„Termodinamika - Állapotváltozás, I. főtétel” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
a (→Ismert összefüggések: Lektori javaslatra bővítem az összefoglalót.) |
|||
(egy szerkesztő 7 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | <noinclude> | ||
[[Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat]] | [[Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat]] | ||
[[Kategória:Szerkesztő:Stippinger]] | [[Kategória:Szerkesztő:Stippinger]] | ||
6. sor: | 7. sor: | ||
| témakör = Termodinamika - Állapotváltozás, I. főtétel | | témakör = Termodinamika - Állapotváltozás, I. főtétel | ||
| rövid = Állapotváltozás, I. főtétel | | rövid = Állapotváltozás, I. főtétel | ||
+ | | fejezetlap = true | ||
}} | }} | ||
== Ismert összefüggések == | == Ismert összefüggések == | ||
− | A termodinamika | + | <wlatex>'''A termodinamika I. főtétele''' |
− | $$ \mathrm{d}U = \delta Q - p\mathrm{d}V | + | $$ \mathrm{d}U = \delta Q + \delta W, $$ |
− | A Van der Waals-gáz állapotegyenlete | + | ahol $\mathrm{d}U$ a rendszer belső energiájának megváltozása, $\delta Q$ a rendszer által felvett hő, $\delta W$ a rendszeren a környezet által végzett makroszkopikus munka, például $\delta W_\text{mech} = -p\,\mathrm{d}V$. |
+ | |||
+ | '''A ''Van der Waals''-gáz állapotegyenlete''' | ||
$$ \left(p+n^2\frac{a}{V^2}\right)(V-nb) = nRT, $$ | $$ \left(p+n^2\frac{a}{V^2}\right)(V-nb) = nRT, $$ | ||
− | ahol $p_k = n^2\frac{a}{V^2}$ | + | ahol $p_k = n^2\frac{a}{V^2}$ kohéziós nyomás, $V-nb$ tiszta térfogat, $a$ és $b$ kísérletileg meghatározható állandók. |
+ | |||
+ | '''Mérhető mennyiségek''' | ||
+ | |||
+ | A tanult $C_V$, $C_p$, $\beta$, $\kappa_T$ és $\kappa_S$ definíciókat a [[Termodinamika - Homogén rendszerek|Homogén rendszerek]] fejezet elején foglaljuk össze. | ||
+ | $\gamma$-val jelöljük a $C_p/C_V$ fajhőviszonyt. | ||
+ | </wlatex> | ||
+ | |||
== Feladatok == | == Feladatok == | ||
+ | </noinclude> | ||
{{:Termodinamika példák - Állapotváltozások diagramjai}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Állapotváltozások diagramjai}} | {{:Termodinamika példák - Állapotváltozások diagramjai}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Állapotváltozások diagramjai}} | ||
{{:Termodinamika példák - Belső energia az állapotváltozások során}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Belső energia az állapotváltozások során}} | {{:Termodinamika példák - Belső energia az állapotváltozások során}}{{Megoldás|link=Termodinamika példák - Belső energia az állapotváltozások során}} |
A lap jelenlegi, 2013. szeptember 20., 13:39-kori változata
Ismert összefüggések
A termodinamika I. főtétele
ahol a rendszer belső energiájának megváltozása, a rendszer által felvett hő, a rendszeren a környezet által végzett makroszkopikus munka, például .
A Van der Waals-gáz állapotegyenlete
ahol kohéziós nyomás, tiszta térfogat, és kísérletileg meghatározható állandók.
Mérhető mennyiségek
A tanult , , , és definíciókat a Homogén rendszerek fejezet elején foglaljuk össze. -val jelöljük a fajhőviszonyt.
Feladatok
- Készítsen vázlatos ábrát ideális gáz
- a) izochor,
- b) izobár,
- c) izoterm és
- d) adiabatikus
- állapotváltozásáról , és koordináta-rendszerekben úgy, hogy a kiindulási állapot minden esetben ugyanaz legyen!
