„Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
26. sor: | 26. sor: | ||
#* b) Határozzuk meg azt az időtartamot, amely alatt a gáz nyomása felére csökken! Feltesszük, hogy a gáz kiáramlása lassú, így a gáz egyensúlyi állapotát a folyamat nem zavarja, továbbá a lyuk mérete sokkal kisebb, mint a szabad úthossz, tehát a lyuk területére is érveényes az az összefüggés, hogy az edény falának időegységr alatt nekiütköző molekulák szána $\frac{1}{4}nA\bar{v}$ ($\bar{v}$ a molekulák átlagsebességer). A hőmérséklet mindvégig $T$. {{Végeredmény|content=$$\tau_{1/2}=\tau \ln 2$$}} {{Útmutatás|content=próbálkozz}} {{Megoldás|content=rövid megoldás kerülhet ide, hosszabb külön oldalon lesz, hivatkozással.}} | #* b) Határozzuk meg azt az időtartamot, amely alatt a gáz nyomása felére csökken! Feltesszük, hogy a gáz kiáramlása lassú, így a gáz egyensúlyi állapotát a folyamat nem zavarja, továbbá a lyuk mérete sokkal kisebb, mint a szabad úthossz, tehát a lyuk területére is érveényes az az összefüggés, hogy az edény falának időegységr alatt nekiütköző molekulák szána $\frac{1}{4}nA\bar{v}$ ($\bar{v}$ a molekulák átlagsebességer). A hőmérséklet mindvégig $T$. {{Végeredmény|content=$$\tau_{1/2}=\tau \ln 2$$}} {{Útmutatás|content=próbálkozz}} {{Megoldás|content=rövid megoldás kerülhet ide, hosszabb külön oldalon lesz, hivatkozással.}} | ||
# Két azonos térfogatú tartály kacsolódik egymáshoz, a szabad úthosszhoz képest kisméretű nyíláson keresztül. Az egyikben $p_K$ nyomású hidrogéngáz, a másikban kétszer akkora nyomású hidrogéngáz van. Agázok $T$ hőmérséklete azonos és időben állandó. A kinetikus gázelmélet segítségével mutassuk ki, hogy a két tartálban azonos $p=3p_K/2 egyensúlyi nyomás alakul ki! {{Útmutatás|content=Használjuk ki, hogy egyensúlyban az egyes edényekben a molkeulák térfogati sűrűsége állandó, és az összes molekulák száma a folyamatban nem változik.}} | # Két azonos térfogatú tartály kacsolódik egymáshoz, a szabad úthosszhoz képest kisméretű nyíláson keresztül. Az egyikben $p_K$ nyomású hidrogéngáz, a másikban kétszer akkora nyomású hidrogéngáz van. Agázok $T$ hőmérséklete azonos és időben állandó. A kinetikus gázelmélet segítségével mutassuk ki, hogy a két tartálban azonos $p=3p_K/2 egyensúlyi nyomás alakul ki! {{Útmutatás|content=Használjuk ki, hogy egyensúlyban az egyes edényekben a molkeulák térfogati sűrűsége állandó, és az összes molekulák száma a folyamatban nem változik.}} | ||
+ | # Egy $d$ vastagságú, nagy felületű, homogén anyagréteg két ellentétes felületén a hőmérséklet állandó $T_1$ és $T_2$, az anyag hővezetési tényezője hőmérséklet - és helyfüggetlen. A hővezetés alapegyenlete segítségével mutassuk ki, hogy a rétegben a hőmérséklet lineárisan változikaz egyik felülettől mért $x$ távolsággal, és írjuk fel a $t(x)$ függvényt a megadott mennyiségekkel! {{Végeredmény|content=$$T(x)=T_1+\frac{T_2-T_1}{d}x$$}} |
A lap 2012. szeptember 12., 11:09-kori változata
Feladatok
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája:
|
Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
- Fejezze ki az egyatomos ideális gáz nyomását a gáz belső energiájával és térfogatával! Végeredmény
- Stern híres kísérletében, amellyel a Maxwell-eloszlás kísérleti igazolását adta, -es ezüstszálról távozó atomok sebességeloszlását mérte meg, az ábrán vázolt elrendezéssel. Az pontbeli tengelyen elhelyezkedő szálról távozó ezüstatomok az nyíláson át jutottak az sugarú hengerfelületre. A berendezés szögsebességgel forgott, aminek következtében a sebességű atom az pont helyett -ben csapódott le.
