„Termodinamika példák - Olvadáspont eltolódása nyomásváltozásra” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
| 22. sor: | 22. sor: | ||
$$ \left(\frac{\partial \mu }{\partial p}\right)_T^\text{sz}< \left(\frac{\partial \mu }{\partial p}\right)_T^\text{foly}. $$ | $$ \left(\frac{\partial \mu }{\partial p}\right)_T^\text{sz}< \left(\frac{\partial \mu }{\partial p}\right)_T^\text{foly}. $$ | ||
| − | Ez azt jelenti, hogy az [[Termodinamika példák - Kémiai potenciál hőmérsékletfüggése|előző feladatban]] felvázolt $\mu_p(T)$ görbéből úgy kapjuk a nagyobb nyomáshoz tartozó görbét, ha minden egyes $T$ értékhez rendelt $\mu_p$ pontot megnövelünk egy állandó $V_M^* \Delta p>0$ értékkel, de növelés mértéke a folyadék fázisban nagyobb, mint a szilárdban. | + | Ez azt jelenti, hogy az [[Termodinamika példák - Kémiai potenciál hőmérsékletfüggése|előző feladatban]] felvázolt $\mu_p(T)$ görbéből úgy kapjuk a nagyobb nyomáshoz tartozó görbét, ha minden egyes $T$ értékhez rendelt $\mu_p$ pontot megnövelünk egy állandó $V_M^* \Delta p>0$ értékkel, de növelés mértéke a folyadék fázisban nagyobb, mint a szilárdban: |
| + | [[Fájl:Nyomásnövelés hatása a kémiai potenciálra.svg|none|400px]] | ||
Látszik, hogy a két egyenes új metszéspontja $ T_o(p+\Delta p) > T_o (p)$. | Látszik, hogy a két egyenes új metszéspontja $ T_o(p+\Delta p) > T_o (p)$. | ||
A lap 2013. április 20., 16:35-kori változata
| Navigáció Pt·1·2·3 |
|---|
| Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
| Gyakorlatok listája: |
| Fázisátalakulások |
| Feladatok listája: |
| © 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Felhasználva, hogy az olvadáspont az állandó nyomáson felvett
diagramban a szilárd fázisra és a folyadékra érvényes görbék metszéspontjánál van mutassuk ki, hogy a nyomás növelésekor az olvadáspont nő, ha a szilárd fázis móltérfogata kisebb, mint a folyadéké! Hogyan változik a jég olvadáspontja, a nyomás növelésekor?
Megoldás
A differenciális összefüggésekről szóló feladatban tárgyaltuk a
szabadentalpiára vonatkozó
![\[ \left(\frac{\partial G}{\partial p}\right)_T = V \]](/images/math/8/9/f/89f2acfca3b04eb95608e4c9f6746b6f.png)
összefüggést, amit most a moláris entrópia és kémiai potenciál kifejezésére használunk:
![\[ \left(\frac{\partial \mu }{\partial p}\right)_T=\frac V n = V_M.\]](/images/math/1/b/c/1bce37c639e0131c3d9d1abecef914ec.png)
Az anyagok többségének a moláris térfogata szilárd fázisban kisebb, mint folyadék fázisban:
![\[ V_M^\text{sz} < V_M^\text{foly},\]](/images/math/8/d/5/8d51b93a40055436dad9bc6e3a11f7cc.png)
azaz
![\[ \left(\frac{\partial \mu }{\partial p}\right)_T^\text{sz}< \left(\frac{\partial \mu }{\partial p}\right)_T^\text{foly}. \]](/images/math/c/0/f/c0f73f7b586e412b3b19bc3fde0e77a6.png)
Ez azt jelenti, hogy az előző feladatban felvázolt 
görbéből úgy kapjuk a nagyobb nyomáshoz tartozó görbét, ha minden egyes 
értékhez rendelt 
pontot megnövelünk egy állandó 
értékkel, de növelés mértéke a folyadék fázisban nagyobb, mint a szilárdban:
Látszik, hogy a két egyenes új metszéspontja 
.
Víznél fagyáskor jelentős térfogatnövekedés lép fel, 
, ugyanezen szerkesztési menetet követve látható, hogy 
, azaz az új olvadáspont kisebb lesz.