- Ábrázolja vázlatosan ideális gáz
- a) izochor,
- b) izobár,
- c) izoterm és
- d) adiabatikus
- állapotváltozásánál a belső energiának a hőmérséklettől-, térfogattól- és a nyomástól való függését! Legyen a belső energia az ordináta, és minden folyamatnál legyen ugyanaz a kiindulási állapot!
- Állapítsuk meg, milyen összefüggés van egy ideális gáz által állandó nyomáson végzett munka, a gázzal közölt hőmennyiség és a belső energia-változás között, ha a fajhőviszony ismert!Végeredmény
- Ha egy rendszert az ábrán látható 1 úton viszünk az állapotból a állapotba, hőt vesz fel, miközben munkát végez.
- a) Mennyi hőt vesz fel a rendszer az és állapotok közt a 2 úton, ha közben munkát végez?Végeredmény
- b) Ha munkával vihetjük a rendszert -ből -ba a 3 út mentén, mennyi a közben leadott hő?Végeredmény
- a) Mennyi hőt vesz fel a rendszer az és állapotok közt a 2 úton, ha közben munkát végez?
- Mutassa meg, hogy ideális gáz izoterm összenyomásánál a kompresszibilitás , míg adiabatikus összenyomásnál , ahol .ÚtmutatásHasználjuk a kompresszibilitás definícióját, és a megfelelő folyamatokat leíró egyenleteket.Végeredmény
- A állapotegyenlet ismeretében fejezzük ki a mennyiséget a hőtágulási együttható és a izotermikus kompresszibilitás segítségével!ÚtmutatásHasználja fel a két mennyiség definícióját és azt, hogy állandó nyomáson a teljes differenciál nulla.Végeredmény
- Egy térfogatú szobában befűtünk. A szobában a hőmérséklet eközben állandó légköri nyomáson -ről -re nő. Mennyivel változik a szobában lévő levegő belső energiája?VégeredményNem változik.
- Egy kezdetben térfogatú, fajhőviszonyú ideális gáz térfogatát -re növeljük. A folyamatot egyszer adiabatikusan, másodszor pedig izotermikusan hajtjuk végre. Az első és második végállapotban a nyomások aránya . Mekkora a térfogat?Végeredmény
- Van der Waals-gázok belső energiájának térfogatfüggése az alábbi összefüggéssel adható meg: ahol a gáz tömege, a móltömeg, az állandó térfogaton mért fajhő, állandó.
Egy hőszigetelt tartályt rögzített, jó hővezető anyagból készített fal választ két részre, amelyekbe azonos tömegű Van der Waals-gázt vezettünk be. A kezdeti állapotjellemzők: , , illetve , .- a) Mennyi lesz a végső egyensúlyi hőmérséklet?Végeredmény
- b) Hogyan módosul a válasz, ha a gáz betöltése után az elválasztó falat rögtön kivesszük?ÚtmutatásAlkalmazzuk az I. főtételt. A gáz fajhőjét tekintsük állandónak.Végeredmény
- a) Mennyi lesz a végső egyensúlyi hőmérséklet?
- Kondenzált (folyadék vagy szilárd) anyagok egyik közelítő állapotegyenlete Mi az és paraméterek jelentése?Végeredménytérfogatnál érvényes izotermikus kompresszibilitás és hőtágulási együttható.
- Szilárd testek hőtágulási együtthatója, illetve izotermikus kompresszibilitása alacsony hőmérsékleten az alábbi összefüggésekkel adható meg: ( és állandók). Határozzuk meg a szilárd test ilyenkor érvényes állapotegyenletét!ÚtmutatásIntegráljuk a fenti mennyiségek definíciós egyenletét!Végeredményahol állandó.
- Fejezzük ki a különbséget mol Van der Waals-gáz esetén a hőmérséklet, a térfogat és a hőtágulási együttható segítségével!ÚtmutatásHasználjuk fel az általános egyenletet, a Van der Waals-gáz belső energiájára vonatkozó összefüggést és a hőtágulási együttható definícióját.Végeredmény