„Termodinamika példák - Stern-kísérlet” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat Kategória:Szerkesztő:Stippinger Kategória:Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok {{Kísér…”) |
|||
22. sor: | 22. sor: | ||
* b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok? Útmutatás: Az időegység alatt lecsapódó részecskék számát határozzuk meg a Maxwell-eloszlás alapján, és használjuk ki az $x\sim 1/v$ összefüggést. | * b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok? Útmutatás: Az időegység alatt lecsapódó részecskék számát határozzuk meg a Maxwell-eloszlás alapján, és használjuk ki az $x\sim 1/v$ összefüggést. | ||
− | A Maxwell-féle sebességeloszlás $$F(v)=A\left(\frac{v}{v_0}\right)^3\exp{-(\frac{v}{v_0}\right)^3}.$$ | + | A Maxwell-féle sebességeloszlás $$F(v)=A\left(\frac{v}{v_0}\right)^3\exp{-\left(\frac{v}{v_0}\right)^3}.$$ |
− | + | Az eloszlásfüggvény matematikai konstrukció, a gázmolekulák $[v,v+\mathrm{d}v)$ sebességintervallumba eső hányadát $F(v)\mathrm{d}v$ adja, a feladatmegoldás során ezzel kell számolnunk, mivel a átparaméterezéssel az infinitezimális intervallum hossza is változik. Az $[x,\mathrm{d}x]$ intervallumba érkező ezüstatomok $g(x)\mathrm{d}x$ száma megadható a részecskeáramsűrűséggel: | |
$$J_v\mathrm{d}v=g(x)\mathrm{d}x$$ | $$J_v\mathrm{d}v=g(x)\mathrm{d}x$$ | ||
− | A $[v,v+\mathrm{d}v)$ sebességtartományban a részecskeszámokra illetve a részecskeszám-sűrűségre | + | Az ismert adatokból kifejezzül a $J_v$ részecskeáramsűrűséget. A $[v,v+\mathrm{d}v)$ sebességtartományban a részecskeszámokra illetve a részecskeszám-sűrűségre |
$$N_v\mathrm{d}v = N\,F(v)\mathrm{d}v,$$ | $$N_v\mathrm{d}v = N\,F(v)\mathrm{d}v,$$ | ||
$$n_{Vv}\mathrm{d}v = n_V\,F(v)\mathrm{d}v.$$ | $$n_{Vv}\mathrm{d}v = n_V\,F(v)\mathrm{d}v.$$ | ||
Itt a molekula-áramsűrűség definíció szerint | Itt a molekula-áramsűrűség definíció szerint | ||
$$J_v\mathrm{d}v=v n_{Vv}\mathrm{d}v$$ | $$J_v\mathrm{d}v=v n_{Vv}\mathrm{d}v$$ |
A lap 2012. szeptember 12., 15:41-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Stern híres kísérletében, amellyel a Maxwell-eloszlás kísérleti igazolását adta, -es ezüstszálról távozó atomok sebességeloszlását mérte meg, az ábrán vázolt elrendezéssel. Az pontbeli tengelyen elhelyezkedő szálról távozó ezüstatomok az nyíláson át jutottak az sugarú hengerfelületre. A berendezés szögsebességgel forgott, aminek következtében a sebességű atom az pont helyett -ben csapódott le.
- a) Állapítsuk meg az ív hosszát sebességű atomok esetén, ha a fordulatszám és !
Az atomok trepülési ideje , a berendezés kerületi sebessége , ezzel az ív hossza
- b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok? Útmutatás: Az időegység alatt lecsapódó részecskék számát határozzuk meg a Maxwell-eloszlás alapján, és használjuk ki az összefüggést.
Az eloszlásfüggvény matematikai konstrukció, a gázmolekulák sebességintervallumba eső hányadát adja, a feladatmegoldás során ezzel kell számolnunk, mivel a átparaméterezéssel az infinitezimális intervallum hossza is változik. Az intervallumba érkező ezüstatomok száma megadható a részecskeáramsűrűséggel:
Az ismert adatokból kifejezzül a részecskeáramsűrűséget. A sebességtartományban a részecskeszámokra illetve a részecskeszám-sűrűségre
Itt a molekula-áramsűrűség definíció szerint