„Termodinamika példák - Stern-kísérlet” változatai közötti eltérés
a |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
}} | }} | ||
== Feladat == | == Feladat == | ||
− | </noinclude><wlatex># ''Stern'' híres kísérletében, amellyel a Maxwell-eloszlás kísérleti igazolását adta, $1880\,\mathrm{K}$-es ezüstszálról távozó atomok sebességeloszlását mérte meg, az ábrán vázolt elrendezéssel. Az $F$ pontbeli tengelyen elhelyezkedő szálról távozó ezüstatomok az $n$ nyíláson át jutottak az $R$ sugarú hengerfelületre. A berendezés $\omega$ szögsebességgel forgott, aminek következtében a $v$ sebességű atom az $A$ pont helyett $B$-ben csapódott le.</wlatex> | + | </noinclude><wlatex># ''Stern'' híres kísérletében, amellyel a Maxwell-eloszlás kísérleti igazolását adta, $1880\,\mathrm{K}$-es ezüstszálról távozó atomok sebességeloszlását mérte meg, az ábrán vázolt elrendezéssel. Az $F$ pontbeli tengelyen elhelyezkedő szálról távozó ezüstatomok az $n$ nyíláson át jutottak az $R$ sugarú hengerfelületre. A berendezés $\omega$ szögsebességgel forgott, aminek következtében a $v$ sebességű atom az $A$ pont helyett $B$-ben csapódott le.[[Fájl:Stern-kísérlet.png|none|200px]]</wlatex> |
#* <wlatex>a) Állapítsuk meg az $AB$ ív $x$ hosszát $800\,\frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}$ sebességű atomok esetén, ha a fordulatszám $50\,\mathrm{s}^{-1}$ és $R=20\,\mathrm{cm}$!</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$x=\frac{\omega R^2}{v}$$}}</wlatex></includeonly> | #* <wlatex>a) Állapítsuk meg az $AB$ ív $x$ hosszát $800\,\frac{\mathrm{m}}{\mathrm{s}}$ sebességű atomok esetén, ha a fordulatszám $50\,\mathrm{s}^{-1}$ és $R=20\,\mathrm{cm}$!</wlatex><includeonly><wlatex>{{Végeredmény|content=$$x=\frac{\omega R^2}{v}$$}}</wlatex></includeonly> | ||
#* <wlatex>b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Az időegység alatt lecsapódó részecskék számát határozzuk meg a Maxwell-eloszlás alapján, és használjuk ki az $x\sim v^{-1}$ összefüggést.}} {{Végeredmény|content=$$v_m=5v_0/2,$$ ahol $v_0$ a legvalószínűbb sebesség.}}</wlatex></includeonly><noinclude> | #* <wlatex>b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok?</wlatex><includeonly><wlatex>{{Útmutatás|content=Az időegység alatt lecsapódó részecskék számát határozzuk meg a Maxwell-eloszlás alapján, és használjuk ki az $x\sim v^{-1}$ összefüggést.}} {{Végeredmény|content=$$v_m=5v_0/2,$$ ahol $v_0$ a legvalószínűbb sebesség.}}</wlatex></includeonly><noinclude> |
A lap 2013. április 21., 20:02-kori változata
Navigáció Pt·1·2·3 |
---|
Kísérleti fizika 3. gyakorlat |
Gyakorlatok listája: |
Termodinamika - Kinetikus gázelmélet, transzportfolyamatok |
Feladatok listája: |
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064 |
Feladat
- Stern híres kísérletében, amellyel a Maxwell-eloszlás kísérleti igazolását adta, -es ezüstszálról távozó atomok sebességeloszlását mérte meg, az ábrán vázolt elrendezéssel. Az pontbeli tengelyen elhelyezkedő szálról távozó ezüstatomok az nyíláson át jutottak az sugarú hengerfelületre. A berendezés szögsebességgel forgott, aminek következtében a sebességű atom az pont helyett -ben csapódott le.
- a) Állapítsuk meg az ív hosszát sebességű atomok esetén, ha a fordulatszám és !
- b) Milyen sebességnél adják a legnagyobb rétegvastagságot a külső hengerfelületen lecsapódó ezüstatomok?
Megoldás
a) Az atomok repülési ideje , a berendezés kerületi sebessége , ezzel az ív hossza
b) A Maxwell-féle sebességeloszlás alakja ahol a legvalószínűbb sebesség és .Az Maxwell-féle sebességeloszlás-függvény egy matematikai konstrukció, valószínűségszámításban az ilyen típusú függvényeket helyesen sűrűségfüggvénynek nevezzük, a függvény egy-egy pontokban felvett értéke önmagában nem ad információt. A gázmolekulák sebességintervallumba eső hányadát fejezi ki, a feladatmegoldás során ezzel a valódi mennyiséggel kell számolnunk, mivel a átparaméterezéssel az infinitezimális intervallum hossza is változik. Az intervallumba érkező ezüstatomok száma (ami a rétegvastagsággal arányos mennyiség) megadható a részecskeáramsűrűséggel:
Az ismert adatokból kifejezzük a részecske-áramsűrűséget. A sebességtartományban a részecskeszámokra illetve a részecskeszám-sűrűségre
Itt a molekula-áramsűrűség definíció szerint
Az előző feladatrészben megteremtettük az kapcsolatot, amiből a transzformációs szabály
differenciálás útján bizonyítható (az ellentétes előjelet az ellentétes bejárást jelzi: nagy sebességhez kis befutott ív tartozik).
A legnagyobb rétegvastagsághoz ennek a függvénynek az extrémumát keressük. Konstans faktor erejéig, jelöléssel:
Ez zérussá csak módon válhat, ahonnan a legnagyobb rétegvastagság helyére és a legvalószínűbb sebességrekifejezések adódnak.