Magnetosztatika példák - Szolenoid mágneses tere (Ampere-féle gerjesztés)

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Beleznai (vitalap | szerkesztései) 2013. július 15., 13:36-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Magnetosztatika - Erőhatások mágneses térben
Feladatok listája:
  1. Félkör alakú vezető darabra ható erő
  2. Hurok és egyenes alakú áramvezető közötti mágneses erőhatás
  3. Vezetőkeretre ható forgatónyomaték
  4. Végtelen vonalvezető és szalagvezető közötti mágneses erőhatás
  5. Áramvezető elrendezésekre ható mágneses erőhatás
  6. Kör alakú áramhurok mágneseses momentuma
  7. Áramkörbe kapcsolt vezetékpárra ható erő
  8. Szolenoid mágneses tere (Ampere-féle gerjesztés)
  9. Szolenoid mágneses tere 2. (Biot-Savart)
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Határozzuk meg a mágneses indukció nagyságát egy \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú, \setbox0\hbox{$N$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% menetű szolenoidban, amelyben \setbox0\hbox{$I$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% áram folyik gerjesztési törvény segítségével.

Megoldás


a.) Vegyünk fel egy \setbox0\hbox{$'a'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$'b'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$'c'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$'d'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldalakkal határolt téglalap alakú zárt hurkot, melynek \setbox0\hbox{$'a'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldala \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú, és egybe esik a szolenoid tengelyével. Az erre merőleges \setbox0\hbox{$'b'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$'d'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldalai igen hosszúak, így a téglalap szintén \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú \setbox0\hbox{$'c'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldala olyan távol van a szolenoidtól, hogy annak tere ott már elhanyagolható. Írjuk fel erre a zárt görbére az Amper-féle gerjesztési törvényt:

\[\sum I=\oint \vec{H}\vec{dl}\]

A zárt görbe által határolt területen átfolyik a szolenoid \setbox0\hbox{$N$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% darab menetének \setbox0\hbox{$I$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% árama, így a gerjesztési törvény:

\[NI=\int_a \vec{H}\vec{dl}+\int_b \vec{H}\vec{dl}+\int_c \vec{H}\vec{dl}+\int_d \vec{H}\vec{dl}\]

Vegyük szemügyre a zárt görbére vonatkozó integrált. A téglalap alakú görbe \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú, a szolenoid tengelyével egybeeső \setbox0\hbox{$'a'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldala mentén feltételezzük, hogy a \setbox0\hbox{$H$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% térerősség állandó nagyságú, mely feltételezés helytálló, ha a szolenoid nagyságrendekkel hosszabb, mint a tekercs átmérője. A tekercs hengerszimmetriája miatt feltételezhetjük azt is, hogy a \setbox0\hbox{$\vec{H}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% térerősség vektor a tekercs tengelye mentén mindenütt tengelyirányú. Ezen feltételezések mellett az általunk felvett téglalap szolenoidban futó \setbox0\hbox{$'a'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldala mentén a gerjesztési törvényben szereplő integrál az alábbiak szerint egyszerűsödik:

\[\int_a \vec{H}\vec{dl}=H\int_a dl=Hl\]

A szolenoid geometriája miatt feltételezhetjük, hogy a tekercs két végén kifutó mágneses erővonalak profiljai egymásra tükörszimmetrikusak, csak az erővonalakat alkotó vektorok mutatnak az egyik végen a tekercs belseje felé, míg a másik végen kifelé. ezen szimmetriatulajdonság miatt feltételezzük, hogy az általunk felvett téglalap tekercs tengelyére merőleges oldalai mentén kiszámított integrálok egymásnak ellentettjei:

\[\int_d \vec{H}\vec{dl}=-\int_b \vec{H}\vec{dl}\]

A téglalap \setbox0\hbox{$'b'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$'d'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldalát elegendően hosszúra választva az utolsó, \setbox0\hbox{$'c'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldal olyan távol esik a szolenoidtól, hogy ott a szolenoid tere elhanyagolható \setbox0\hbox{$H=0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Így a \setbox0\hbox{$'c'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% oldalra vett integrál értéke is zérus:

\[\int_c \vec{H}\vec{dl}=0\]

Ezen közelítéseknek köszönhetően a gerjesztési törvény tovább egyszerűsíthető:

\[NI=\int_a \vec{H}\vec{dl}+\int_b \vec{H}\vec{dl}+\int_c \vec{H}\vec{dl}+\int_d \vec{H}\vec{dl}=Hl+\int_b \vec{H}\vec{dl}-\int_b \vec{H}\vec{dl}+0\]

A kapott egyenlet:

\[NI=Hl\]

Ebből kiszámolható az \setbox0\hbox{$I$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% árammal átjárt \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú szolenoid belsejében mérhető mágneses indukció:

\[B=\dfrac{\mu_0 NI}{l}\]