„Termodinamika példák - Diffúzió és belső súrlódás” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
(→Megoldás) |
a (→Megoldás) |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
#* <wlatex>b) állandó nyomáson?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$D$ $n^{3/2}$-szeres, $\eta$ $n^{1/2}$-szeres.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | #* <wlatex>b) állandó nyomáson?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$D$ $n^{3/2}$-szeres, $\eta$ $n^{1/2}$-szeres.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
− | <wlatex> | + | <wlatex>A diffúzióállandó (vö. $\bar J = -D \frac{\mathrm{d}n_V}{\mathrm{d}z}$ az részecske-áramsűrűség) |
− | A diffúzióállandó (vö. $\bar J = -D \frac{\mathrm{d}n_V}{\mathrm{d}z}$ az részecske-áramsűrűség) | + | |
$$ D = \frac13\bar l\bar v $$ | $$ D = \frac13\bar l\bar v $$ | ||
képlettel az $\bar l=\frac1{\sqrt 2 n_V \sigma}$ átlagos szabad úthosszból és a $\bar v=\sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}}$ átlagos molekulasebességből határozható meg. | képlettel az $\bar l=\frac1{\sqrt 2 n_V \sigma}$ átlagos szabad úthosszból és a $\bar v=\sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}}$ átlagos molekulasebességből határozható meg. |
A lap 2013. március 30., 19:30-kori változata
[rejt] Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Hogyan változik az ideális gáz
diffúziós állandója és
belső súrlódási együtthatója, ha a gáz térfogata
-szersére nő
- a) állandó hőmérsékleten,
- b) állandó nyomáson?
Megoldás
A diffúzióállandó (vö. az részecske-áramsűrűség)
![\[ D = \frac13\bar l\bar v \]](/images/math/2/4/2/2425e15b27ede2deefcee0a14beacccf.png)
képlettel az átlagos szabad úthosszból és a
átlagos molekulasebességből határozható meg.
A viszkozitás (vö. a nyíróerő)
![\[ \eta = -\frac13 \bar l \bar v n_V \mu \]](/images/math/0/3/4/034861e8b9864cd1eab205f9615b9e6c.png)
alakba írható, ahol a molekulaszám-sűrűség,
pedig a molekulák tömege.
Behelyettesítve
![\[ D(T,V) = \frac13 \frac{V}{\sqrt 2 N \sigma} \sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}} = \frac2{\sigma} \frac{V}{N} \sqrt{\frac{kT}{\pi\mu}} \]](/images/math/0/4/3/043448dbf5a396580b8f5c9657ebb911.png)
és
![\[ \eta(T,V)= -\frac13 \frac1{\sqrt 2 \sigma} \sqrt{\frac{8kT}{\pi\mu}} \mu = - \frac2{ 3\sigma} \sqrt{\frac{kT\mu}{\pi}}. \]](/images/math/1/a/5/1a5b0e1902a72d4655461833251625d7.png)
- (a) állandó hőmérsékleten A diffúziós együttható
-szeresére nől, a viszkozitás állandó marad.
- (b) állandó nyomáson az egyetemes gáztörvényből kifejezzük a hőmérséklet nyomásfüggését: azazA diffúziós együttható
-szeresére, a viszkozitás
-szeresére nől.