- a) Állapítsuk meg az ív hosszát sebességű atomok esetén, ha a fordulatszám és !
- b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok.
- Az sebességeloszlási függvényből a összefüggés felhasználásával vezessük le az energia-eloszlási függvényt, ahol azt mutatja meg, hogy az összes molekula hányadrésze rendelkezik és közötti mozgási energiával! Mekkora a legvalószínűbb energia és mennyi az átlagos kinetikus energia?
- Legfeljebb mekkora lehet az térfogatú, gömb alakú edényben lévő -es hidrogéngáz nyomása, hogy az átlagos szabad úthossz nagyobb legyen az edény átmérőjénél? A hidrogénmolekula átmérője . Végeredmény
- Hogyan változik az ideális gáz diffúziós állandója és belső súrlódási együtthatója, ha a gáz térfogata -szersére nő
- a) állandó hőmérsékleten, Végeredmény-szeres, változatlan.
- b) állandó nyomáson? Végeredmény-szeres, -szeres.
- a) állandó hőmérsékleten,
- térfogatú, vékonyfalú tartályban ideális gáz bvan, az edényt légüres tér veszi körül.
- a) Hogyan változik az idő függvényében az edényben lvő gáz részecskeszáma, ha a tartály falá n igen kicsi, területű lyuk van? Végeredményahol a kezdeti részecskeszám-sűrűség, .
- b) Határozzuk meg azt az időtartamot, amely alatt a gáz nyomása felére csökken! Feltesszük, hogy a gáz kiáramlása lassú, így a gáz egyensúlyi állapotát a folyamat nem zavarja, továbbá a lyuk mérete sokkal kisebb, mint a szabad úthossz, tehát a lyuk területére is érveényes az az összefüggés, hogy az edény falának időegységr alatt nekiütköző molekulák szána ( a molekulák átlagsebességer). A hőmérséklet mindvégig . VégeredményÚtmutatáspróbálkozzMegoldásrövid megoldás kerülhet ide, hosszabb külön oldalon lesz, hivatkozással.
[[|Megoldás]]
- a) Hogyan változik az idő függvényében az edényben lvő gáz részecskeszáma, ha a tartály falá n igen kicsi, területű lyuk van?
- Két azonos térfogatú tartály kacsolódik egymáshoz, a szabad úthosszhoz képest kisméretű nyíláson keresztül. Az egyikben nyomású hidrogéngáz, a másikban kétszer akkora nyomású hidrogéngáz van. Agázok hőmérséklete azonos és időben állandó. A kinetikus gázelmélet segítségével mutassuk ki, hogy a két tartálban azonos LaTex syntax error
\setbox0\hbox{$p=3p_K/2 egyensúlyi nyomás alakul ki! {{Útmutatás|content=Használjuk ki, hogy egyensúlyban az egyes edényekben a molkeulák térfogati sűrűsége állandó, és az összes molekulák száma a folyamatban nem változik.}}
\setbox0\hbox{$ vastagságú, nagy felületű, homogén anyagréteg két ellentétes felületén a hőmérséklet állandó $}%T_1LaTex syntax error\message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
\setbox0\hbox{$ és $}%T_2LaTex syntax error\message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
\setbox0\hbox{$, az anyag hővezetési tényezője hőmérséklet - és helyfüggetlen. A hővezetés alapegyenlete segítségével mutassuk ki, hogy a rétegben a hőmérséklet lineárisan változikaz egyik felülettől mért $}%xLaTex syntax error\message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
\setbox0\hbox{$ távolsággal, és írjuk fel a $}%t(x)$ függvényt a megadott mennyiségekkel!\message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
Végeredmény