Termodinamika példák - Entrópiaváltozás hőcserében

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. április 13., 23:49-kor történt szerkesztése után volt.

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Entrópia, II. főtétel
Feladatok listája:
  1. Izoterm tágulás
  2. Izobár táguláskor
  3. S(T,V), adiabata
  4. Id. g. entrópiája
  5. Forralás
  6. Hőcsere
  7. Carnot-körfolyamat
  8. Keveredési entrópia
    Gibbs-paradoxon
  9. Kaloriméterben
  10. Entrópiaváltozások
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. \setbox0\hbox{$1 \,\mathrm{kg}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tömegű, \setbox0\hbox{$273\,\mathrm{K}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletű vizet termikus kapcsolatba hozunk egy \setbox0\hbox{$373\,\mathrm{K}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletű hőtartállyal.
    • a) Mekkora a víz entrópia-változása, miután a hőmérséklete elérte a hőtartály hőmérsékletét?
    • b) Mekkora eközben a hőtartály entrópia-változása?
    • c) Mekkora a teljes rendszerben (hőtartály és víz) létrejött entrópia-változás?
    • d) Mennyi a teljes rendszerben létrejött entrópia-változás, ha a testet először egy 323 K hőmérsékletű hőtartállyal, majd az egyensúly beállta után a 373 K hőmérsékletű hőtartállyal hozzuk kapcsolatba?
    • e) Lehet-e úgy melegíteni a vizet, hogy a teljes rendszer entrópia-változása kisebb legyen egy előírt értéknél (vagyis a folyamat előírt mértékben megközelítse a reverzíbilis folyamatot)?

Megoldás

\setbox0\hbox{$m=1\,\mathrm{\,\mathrm{kg}}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$ T_0=273\,\mathrm K$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$ T_H=373\,\mathrm K$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%

a) A víz a közölt \setbox0\hbox{$\delta Q=cm\mathrm{d}T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőt az aktuális \setbox0\hbox{$T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletén veszi fel:

\[ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0}. \]

b) A hőtartály hőmérséklete állandóan \setbox0\hbox{$T_H$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, az általa leadott összes hőmennyiség nagysága megegyezik a víz által felvettel:

\[ \Delta S_\text{hőtartály} = \frac{\Delta Q}{T_H} = \frac{-cm(T_H-T_0)}{T_H} = cm\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right). \]

c) A teljes rendszer (vagy az univerzum) entrópiaváltozása a folyamat következtében

\[ \Delta S = \Delta S_\text{víz} + \Delta S_\text{hőtartály}     = cm\left(\left(\frac{T_0}{T_H}-1\right)-\ln \frac{T_0}{T_H}\right) \ge 0\]

d) Ha beiktatunk egy közbülső, \setbox0\hbox{$T_i\,\mathrm{K}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletű hőtartályt, a víz entrópiaváltozása ugyanaz marad:

\[ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_i} \frac{\delta Q}{T}+\int_{T_i}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0}, \]

a hőtartályok viszont összességében is kisebb entrópianövekedést szenvednek el:

\[ \Delta S_\text{hőtartályok} = \frac{\Delta Q}{T_H} = \frac{-cm(T_i-T_0)}{T_i} + \frac{-cm(T_H-T_i)}{T_H} = cm\left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2\right). \]

A teljes rendszer entrópia

\[ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2 - \ln \frac{T_0}{T_H}\right), \]

ami kisebb, mint c)-ben.

Megjegyzés

Behelyettesítés nélkül a

\[ \Delta S = cm \left(\frac{T_0}{T_H}-1-\left[1+\frac{T_0}{T_H}-\frac{T_0}{T_i}-\frac{T_i}{T_H}\right]\right)\]
átalakítással tetszőleget \setbox0\hbox{$T_0<T_i<T_H$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% értékre látható, hogy a c)-ben kapottnál kiseb érték adódott.

A \setbox0\hbox{$\Delta S_\text{hőtartályok} (T_i) = cm \left(\frac{T_0}{T_i}+\frac{T_i}{T_H}-2\right)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvény szélsőértékvizsgálatával belátható, hogy a legkisebb entrópiaváltozáshoz vezető hőmérséklet \setbox0\hbox{$T_i=\sqrt{T_0 T_H}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, a hozzá tartozó entrópiaváltozás \setbox0\hbox{$\Delta S_\text{hőtartályok,min} = 2cm \left(\sqrt{\frac{T_0}{T_H}}-1\right)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%

e) Láttuk, hogy egy köztes hőtartály csökkenti az entrópia-növekedést. Használjunk \setbox0\hbox{$N\to\infty$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% darab hőtartályt ekvidisztáns \setbox0\hbox{$\Delta T = \frac{T_H-T_0}{N}\to0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletkülönbségekkel!

A víz entrópiaváltozása most is

\[ \Delta S_\text{víz}=\int_{T_0}^{T_H} \frac{\delta Q}{T}=cm\ln \frac{T_H}{T_0} \]

lesz, mivel a köztes hőmérsékletek kiesnek a képletből

A hőtartályokra:

\[ \Delta S_\text{hőtartályok} = \lim_{\substack{N\to\infty \\ \Delta T\to0}}   cm \left(\frac{\Delta T}{T_1}+\frac{\Delta T}{T_2}+\ldots+\frac{\Delta T}{T_N}\right)=\]
\[ = -cm \lim_{\substack{N\to\infty \\ \Delta T\to0}} \sum _{i=1}^N\frac{\Delta T}{T_i}    = cm\int_{T_0}^{T_H}\frac{\mathrm{d}T}{T}=-cm\ln \frac{T_H}{T_0} \]

Tehát így \setbox0\hbox{$\Delta S = \Delta S_\text{víz} + \Delta S_\text{hőtartályok}=0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tetszőlegesen megközelíthető.