„Magnetosztatika példák - Tekercsben indukált elektromotoros erő változó mágneses térben” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „<noinclude> Kategória:Kísérleti fizika gyakorlat 2. Kategória:Szerkesztő:Beleznai Kategória:Magnetosztatika {{Kísérleti fizika gyakorlat | tárgynév …”) |
(→Feladat) |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex>#Egy $R$ sugarú hosszegységenként $n$ menetű, hosszú tekercsben $I$ áram folyik. Ennek a tekercsnek a közepébe helyezünk egy koaxiális, azonos keresztmetszetű, $N$ menetű, $R$ | + | </noinclude><wlatex>#Egy $R$ sugarú hosszegységenként $n$ menetű, hosszú tekercsben $I$ áram folyik. Ennek a tekercsnek a közepébe helyezünk egy koaxiális, azonos keresztmetszetű, $N$ menetű, $R$ ellenállással lezárt tekercset. Mennyi töltés fog áthaladni a második tekercsen, ha az elsőben az áram irányát ellenkezőjére változtatjuk?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$Q = \frac{2\mu_0 n N I R^2 \pi}{R}$$}} |
</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> |
A lap 2013. szeptember 15., 16:09-kori változata
Feladat
- Egy sugarú hosszegységenként menetű, hosszú tekercsben áram folyik. Ennek a tekercsnek a közepébe helyezünk egy koaxiális, azonos keresztmetszetű, menetű, ellenállással lezárt tekercset. Mennyi töltés fog áthaladni a második tekercsen, ha az elsőben az áram irányát ellenkezőjére változtatjuk?
Megoldás
Egy szolenoid terét kifejezhetjük a hosszegységre jutó menetszámmal:
Ha az áram a tekercsben ellenkezőjére változtatjuk, akkor a mágneses tér megváltozása a tekercsben:
A másik tekercsben ekkor az indukált feszültség:
A másik tekercsen átfolyó töltés pedig:
Ami mindent behelyettesítve: