„Termodinamika példák - Fűtött szoba belső energiája” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
a (→Megoldás) |
a (→Megoldás) |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Megoldás == | == Megoldás == | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
| − | Ideális gáz esetén állandó anyagmennyiségnél $\frac{pV}T= | + | Ideális gáz esetén állandó anyagmennyiségnél $\frac{pV}{T}=Nk=\mathrm{const.}$, ami itt nem teljesül, mert a nyílászárókon át a melegítés hatására levegő távozik, a nyomás mindvégig egyenlő a környezeti nyomással. A fűtés hatására a szoba térfogatváltozása elhanyagolható. |
$$ N k T = p V = p_\text{körny} V_\text{szoba} = \mathrm{const.}, $$ | $$ N k T = p V = p_\text{körny} V_\text{szoba} = \mathrm{const.}, $$ | ||
A lap 2013. április 7., 00:16-kori változata
Feladat
- Egy
térfogatú szobában befűtünk. A szobában a hőmérséklet eközben állandó légköri nyomáson 
-ről 
-re nő. Mennyivel változik a szobában lévő levegő belső energiája?
Megoldás
Ideális gáz esetén állandó anyagmennyiségnél 
, ami itt nem teljesül, mert a nyílászárókon át a melegítés hatására levegő távozik, a nyomás mindvégig egyenlő a környezeti nyomással. A fűtés hatására a szoba térfogatváltozása elhanyagolható.
![\[ N k T = p V = p_\text{körny} V_\text{szoba} = \mathrm{const.}, \]](/images/math/b/6/9/b692bd33f9317399d1e22621321071b5.png)
azaz 
, de a belső energia kifejezhető
![\[ U = \frac{f}{2} NkT \]](/images/math/7/3/2/732dd2f182a1531ef592333f02be51de.png)
alakban, amiről éppen most láttuk be, hogy nem változik.
