kezdeti és a végső teljes energia megegyeznek egymással. $$V(R+h)=V(R)+E_{kin}\qquad\Rightarrow\qquad E_{kin}=\gamma Mm\left(\frac{1}{R}-\frac{1}{R+h}\right)$$ $$E_{kin}=\frac{1}{2}mv^{2}\qquad\Rightarrow\qquad v=\sqrt{\frac{2\gamma Mh}{R(R+h)}}$$ Ha végtelen távolból esik a test, vagyis $h\rightarrow\infty$, akkor $$v=\sqrt{\frac{2\gamma M}{R}}$$ a test sebessége becsapódáskor. |
</wlatex> | </wlatex> | ||
</noinclude> | </noinclude> |
A lap 2013. október 15., 09:51-kori változata
Feladat
- (2.3.2) Egy tömegű test kezdősebesség nélkül igen nagy magasságból esik a Földre. Mekkora a kinetikus energiája a Föld felszínére való becsapódás pillanatában? Mekkora a végsebessége, ha végtelen távolból kezdősebesség nélkül esik a Földre? A légellenállást hanyagoljuk el!
Megoldás
- A Föld gravitációs mezejében az tömegű test potenciális energiája a Föld középpontjától távolságban. A kezdeti állapotban a test távolsága a Föld középpontjától , becsapódáskor pedig . Ha a légellenállástól eltekintünk, akkor nincs disszipáció, tehát a kezdeti és a végső teljes energia megegyeznek egymással. Ha végtelen távolból esik a test, vagyis , akkor a test sebessége becsapódáskor.