„Magnetosztatika példák - Végtelen vonalvezető és szalagvezető közötti mágneses erőhatás” változatai közötti eltérés
(→Megoldás) |
(→Feladat) |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex>#Egy végtelen vonalvezető és egy $b$ szélességű végtelen szalag egy síkban, párhuzamosan fekszik. A vonalvezető és szalag közelebbi éle $a$ távolságra van egymástól. A vonalvezetőben $I_1$, a szalagban ugyanilyen irányú $I_2$ áram folyik. A szalagban az áramsűrűség homogén. Mekkora az egységnyi hosszra jutó vonzóerő a két vezető között?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$F=\int dF=\dfrac{\mu_0 I_1 I_2l}{2\pi b} \int_a^{a+b} \dfrac{1}{r}dr=\dfrac{\mu_0 I_1 I_2l}{2\pi b} \ln\left( \dfrac{a+b}{a} \right)$$}} | + | </noinclude><wlatex>#Egy végtelen vonalvezető és egy $b$ szélességű végtelen szalag egy síkban, párhuzamosan fekszik. A vonalvezető és a szalag közelebbi éle $a$ távolságra van egymástól. A vonalvezetőben $I_1$, a szalagban ugyanilyen irányú $I_2$ áram folyik. A szalagban az áramsűrűség homogén. Mekkora az egységnyi hosszra jutó vonzóerő a két vezető között?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$F=\int dF=\dfrac{\mu_0 I_1 I_2l}{2\pi b} \int_a^{a+b} \dfrac{1}{r}dr=\dfrac{\mu_0 I_1 I_2l}{2\pi b} \ln\left( \dfrac{a+b}{a} \right)$$}} |
</wlatex></includeonly><noinclude> | </wlatex></includeonly><noinclude> | ||
+ | |||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> |
A lap 2021. április 12., 11:29-kori változata
Feladat
- Egy végtelen vonalvezető és egy szélességű végtelen szalag egy síkban, párhuzamosan fekszik. A vonalvezető és a szalag közelebbi éle távolságra van egymástól. A vonalvezetőben , a szalagban ugyanilyen irányú áram folyik. A szalagban az áramsűrűség homogén. Mekkora az egységnyi hosszra jutó vonzóerő a két vezető között?
Megoldás
Az Egyenes vezető mágneses tere feladatából tudjuk, hogy az árammal átjárt végtelen vonalvezető mágneses tere a következő:
Ezen inhomogén mágneses térben helyezkedik e a vezető szalag, melyet képzeletben elemi szélességű csíkokra bontunk. Az egyes csíkok távolságra vannak a vonalvezetőtől. Az egy elemi csíkban folyó áram erőssége:
Ezek alapján már meghatározhatjuk az hosszúságú elemi csíkra ható infinitezimális Lorentz erőt:
A Lorentz erő eredeti összefüggésében szereplő vektorszorzat azért egyszerűsíthető a mennyiségek nagyságának szorzatával, mert itt a mágneses tér merőleges az elemi vezetékek irányára. A Lorentz erő iránya a vonalvezető felé mutat. Az elemi Lorentz erő fenti egyenletébe behelyettesítjük az inhomogén tér helyfüggését:
Ha a teljes szalagra ható erőt meg akarjuk határozni, Az elemi Lorentz erőket fel kell összegezni a szalag szélessége mentén: